Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-216

'A Nemzetgyűlés Mtl. idése 1921. Elnök l Ezzel nem volt a t. képviselő ur személye megtámadva. Budaváry László : Intézöbizottsági tagja vagyok az Ébredő Magyarok Egyesületének. Elnök: Ne méltóztassék a Nemzetgyűlés idejét ilyen dolgokkal igénybe venni. (Zaj.) Budaváry László: Az nemzetvédő társaság! Tasnádi Kovács József: Nem kommunista intézmény! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ilyen alapon megtörténhetik az, hogy ha egy pénzintézet igazgatóságát támadják, akkor itt valamelyik képviselő ur mint igazgatósági tag feláll és szót kér személyes kérdésben. Ez ugyanaz. (Helyeslés.) Következik a 4. §. Birtha József jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. §-át, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Tasnádi Kovács József: Vázsonyi nem fog itt uralkodni többet. Elnök : Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék zavarni a tárgyalást. (Zaj.) Tasnádi Kovács József (közbeszól). Elnök : Kérem Tasnádi Kovács József képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Tasnádi Kovács József: Bocsánat! Elnök: Ilyen csekélység miatt nem lehet a tárgyalás menetét zavarni. Következik a II. fejezet címe. Birtha József jegyző (olvassa a törvényjavaslat II. fejezetének címét, továbbá 5—7. §-ait és a III fejezet címét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. §-t). Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tasnádi Kovács József : Én fel vagyok irva. Elnök : A képviselő ur nem volt feliratkozva. Tasnádi Kovács József: Fel voltam irva, ma is jelentkeztem. Arról nem tehetek, ha a jegyző urak nem irtak fel. Elnök : Tasnádi Kovács képviselő urat illeti a szó a 8. §-hoz. Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Én el vagyok ugyan készülve arra, — mi az ellenzéki padokon ehhez már hozzászoktunk — hogy a minister ur nem fogja elfogadni a módositást, azonban ez; engem nem gátol abban, hogy megvédjem azt az elvet, amelyet az 1896. évi XXXIII. tc.-be bevettek, még pedig nem kisebb emberek, mint Chorin Ferenc, Erdély Sándor és Varga Gyula. Ez az elv pedig az, hogy a királyi ügyészt mindenhatóvá nem lehet tenni, hanem igenis az embereket, még a bűnösöket is minél előbb biró elé kell állítani, mert csak biró tud igazságosan határozni, (ügy van! balfelöl.) Ebben a szakaszban a tettenkapás esetét helyeslem, de nem helyeslem azt, hogy a bűnvádi perrendtartás 142. §-át hívja fel az igazságügyminister ur, illetve ezt csak abban az értelemben helyeslem, hogy a 142. § első pontját NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XI. KÖTET. évi június hó 25-én, szombaton. 217 kell felhívni, mert a második pont nagyon sok utat és módot ad megint arra, hogy tanuk utján becsületes keresztyén magyar polgárok zaklattassanak. (Zaj a baloldalon.) A Nemzetgyűlés zsidó része ugy látszik nincs velem kibékülve, (Zaj.) A 142. § 2. pontját méltóztassék mellőzni, továbbá méltóztassék nem az ügyészre, hanem a vizsgálóbíróra bizni, hogy intézkedjék, r mert a praktikus szempontok is ezt követelik. En ép olyan jól tudom, mint a t. igazságügyminister ur, hogy ahol ügyész van, ott van mindenütt vizsgálóbíró is, sőt még ott is van vizsgálóbíró, ahol ügyész nincs. Legyen szabad példaképen kerületemből, Hajdúböszörmény városára hivatkoznom, ahol nincs törvényszék és nincs ügyész, de van járásbíróság. Már most mi történik, ha ott megfognak egy embert ? Ugyebár, be fogják cipelni Debrecenbe, szuronyok közt, vagy talán megvasalva. Kérdezem, nem volna-e helyesebb, ha mindjárt ott vizsgálóbíró elé állítanák? Én tudom, hogy az ügyészt nem lehet kizárni, de túlságosan rövidnek tartom azt a három napot, amely alatt az ügyész elé kell állítani a vádlottat. Ez nagyon nagy megterhelése a biró munkabírásának s a magam részéről nyolc napot hozok javaslatba. Három vagy nyolc nap között már nincs olyan nagy különbség. Első módosításom tehát az, hogy a 142. §-nak csak az első pontja vétessék be ebbe a szakaszba, a második javaslatom pedig az, hogy a vizsgálóbíró tétessék az ügyész helyett. Énnek következtében az egész 8. § így szólna (olvassa) ; »Az 1896. évi XXXVI. tcikk 142. §-ának első pontja esetén a cselekmény a 2. § 2. és 5. pontjai alá esik. A tettenkapott tettest vagy részest vizsgálóbíró elé keli állítani. A vizsgálóbíró a bűnvádi perrendtartás 83. §-a szerinti adatokat szerezze be nyolc nap alatt es a királyi ügyésznek meghallgatása után, amennyiben a bűnvádi eljárásnak helye van, utalja azonnal, minden további eljárás mellőzésével közvetlen főtárgyalásra. Ellenkező esetben a tettenkapottat szabadlábra kell helyezni.« Elnök: Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt a 2. §-nál elfogadott módosító indítvány következtében bátor vagyok javasolni, hogy amennyiben még nem történt volna meg, e paragrafus második sorában a § 2. vagy 5. pontja helyett a 2. § 1. vagy 2. pontja írassék. (Helyeslés.) Ami Tasnádi Kovács József t. képviselőtársam indítványát illeti, a képviselő ur csakugyan eltalálta, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt elfogadhassam. (Derültség és felkiáltások balfelöl: Tudtuk!) Ezt a kérdést az igazságügyi bizottságban alaposan megtárgyaltuk és arra az eredményre jutottunk, hogy ilyen irányú módosítást nem teszünk magunkévá. 28