Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-218

270 À Nemzetgyűlés 218. ütése 19 Elnök ; Kíván még valaki szólni ? (Senki sem.) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a most benyújtott indítványt. Gerencsér István jegyző (olvassa) : »Indítványozom, hogy a 15. § első bekezdésének harmadik sorába az utolsó »község« szó helyett »iskola«, negyedik sorába »amely községből azok behajtattak« mondat helyett »amely iskola ezeket behajtotta« szavak vétessenek fel. B. Szterényi József : Hát ha két iskola kéri a behajtást ? Elnök : A minister ur kivan szólni. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ennek a javaslatnak tulajdonképen az volna a célja, hogy az az iskola kapja meg a büntetéspénzeket, amely iskolában történt mulasztások következtében azok a pénzek befolynak. Ha mereven nézném az u. n. osztó igazságot, akkor a magam részéről azt kellene mondanom, hogy ez helyes törekvés. Mivel azonban olyan községben, ahol több iskola van, nem szeretnék az iskolák révén rivalitást teremteni a szegény gyermekek segélyezése körül, (Helyeslés.) s mert amúgy sem nagy dicsőség egy iskolára nézve, ha reá a legtöbb ilyen büntetéspénz jut, mert hiszen az voltaképen deklasszifikálása volna annak az iskolának, (Igaz ! Ugy van !) ennélfogva tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében elfogadni, amely szerint az iskolagondnokság, illetve az iskolai hatóság hivatott arra, hogy a befolyt büntetéspénzekből az egyes iskolák jellegére és a mulasztások mérvére való tekintet nélkül a szegény tanulókat segélyezze. (Helyeslés.) Tisztelettel kérem a módosítás elvetését. Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Mivel Cserti József képviselő ur módosítása ellentétben áll a szakasz eredeti szövegével, a kettőt szembe fogom állítani. Amennyiben a 14. § eredeti szövegét méltóztatnak elfogadni, elesik a módosítás és megfordítva. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a 14. §-t változatlanul, eredeti szövegezésében, szemben a Cserti József képviselő ur által beterjesztett módosítással, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatként kimondom, hogy a 14. § változatlanul fogadtatott el. Következik a 15. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 15. §-^. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kíván valaki szólni ? (Senkisem.) Ha szólni senkisem kivan, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e elfogadni a 15. §-t, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. Ily értelemben mondom ki a határozatot. Ezzel az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt tenni. Az ülést öt percre felfüggesztem. . évi július hó 1-én, pénteken. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A napirend szerint következik a betegség és baleset esetére szóló biztosítási bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! half elől.) Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés ! Annak a nagy szociális programmnak, amelynek a megvalósítása ennek a Nemzetgyűlésnek egyik igen fontos feladata, egyik láncszeme, jelentős étappa-ja a jelen törvényjavaslat. A munkásjóléti törvényhozásnak egyik leghumánusabb, legszociálisabb alkotása a munkásbiztosítás, intézményes gondoskodás arra az esetre, ha a munkást az ő munkájában vagy annak folytán baleset vagy betegség érte. A betegség és baleset esetére szóló biztosítás kérdése nálunk intézményesen az 1907 : XIX. tcikkben valósittatott meg. A gyakorlat és ezen törvénynek az életben való megvalósítása rámutatott azokra a nagy hibákra és hiányokra, amelyek ennek a törvénynek mielőbbi sürgős és alapos megreformálását tették szükségessé. Nem akarok itt rámutatni azokra a hiányokra és hibákra, amelyeket a törvénynek a közigazgatási része magában foglal, mert hiszen a munkaügyi és népjóléti minister ur a törvényjavaslatnak általános indokolásában megígérte, hogy erre vonatkozólag az egész törvény közigazgatási részét magában foglaló uj törvényjavaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Én csak azokra a hiányokra és hibákra óhajtok itt most rövidesen rámutatni, amelyek magának a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatnak benyújtását tették szükségessé. Igen nagy hibája és hiánya volt a régi törvénynek az 1907 : XIX. tcikknek, az, hogy a közigazgatási rész a birói résztől a munkásbiztositással kapcsolatban elválasztva nem volt és hogy ennek következtében a munkásbiztositási bíráskodás sohasem tudott teljesen emancipálódni a mindenkori politikai áramlatok behatásától. B. Szterényi József: Ëpen ellenkezőleg! Rubinek István előadó : Majd rá fogok mutatni. Igen nagy hibája volt továbbá a régi törvénynek, az 1907. évi XIX. tc-nek, hogy nem ismert egységes perutat a munkásbiztositási bíráskodást illetőleg, hanem az ügyek különbözőségéhez képest többféle bíróságot, többféle fórumot ismert és állított fel. így az ügyek természetéhez képest bíráskodás joga illette meg az első fokon elsősorban az u. n. munkásbiztositási választott bíróságokat, amelyeknek Ítélete ellen másodfokon az állami munkásbiztositási hivatalhoz volt fellebbezésnek helye ; bíráskodás illette meg az iparhatóságokat, amelyeknek Ítélete ellen a rendes bíróságokhoz volt fellebbezésnek helye, továbbá a közigazgatási hatóságokat, amelyeknek legfőbb fóruma a közigazgatási bíróság volt ; az ügyek egyes csoportjaira nézve a rendőrbiróságokat, más csoportjaira nézve viszont végül a rendes bíróságokat illette meg a biráskodás joga.