Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-216

A Nemzetgyűlés 216. ülése 1921. évi június hó 25-én, szombaton. 219 és azokat a főtárgyalás megtartására hivatott egyesbiró elé terjeszteni. Az egyesbiró akár az észrevételek alapján, akár azok nélkül és hivatalból, az utóbbi esetben a főtárgyalás kitűzésének és a vádirat közlésének mellőzésével a felek meghallgatása ntán a bűnvádi perrendtartás 264. §-ának 1. pontja esetében a vádiratot a bűnvádi perrendtartás 264. §-ának rendelkezései értelmében elutasítja és az eljárást végzéssel megszünteti. A bűnvádi perrendtartás 262., 263. és 265. §-aiban felsorolt esetekben pedig az ott emiitett határozatokat hozhatja.« Miután ezen módositás mindazokat a szempontokat felöleli, amelyek egyrészt a terhelt érdekeinek védelmével járnak, másrészt megóvja azokat a szempontokat, amelyeket az igazságügyminister ur óhajtott az eljárás egyszerűsége és gyorsasága szempontjából, igen kérem az ügy érdekében az igazságügyminister urat, hogy méltóztassék a módositást elfogadni. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Héjj Imre előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Teljes mértékben honorálom azokat az érveket, amelyeket Bródy t. képviselőtársam módositása mellett felhozott, mindazonáltal azt hiszem, hogy helytelen volna, ha nem engednők meg a bírónak azt is, hogy ő döntse el, hogy mennyiben látja szükségesnek az együttlevő anyag alapján a felek vagy a terhelt meghallgatását. Most nem emlékszem, hogy a terhelt vagy a felek személyes meghallgatása után, — hogy mondotta a képviselő ur? Bródy Ernő: A felek! Héjj Imre előadó : Én tehát ezt ugy kívánnám módosítani, hogy vegyük be a módosításba a »vádirat közlésének mellőzésével« szavak után e szavakat: »amennyiben szükségesnek látja«. Talán ezt a módositást méltóztassék elfogadni. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés! En az előadó ur ezen indítványához csatlakozom, mert ha teljesen kötelezővé tennők, hogy minden csipp-csupp ügyben, mikor olyan észrevételeket hoz a terhelt, amelyekről a biró látja, hogy tisztán csak a halogatást célozzák, mégis kötelessége legyen azokat figyelembevenni, ez nem volna helyes. A komoly esetekben a biró úgyis figyelembe fogja venni az észrevételeket, és meg fogja hallgatni a feleket. Azt hiszem, hogy ezzel cél, amelyet Bródy t. képviselőtársam el akar érni, elérhető s épen azért kérem a t. Nemzetgyűlést, — minthogy érdemben elfogadom Bródy t. képviselőtársam módosítását azzal a kis kiegészítéssel, amelyet az előadó ur volt szives indítványozni, — tessék elfogadni Bródy képviselő ur indítványát. Elnök: Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a szakaszt szembehelyezem mind a két módosítással, az előadó ur és Bródy képviselő ur módosításával. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, mindkét módositás elesik. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a 10. §-t az igazságügyi bizottság szövegezésében változatlanul, szemben az előadó ur és Bródy képviselő ur módosításával, igen vagy nem ? (Nem !) Tehát a Nemzetgyűlés nem fogadta el a 10. §-t változatlanul. Most felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés Bródy Ernő képviselő ur módosítását, szemben az előadó ur módosításával? Pető Sándor: Vagy egyik, vagy másik! (Mozgás. ) Elnök : Itt van két indítvány : Bródy Ernő képviselő uré és az előadó uré. Tasnádi Kovács József : Kiegészítik egymást. Elnök: A kettő közül kell itt választani. Ha a Bródy képviselő uré szavaztatik meg, elesik az előadó uré, amely tulajdonképen ugyanaz, mint Bródy képviselő uré, csak ki van bővítve. Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni Bródy képviselő úrét, az előadó uré fogadtatik el. Ez azt hiszem, egészen világos. Tehát felteszem a kérdést, méltóztatnak elfogadni Bródy képviselő ur indítványát, szemben az előadó ur indítványával? (Nem!) Bródy képviselő ur módosítását nem fogadta el a Nemzetgyűlés, tehát az előadó ur módositása fogadtatott el. Következik az V. fejezet, a cím. Birtha József jegyző (olvassa az V. fejezet címét, a 11. §-t, és a VI. fejezet címét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12. §-t.) Hornyánszky Zoltán! Hornyánszky Zoltán: T. Nemzetgyűlés! A 12. §-nál a következő módositást vagyok bátor benyújtani, előre tudván, hogy milyen sorsa lesz, t. i., hogy le fognak szavazni. Mindamellett kötelességszerüleg állok elő és terjesztem elő módosító indítványomat, amely a következő : (olvassa) : A 12. § 6. sorában »időveszteséget is« szavak után »egyesbiró eljárása esetében« szavak, a 7. sorban pedig »megítélése« szó után »háromtagú tanács eljárása esetében pedig az eljáró tanács határozata« szavak iktatandók be. Megokolásom az, hogy ha'' egyesbiró dönti el a kérdést, hogy székhelyén kivül akar-e tárgyalni, fenforoghat annak a lehetősége, hogy az egyesbiró talán önmagának napidíjat biztosítandó akar kimenni. Ha ellenben tanács mondja ki, hogy ki kell mennie, akkor már kevésbé forog fenn ennek a veszélye, tehát amíg az első esetben az elnök megítélése alá bocsátható a kérdés, a második esetben nem, mert háromtagú tanács határozott s az elnök, mint egyes személy, azt hiszem nem dezavuálhatja a tanács határozatát. .•