Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-208
A Nemzetgyűlés 208. ülése 1921. évi június hó 14-én, kedden. 23 len bástyáját sem szabad feladni, sőt ujakat kell építeni, mert minden lépés, melyet e téren visszafelé teszünk, egy lépés az elsorvadás, a lassú enyészet felé. (Ugy van!) Akik tisztán pénzügyi szempontból Ítélik meg a kérdést és fölöslegesnek tartják csonka Magyarországon négy tudományegyetem fenntartását, azokkal szemben felemlitem, hogy a szorosan vett Magyarországnak a világháború előtt 18 millió lakos mellett csak két teljes egyeteme volt, — a budapesti GS ÉL kolozsvári, mert a debreceni és a pozsonyi nem volt teljes egyetem — ugyanakkor Romániának hat millió lakosa mellett ugyancsak két teljes egyeteme volt. A népesség számához viszonyítva, Romániának háromszor, a nyugati államok közül pedig Németországnak négyszer, Olaszországnak ötször, Hollandiának hétszer, Svájcnak tizennégyszer annyi egyeteme volt, mint Magyarországnak. Eszerint négy magyar egyetem fenntartása és számaránya a lakossághoz képest még akkor sem volna kifogásolható, ha azoknak működési köre egyelőre csak csonka Magyarországra terjedne is ki. Az u. n. utódállamokkal összehasonlítva, azt látjuk, hogy Romániának most négy egyeteme van ; Bukarestben, Jassyban, Kolozsvárott és Csernovicban ; Jugoszláviának két működő egyeteme van, Belgrádban és Zágrábban és fel akarnak állítani egyet a szlovének között Laibachban ; Cseh-Szlovákiának pedig három egyeteme van, úgymint Prágában, Pozsonyban és Brünnben, legalább az utóbbi helyen akarnak még egyet felállítani. Ha ezekkel lépést akarunk tartani és kulturfölényünket biztosítani akarjuk, Magyarországnak legalább négy egyetemre van szüksége. Feltétlenül szükség van négy egyetem fenntartására azért is, mert két egyetemmel tudományos életet kifejleszteni, szukkreszcenciát nevelni, az utánpótlást biztosítani nem lehet. Toltak és vannak tanszékek, amelyeket megfelelő tanerő hiányában betölteni nem lehet. ISíem lehet azért sem, mert az anyagi dotáció csekélysége miatt főként vidéki egyetemekre kevesen vágyakoznak. Ebből a szempontból azt is figyelmébe ajánlhatom a közoktatásügyi kormánynak, hogy a vidéki egyetemek tanárainak javadalmazását egyenlővé kell tenni a fővárosiakkal, meg kell szüntetni a kettő között levő minden különbséget. Az eddigi egyetemek fentartása a nemzeti becsület, a jövőbe vetett bizalom kérdése is. Az itthoni, még kevésbé az elszakított részek magyarságának hitét és bizodalmát az ország jövőjében nem szabad olyan megrázkódtatásnak kitenni, amivel a menekült egyetemek megszüntetése járna. Ezeknek fentartása a jogfentartásnak olyan hatásos és méltányos kifejezése, amely előtt még ellenségeinknek is tisztelettel kell meghajolniok. Európa kulturnépeinek előbb-utóbb öntudatra kell ébredniök. A népek szövetségének be kell látnia, hogy a béke-ukázok Kelet-Európát visszadobták a népvándorlás kaotikus állapotába ; rá kell jönnie, hogy azt a nyugati civilizációt, melyet itt a magyar állam képviselt, balkáni nivóra sülyesztették. A nyugateurópai kultúrállam oknak előbb-utóbb be kell látniok, hogy midőn a Kárpátok övezte Duna-Tisza medencét, amelyet az Úristen és az alkotó természet egy földrajzi egységnek teremtett, szétdarabolták és azt az ezeresztendős államot, amelyet a magyarok nem árulással és hitszegéssel, hanem fegyverrel és vérrel szereztek és kulturmunkával tartottak fenn, a műveltségben sokkal alacsonyabb rendű népeknek olcsó zsákmányul dobtak oda: akkor erőszakot követtek el az alkotó természet, az Isten és az emberi jogok és törvények ellen. Az ilyen természetellenes alkotások pedig nem állhatnak meg. Az európai diplomatták nem régen még azt mondogatták, hogy ha a magyar-osztrák monarchia nem volna meg, az európai egyensúly érdekében külön meg kellene csinálni. Most a trianoni bókét diktáló kontárdiplomaták öt-hatfelé vágták ezt az államszervezetet. Es midőn szétszedték ezt a komplikált óraszerkezetet, azt akarják, hogy a kerekek külön is járjanak. Hiába állott meg az óraszerkezet, a győzelmi mámorukban elbizakodott franciák még nem akarják ezt belátni, vagy legalább is ugy tesznek, mint afrikai gyarmataikon a struccmadár, midőn homokba dugja a fejét. De ezzel a gloire nemzete, mely — Zrínyi Miklós szerint, — ha győz, kiállhatatlan, nem fogja elkerülni a történelem itélőszékének nyílvesszőjét. A franciák elfelejtették, hogy mit irt hírneves földrajzirójuk, Reclus Magyarországról, a született országról; elfelejtették, amit híres történetirójuk, Michelet irt ar áldott magyar nemzet szolgálatáról az európai civilizáció érdekében, amelyet Európának meg kell hálálnia. Szépen hálálták meg a trianoni békében ! Elfelejtették a szerbek és oláhok, hogy mikor őket balkáni hazájukból az ellenség kiüldözte, Magyarország nyújtott nekik uj otthont és hazát és öntestével védelmezte őket az ellenséggel szemben. Az angolok már kezdik belátni, hogy a szétszedett államgépezet megállt és felmondta a szolgálatot. Lloyd George a legújabb hirek szerint ugy akar rajta segíteni, hogy az uj államok a vámhatárokat szüntessék meg és legyen belőlük egy gazdasági test, tehát egy test, öt különböző fejjel. A kétfejű sas helyébe tehát egy ötfejü borjú, ami valóságos csodaszörny. De minden ilyen csoda csak 24 óráig tart és igy ennek a csodának is elközelget egyszer a huszonnegyedik órája. Ugy, hogy készen kell lennünk arra, hogy tudományos apparátusunkat készen tartsuk, lesülyedni ne engedjük, hogy átvehessük annak idején megint a kulturális vezetést Európa keletén.
