Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-218

A Nemzetgyűlés 218. ülése 1921. évi július hó 1-én, pénteken, 283 gatni ilyen bagatell dolgok miatt az ügyet... Rassay Károly: Bűnpártolást követ el a főispán ! Lehetetlen ! (Zaj.) Tomori Jenő :... ezt a fiatalembert hagyjuk békében és ad acta tették az ügyet, dacára annak, hogy ez be van iktatva Mátészalkán a főszolgabírói hivatalban. Meskó Zoltán: Van erre bizonyíték? Tomori Jenő: Hiteles adatok vannak. Itt vannak,leteszem a Ház asztalára, mint ahogy jeleztem. Azt méltóztatik talán kérdezni, hogy vájjon miért ez a bűnpártolás, hogy a főispán ur miért épen ezt a szegény fiatalembert veszi oly rejtelmes módon pártfogásába? Hát én megmondom a t. Nemzetgyűlésnek : ez a Suta Pál sógora a főispánnak. (Zaj.) Méltóztassék elképzelni, hogy amikor ilyen sógorság, komaság van, szóval mikor az egész vármegye össze van boronálva házasság révén, milyen adminisztráció és milyen közigazgatás lehet ott. Rassay Károly: Azt el tudom képzelni. Tomori Jenő : Hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy Szatmár vármegye hires a közigazgatásról. Rassay Károly: Ez igaz! Tomori Jenő: Most pedig rá fogok térni Péchy László ur teljesen személyes dolgára. Minthogy azonban itt statisztikai adatokkal is akarok bizonyítani, méltóztassék megengedni, hogy belenézzek ezekbe a statisztikai adatokba. Rassay Károly: Reméljük, hogy a belügyminister ur is bele fog nézni. Tomori Jenő : A közélelmezésügyi minister a lakosság élelmezésének biztosítása végett a nyírségi területet, melyhez a mátészalkai járás is tartozik, a burgonya szempontjából zárt területnek jelentette ki. (Mozgás a jobboldalon.) Kimondotta egyidejűleg, hogy a burgonyafelesleg átvétele és forgalombahozatala az országos burgonyaközvetitő-iroda utján történik. Kimondotta továbbá, hogy a burgonya ipari célokra csak akkor dolgozható fel, ha a közélelmezésügyi minister a szakministerekkel együtt határoz ebben a kérdésben. így tehát minden szeszgyáros és magántermelő, minden ténylegesen bevetett hold után köteles 10 mm burgonyát alakosság élelmezésére maximális áron beszolgáltatni, a fen maradó mennyiséggel pedig szabadon rendelkezhetik. A termelők tényleg beszolgáltatták a kivetett mennyiséget. Ez a rendelkezés vonatkozott a mezőgazdasági szeszgyár tulajdonosokra is, akik ezen kötelezettségüknek eleget tettek, kivéve Péchy László főispán urat. Most Péchy László személyes dolgával akarok foglalkozni. O mint főispán, hivatalos hatalmát felhasználva követte el mindezeket a dolgokat, amelyeket eredeti okmányokkal bizonyítok. Birtokomba került eredeti gazdasági számadása szerint burgonyavetése volt 130 magyar hold, azaz 91 katasztrális hold. Ez után neki 910 q burgonyát kellett volna élelmezésre beszolgáltatnia. Számadása szerint múlt évi burgonyatermése 19 vagon volt, amelyből szabad rendelkezésére állott 9 vagon, ő azonban nemcsak ezt használta fel szeszgyártásra, hanem a beszolgáltatandó mennyiséggel együtt 56 vagon burgonyát használt fel, amelyből 41 vagonnal a kezem közt lévő eredeti okmányok szerint múlt év október és november havában vásárolt össze kisbirtokosoktól akkor, amikor a burgonyát a saját felesleges termésen kivül ipari célokra vásárolni, még kevésbé feldolgozni, ministeri rendeletek szerint senkinek sem állt jogában, legkevésbé a főispánnak, akinek a ministeri rendeletek végrehajtását be kellene tartania. 0 tehát hivatalos hatalmát felhasználta arra, hogy magának anyagi hasznot szerezzen. Ennek megértésére alábbi adatokat sorolom fel. Egy mm egészséges burgonyából átlagos számítással 9—10 liter szesz termelhető ; nem egészséges burgonyából 4—5 liter. Egy liter szesz ára akkor 130 korona volt, amely a szesztermelőnek rendelkezésére állt s amely finomítva a szabadforgalomban 195 koronáért is értékesíthető is volt. Ministeri rendelet szerint a kitermelt szesznek 60%-a zárolt, 40°/o-a szabad. A zárolt szesz után a szeszgyáros a kincstártól literenkint 30 korona térítést kap. Ennek ismertetése után azt akarom igazolni, hogy Péchy László főispán a? 1920/21. gazdasági évben hány liter szeszt főzött ki. Eredeti kimutatása szerint kitermelt 34.875 hektoliterfokot, amelyből 40°/o vagyis 13.950 hektoliterfok őt illette, mint szabad szesz, amelyet finomított és igy literenkint 190—195 koronás ár mellett értékesített közel 2,650.500 korona értékben. Zárolva lett 20925 hektoliterfok szesz, ami után a kincstártól literenkint téritmény címén kapott vagy kap 625.750 koronát. Ö tehát 408.270 kiló burgonyát vásárolt 100 koronás mm-ánkénti áron, ezért fizetett — mint a számadásból megállapítható — 444.097 koronát, tehát jóval kevesebbet, mint amennnyi térítést kap a zárolt szeszért a kincstártól. Mindezeket hiteles adatok igazolják. Altalános tapasztalat szerint 1 mm burgonya ára szeszfőzési összes költséggel kitesz 200—250 koronát. Ebből is 10 liter szesz állitható elő, amelynek 60°/

0-a, tehát 6 liter zárolt. Egy liter zárolt szesz értéke 30 korona; ez annyi, mint 180 korona, a szabad 4 liter szesznek ára 190 koronával kitesz 760 koronát, vagyis 1 mm burgonya hozadéka 940 korona. Még azt vagyok bátor megjegyezni, hogy itt pl. a főispán a kincstárt is megkárosította, amennyiben a mm-kénti járulékot, ami több mint 100.000 korona, elfelejtette befizetni a kincstárnak. T. Nemzetgyűlés ! Hogy mennyire visszaélt a főispán hivatalos hatalmával, erre eklatáns példával szolgálok, egy rövid kis vázlattal. Szolgabíró korában történt, hogy Fehérgyarmaton egy polgár alaposan felpofozta őt. Multak az idők, és Péchy László ur ismét aktiv ember és főispán lett, de nem felejtette el a kapott pofonokat ; gondolta, következik a választás, 36*