Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-217

À Nemzetgyűlés 217. ütése 1921. évi június hó 30-án, csütörtökön, 253 Cserti József: T. Nemzetgyűlés! Én a boradó tárgyában már annak idején intéztem egy interpellációt a pénzügyminister úrhoz. Interpellációm tárgya röviden a következő volt : Az 1918. I. te. meghozta a boradót, amely hektoliterenkint 14 koronában volt megállapítva. Ez a 14 koronás boradó azonban az őszi szüret után lett volna behajtható. De 1918-ban jött a forradalom, ezt pedig követte a kommunizmus, Akkor tehát természetesen erről szó sem lehetett. Mikor a jogrend helyreállt, körülbelül 3—4 hónap múlva, a pénzügyigazgatóságok szorgalmazták ennek a boradónak a behajtását is. Tudjuk azonban, hogy abnormálisak voltak a viszonyok, a községekben részint hiányoztak a munkaerők, részint ugy felhalmozódott a munka, hogy teljesen lehetetlen volt ennek a boradónak a behajtása. így sok községben a bortermelők egyáltalában nem is fizettek adót, sőt a legtöbb községben egyáltalában nem is lehetett adót fizetni, mert nem is fogadták el. Erre később megjelentek a pénzügyőrök és a boradót törvényes utón erőszakkal behajtották ugy, hogy egyes járásokban 5—6 százezer koronát fizettek pár hét alatt a bortermelők. A pénzügyőrök természetesen azért szorgalmazták a behajtást, mert ennek a büntetésnek az öthatodrésze őket illeti. Ekkor én interpellációt intéztem a pénzügyminister úrhoz és azt kértem, hogy ezeket az abnormális viszonyokat ismerje el és állapítsa meg, hogy annak idej én ezek az adók nem hajtathattak be, mert különben ezeket a büntetéseket a fináncok egyszerűen zsebre vágják. Az egyik finánc feljelentette nekem a másikat, aki pár hét alatt félmillió koronát vágott zsebre a bortermelőktől. Kerekes Mihály ; És szeresse a nép a fináncot ! Cserti József: Én akkor azt kértem a minister úrtól, hogy ismerje el, hogy nem okolhatók ezért a gazdák, mert be tudják igazolni, hogy sohasem tették közhirré, hogy a boradót fizetni lehet, sőt akartak fizetni és visszautasították őket azzal, hogy most adót nem szednek, mert arra még nincs utasitás. Kértem, hogy intézkedjék, de természetesen erre még mindezideig hiába várunk. A minister ur természetesen megbukott és a válasszal adós maradt. Mostani interpellációm azonban ismét összefüggésben van ezzel, mert az egésznek az alapja nem más, mint az a rossz intézkedés, hogy a behajtott birság öt hatodrésze a pénzügyőröket illeti meg. Előrebocsátom, hogy egy cseppet sem szándékom, hogyha valaki ferde utakon jár, azt itt védelmezzem, hanem azt kötelességemnek tartom, hogy vigyázzak arra, hogy a törvényt végrehajtsák, ne pedig egyesek félremagyarázzák és illegitim utón nagy összegeket harácsoljanak össze. A dolog ugyanis a következőképen áll : Tudjuk, hogy a Nemzetgyűlés az 1921 : VI. tc.-ben e 14 koronás boradót 84 koronára emelte fel. A törvényben azonban benne van, hogy 3 hektoliteren alul marad a 14 koronás boradó. E körül különböző félreértések voltak, mert néhol szedtek százat, néhol kétszázat, azonban a pénzügyminister ur f. é. június 7-én a következő rendeletet bocsátotta ki (olvassa) : »A bortermelési adótörvényre vonatkozó 71.625/1921. számú pénzügyministeri rendelet. Felmerült kételyek eloszlatása végett közhirré teszem, hogy a bortermelési adóról szóló 1918 :

1. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról alkotott 1921 : VI. törvénycikk 2. §-ában megállapított kedvezményes adótételt a folyó 1920/21. termelési évben is alkalmazni kell. Ehhez képest mindazokból az 1920. évi termésű bormennyiségekből, amelyek az 1921 : VI. törvénycikk életbelépése, azaz : 1921. évi április hó 7. napján még megadózatlanul szőlőbirtokos bortermelők birtokában voltak, három hektolitert egészben a kedvezményes adótétel szerint kell megadóztatni.« Tehát világosan kimondja, hogy három hektolitert a 14 koronás boradó szerint adóztat meg. (Tovább olvas) : »Az 1921 : VI. törvénycikk 6. §-a alapján fizetendő bortermelési pótadó kiszámításánál a szőlőbirtokos bortermelők pótadó alá eső borkészleteiből — az 1921 : VI. törvénycikk 2. §-ának értelemszerű alkalmazása mellett — 3 hektoliter nem vonandó pótadó alá, mert ezen menynyiség után a hektoliterenkénti 14 koronás kedvezményes adótételt a bortermelők megadózott boruk után már előzetesen megfizették. Budapest, 1921. évi június hó 7-én. Dr. Hegedüs Loránt, m. kir. pénzügyminister.« T. Nemzetgyűlés ! Én kimentem a községekbe, részint beszámolóm alkalmával, részint más alkalmakkor és hirdettem, hogy a minister ur kiadta ezt a rendeletet, hogy három hektoliteren alul 14 koronás a boradó. Sziráki Pál : Mikor már lefizették ! Cserti József : De múltkor az utam a pénzügyigazgatóság elé vitt, ezelőtt pár nappal. Százával állnak ott az emberek, elvonják őket munkájuktól és ha valakinek termett 120 liter bora, az adó alá esik. Én azt mondottam, hogy ne fizessék meg, mert a minister ur rendelete szerint nem kell megfizetni. Az illetők nem fizették meg és jött a bírságolás. Megbüntették kétszeresére, hatszorosára, nyolcszorosára, kit ahogy meg lehetett ijeszteni. Azt mondották az illetőnek ; Nézze, barátom, ha maga most nem fizet, be fog jönni ide kétszerháromszor, ennyi meg ennyi munkanapot vészit és még ráfizet. Az illetők erre fizettek, ugy hogy egész rakás százas és ezres kerül naponta a finánc elé, aki annak az öthatodrészét huzza. Kerekes Mihály : Valóságos rablás Î Cserti József: Valóságos rablás. íme, hozok eredeti aktákat. Még június 27-én is a következőképen hajtják végre a martonvásári fináncok ezt a boradót. Meg kell jegyeznem, hogy erre a törvénytelen eljárásra különösen a menekült fináncok kaphatók. Kértem a pénzügyminister urat ezelőtt három-négy nappal, hogy sürgősen intézkedjék, mert ezek azt mondották, hogy nem kapták meg a rendeletet. Felmutatom neki a hiteles rendeletet a hivatalos Közlönyben. Azt mondja ;