Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-218

280 A 'Nemzet g y tiles 218. ülése 1921. évi július hó 1-én, pénteken. Bródy Ernő : Â munkáspártoknak érdeme ez, de érdekük is volt. Ne beszéljünk a munkás­pártok politikai működéséről, ne beszéljünk az ő gazdasági harcaikról, de ami e pártok mű­ködésének karitativ, embervédelmi részét illeti, igenis jelentékeny szerepük volt abban, hogy ezeket az eredményeket elérték. Ezt el kell is­merni. Itt épen arra akarom az igen t. minis­ter ur figyelmét felhívni, hogy gondoskodását az u. n. népbetegségek terjedésének meggátlására is méltóztassék kiterjeszteni. A háború alatt ezek a népbetegségek megszaporodtak. Megnö­vekedett a tuberkulotikusak száma is. Kezdet­ben, amikor a háború megindult, azt hitték, hogy a friss levegőn való lét hasznára válik majd annak a tuberkulotikusnak. Később, ami­kor a lövészárkokba kerültek s amikor ezer veszedelemnek tették ki magukat, kiderült, hogy nem használ nekik ez a kúra, hogy a háború nem jó gyógymód a tuberkulózis ellen. Itt van­nak azután a veneriás betegségekben szenvedők, szintén rendkívül nagy számban. Elnök (csenget); Kérem a képviselő urat, igyekezzék beszédét befejezni. Fél kettő már elmúlt. Bródy Ernő: Sietek befejezni. A munkás­betegsegélyzőpénztár mindig bevonta a maga tevékenységi körébe ezeket a kérdéseket, meg­van a módja és megvan a fogantyúja ehhez. Ezért nagyon kérem a minister urat, — bár talán felesleges is erre kérnem, hiszen eddigi működése is mutatja, hogv foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, -— hogy az u. n. népbetegségek leküzdésére is tegyen meg a maga részérői minden lehetőt. (Helyeslés.) Itt van azután az anya- és a csecsemő véd elem kérdése is, amely szintén összeköttetésbe hoz­ható a munkásbiztositási pénztárral. E kérdés­ről szólván, én, aki objektiv vagyok, nem mulaszt­hatom el, hogy a legnagyobb elismeréssel ne emlékezzem meg itt egyik volt kereskedelemügyi ministerünkről, báró Harkányi Jánosról, aki a maga részéről e téren nagyon nevezetes iniciati­vákat tett akkor, amikor a terhes asszonyoknak betegségük alatt és betegségük, vagyis a szülés után bizonyos segélyeket adott a munkásbizto­sitópénztár intézményével kapcsolatosan. Ez báró Harkányi Jánosnak elévülhetetlen . nagy érdeme, amelyről most késő évek múlva is köteles­ségemnek tartottam megemlékezni. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! Maga ez a téma olyan nagy, akkora anyagot ölel fel, hogy igazán sokat beszélhetnénk róla, mert azt hiszem, ennek a parlamentnek valóban kötelessége is, hogy végre, szociális kérdésekkel is foglalkozzék. Rassay Károly: Ugy van! A sajtójavaslat helyett ! Bródy Ernő: Itt az ideje, hogy szociális kérdésekkel, a napi élet, a mindennapi küzde­lem nehéz kérdéseivel foglalkozzunk, ós higyjék el t. képviselőtársaim, hogy akkor lesz ebben az országban jogrend, gazdasági rend, általában rend és nyugalom, ha minden dolgozó, becsüle­tes embernek meglesz a maga létfentartási lehetősége, s ha beteg lesz, vagy ha baleset éri : meglesz a módja kilábolni betegségéből és bajá­ból. (Igaz ! Ugy van !) Nekünk, törvényhozók­nak pedig az a kötelességünk, hogy ebben az irányban előljárjunk. Es hiába ül egy más párton az igen t. minister ur, mint én, amikor látom azt, hogy ő ennek a kérdésnek egy részét okosan, jól, helyesen és emberszerető szívvel megfogta, tartozzék akármilyen párthoz, legyen nekem bármilyen ellenfelem, én az ő törvény­javaslatát örömmel és készséggel elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök : Mielőtt az interpellációra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a Nemzetgyűlés leg­közelebbi ülésének idejére és napirendjére vonat­kozólag. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy leg­közelebbi ülését holnap, szombaton, július 2-án d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendje le­gyen : 1. a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése; 2. az indítvány- és interpelláciős-könyvek felolvasása ; 3. az iskoláztatási kötelezettség tel­jesítésének biztosításáról szóló törvényjavaslat har­madszori olvasása ; 4. a betegség és baleset ellenére szóló biztosítási bíráskodásról szóló népjóléti és pénzügy ministeri törvényjavaslat'foly tatólagos tár­gyalása ; 5. a nemzeti hadsereghez tartozó hivatá­sos havidíjasok és hivatásos önként továbbszolgáló altisztek, valamint az emiitett személyek hátra­maradottjainak katonai ellátásáról szóló honvé­delmi ministeri törvényjavaslat; 6. a trianoni békeszerződés következtében elbocsátandó hiva­tásos katonai havidíjasok ós hivatásos altisztek kivételes átmeneti ellátásáról szóló honvédelmi ministeri törvényjavaslat. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az interpellációk előtt a külügyminister ur Schandl Károly képviselő úrnak a Szeged alatti meg­szállott terület kiürítése tárgyában és Somogyi István képviselő urnák az úgynevezett utód­államok némely intézkedésének tárgyában hozzá­intézett interpellációjára kivan válaszolni. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen?) Ha igen, akkor azt el­fogadottnak jelentem ki. Következik a sürgős interpelláció előter­jesztése. Tomori Jenő képviselő urat illeti a szó. Tomori Jenő: T. Nemzetgyűlés! Folyó hó 23-án a szatmárvármegyei botrányos közigazga­tási állapotok tárgyában interpelláltam. Usetty Ferenc: Még mindig vannak bot­rányok ? Tomori Jenő: Még mindig. Tárgyilagos akartam lenni és azért csak hiteles jegyző­könyvek felolvasására szorítkoztam. Ez volt az oka, hogy akkor többen félreértettek. Akkori interpellációm alkalmával megigértem, hogy mi-

Next

/
Thumbnails
Contents