Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-216

À tfemzeigyiiU's 2lfí. ütése 1921. védelem szempontjából, és figyelembe kell vennünk, hogy egyformán érvényesülhesen a vád és a védelem joga: (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen a bűnvádi perrendtartás azt tendálja, hogy a vád és a védelem egyformán álljon be a küzdelembe, az eszközöket egyformán kimeríthesse, és a bűnvádi perrendtartás szellemében a vizsgálóbírónak is mindig kötelessége szem előtt tartani nemcsak a vád, hanem a védelem szempontjait is. Ha ezt most itt áttörjük, valósággal egy óriási gátszakadás fog beállani, mert hiszen a jogelvre nem közömbös, hogy vájjon a védelem meg van-e erősitve az ő bázisában, hogy a védelem fel tudja-e találni azokat a védelmeket, azokat a biztonságokat, amelyeket neki állit a bűnvádi perrendtartás ; mert ha ezt nem találja fel és ha van egy utasitott ügyész, aki utasitásra jár el, akkor, bocsánatot kérek, én ngy látom, hogy a jogrend és a jogbiztonság nálunk már kezd lecsúszni. Mert hiszen £tZ cl célunk, hogy a jogrendet és a jogbiztonságot megszilárdítsuk, e javaslatnak is csak ez lehet a célja, nem szabad tehát feltételezni, hogy más legyen, következéskép a javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy ez a cél ne éressék el, hanem lábbal tiportassék, az ellen tehát a legerélyesebben kell tiltakoznom. Tehát nem az igazságügyminister ur személye ellen . . . (Zaj a szélsöbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Az ellen n is, ha azonosítja magát ezzel a rendszerrel! 0 az exponense e rendszernek ! (Ugy van ! a szélsöbaloldalon. Zaj.) Elnök: Kérem Szilágyi képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot zavarni. Hornyánszky Zoltán : Én mint ellenzéki képviselő a legelŐzékenyebben, a legkulánsabban járok el, midőn tisztán csak objektív okokra mutatok rá, menten mindentől, és hivatkozom arra, hogy itt van egy iskolapéldája az utasitottságnak, ami a Tisza-perben lejátszódott, amikor felvetődnek kérdések, hogy mikor a vádlott Friedrich István kérdezi, hogy miért van benne a vádiratban, hogy Friedrich István két autót bérelt, az ügyész ur mutatja, hogy nem tudja. Bocsánatot kérek, ha vannak és lehetnek utasítások, nekünk előre ki kell zárnunk azokat a módokat, amelyek egy utasitottság következtében erőszakkal vádat teremthetnek és a védelem szempontját ugy megbéníthatják, hogy csak a főtárgyaláson bontakozhatik ki a védelem teljes erejében, — mert igenis, ez a jogrend és a jogbiztonság rovására történik. (Ugy van ! a balés a. szélsőbaloldalon.) Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Kijelentvén azt, hogy a magam részéről a legiszonyúbb aggályokkal nézem ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedését, mert, amint nagyon helyesen fejtette ki Tasnádi Kovács képviselőtársam, nem védjük mi a destruktorokat, hanem védjük a tisztes polgárokat. O nagyon helyesen emiitette meg a tettenkapás esetét. A legszörnyűbb dolgok állhatnak elő, hogyha a tettenkapás különösen évi június kő 25-én, szombaton. , 205 közvetetten történik ; nem én látom meg, hanem meglátja egy utcaseprő, akinek nincs az a képessége, hogy elbírálhassa, vájjon tetten lehet-e valakit érni és viszi az ügyész elé, és ha a védelem ki van kapcsolva és csak a vád szempontja nyer megerősítést. Bocsánatot kérek, ez nem válik az igazságszolgáltatás hasznára, hanem a legkomolyabban megingatja az embereket az igazságszolgáltatásba vetett hitükben és ez nekünk nem lehet a célunk. (Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Tehát a magam részéről kijelentem, hogy részletes tárgyalásnál kifejtendő okokból, azután az ott előterjesztendő indítványoknál fogom az egyes szakaszokat majd külön bírálat tárgyává tenni, — igy általánosságban a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik ? Birtha József jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. Nemzetgyűlés! Teljes mértékben helyeslem az igazságügyminister ur azon intencióját, hogy az elviselhetetlen mértékben felszaporodott bűnpereket minél gyorsabban lebonyolítani akarja. Helyeslem azt az intenciót is, hogy ezen célból lehetőleg a perek lebonyolítását egyszerűsíteni akarja ezzel a törvényjavaslattal. Tapasztaltuk ezt a tendenciát a polgári perekben is, ahol a perrendtartási novellák bizonyos reformokat létesítettek és az egyesbirákat nagyobb hatáskörrel ruházták fel. Maga az igen tisztelt igazságügyminister ur sem tud elzárkózni azon aggálytól, hogy az igazságszolgáltatásnak nem mindenkor előnye az, ha az egyesbirákat túlságos nagy hatáskörrel ruházzuk fel. A javaslat indokolásánál â 7. oldalon megmondja a t. igazságügyminister ur, hogy : »Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a társasbiróságnak egyesbirósággal helyettesítése elvileg mégis helyes Ítélkezés garanciáinak ... kevesbitését jelenti«. Amikor magának az igazságügyminister urnák is az az álláspontja és amikor a gyakorlati jogászoknak is az a tapasztalatuk, hogy a fellebbezések jogának korlátozása, a társasbiróságok mellőzése sokszor az anyagi igazságnak és az igazságszolgáltatás kifogástalan voltának rovására megy a polgári eljárásban is, szerény véleményem szerint még nagyobb óvatossággal kell eljárni a közérdek és az egyéni érdek szempontjából a sokkal fontosabb és nagyobb jelentőségű bűnügyekben — mert hiszen az egyéni szabadság és a polgári becsület kérdései döntetnek el a büntetőbíróságok részéről — még sokkal óvatosabban kell eljárni a hatáskörök ezen lefokozásánál, a védelem eszközeinek megcsonkításánál a büntető perekben. Amikor én teljesen helyesnek, a közönség érdekében állónak találom az igazságügyminister urnák azt a tendenciáját, hogy a túlzott mértékben felgyülemlett büntetőperektől ne csak a bíróságokat és ügyészségeket, hanem a büntetőperek súlya