Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-214

166 A Nemzetgyűlés 21ái ülése 1921 nyáj unk által elég jól ismert egyéb okok folytán annyira redukálódtak, hogy a büntetések azt a célt, amelyet az ember, bármely büntetőjogi isko­lájához tartozzék is, el akar érni, legyen az akár a megtorlás, akár az elrémités, akár a megelőzés, semmi körülmények között el nem érték. Épen azért maguk ezek a büntetőtörvények és más tör­vények teljesen illuzóriusakká váltak, mert hiszen a pénzbüntetés kicsinysége senkit vissza nem tartott attól, hegy a bűncselekményt elkövesse, másrészt p?dig a kicsiny tételekben megállapí­tott pénzbüntetéseknek szabadságvesztés-bünte­téssé való átváltoztatása szintén nem felel meg a mai viszonyoknak, tehát a 10—20 koronáig ter­jedő pénzbüntetésnek egy napi fegházra való átváltoztatása akkor, amikor mi ezeket a tételeket ' felemeljük, szintén módositás alá kell, hegy essék. Épen ezért az igazságügyi bizottság jelentése alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki hozzászólani ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólani, a vitát bere­kesztem. Következik a határozathozatal. Méltóz­tatnak ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául az igazságügyi bi­zottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ezen törvényjavaslat az igazság­ügyi bizottság szövegezésében általánosságban elf c gadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a címet olvasni. Birtha József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint az 1—12. §-í } amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így a törvényjavaslat ugy általános­ságban, mint részleteiben az igazságügyi bizott­ság szövegezésében elfogadtatott ; harmadszori olvasása tárgyában a legközelebbi ülés napirendjé­nek megállapitásánál fegok javaslatot tenni. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister ur tegnapelőtt tartott pénzügyi expozéja során em­iitette, hogy legközelebb törvényjavaslatot fogok, benyújtani az állami építkezések megindításáról. Van szerencsém ezt a törvényjavaslatot tisztelet­tel bemutatni és kérem, hogy méltóztassék ezt ki­nyomatni és az osztályok mellőzésével sürgős tár­gyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. (Éljenzés.) Elnök: Méltóztatnak a_ sürgős tárgyaláshoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ezen törvényjavaslat a közgazdasági és pénzügyi bizottságokhoz utasit­tatik az osztályok mellőzésével, sürgős tárgyalás és jelentéstétel céljából. Következik a Karafiáth Jenő képviselő ur által »A testnevelési törvény sürgős megalkotása tárgyában« tett indítványa megindokolása. Az irditványozó képviselő urat illeti a szó. Karafiáth Jenő: Igen t. Nemzetgyűlés! Nem régiben a következő indítványt voltam bá­évi június hú 23-án, csütörlökan. tor az igen t. Nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) : »Bár a testnevelési reform két legjelentősebb alappillérét már lerakta a Nemzetgyűlés többsége akkor, amikor a reform sürgős szükségességét felismerve, még 1920. évi augusztus hó 11-én két­rendbeli idevonatkozó indítványom elfogadása mellett nyilatkozott, mégis a nagy nemzeti célt gyakorlatilag szolgáló és az elmondott kormány­programmok szerint Magyarország újjászületését hatályosan előmozdító törvényjavaslat a test­nevelésről a Nemzetgyűlés elé mai napig nem ter­jesztetett be. A mai rendkívüli viszonyok között a test­nevelési reform keresztülvitele azért sürgős, mert helyes testnevelési politikával az ország érdeké­ben szerény anyagi erőforrásainkhoz jobban al­kalmazkodó nemzetvédelmi tevékenységet fejt­hetünk ki. Mindezeknél fogva tisztelettel indítványozom, utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy a legfőbb alapelveket feltétlenül magába foglaló javaslatot a testnevelésről most már haladékta­lanul terjessze a Nemzetgyűlés elé.« T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy az eddigi szokástól eltérően csak igen rövi­den indokoljam meg előterjesztett indítványomat. Felmentve érzem magam a hosszabb indokolási kötelezettség alól egyfelől azért, mert erről a tárgy­ról itt a Házban már eleget beszéltem s különben is ma már nem beszédeket, ankétezéseket, minis­teriumok közötti purparlékat, hanem egyenesen tetteket, cselekedeteket vár, sőt követel tőlünk a nemzet jövendője. (Ugy van !) Másfelől felment a hosszabb indokolási kötelezettség alól az a kö­rülmény is, hogy ezen a téren a legteljesebb meg­értés, a legteljesebb egyetértés mutatkozik, amit mindennél fényesebben és ékesebben igazol az a körülmény, hogy jelen indítványomat eddig nem kevesebb mint 163 képviselőtársam látta el szives támogató aláírásával s ezzel mindennél ékesebb tanúbizonyságot szolgáltatott a Nem­zetgyűlés többsége arról, hogy a valóban hon­mentő kérdések tekintetében ez a Nemzetgyűlés teljesen egységes frontot alkot. (Ugy van !) Hazám iránt tartozó kötelességemnek óhaj­tottam kellő időben eleget tenni akkor, amikor annak idején ennek a kérdésnek nagy nemzeti jelentőségére elsőként mutattam reá. Mélyen fáj­lalom, hogy több mint másfél esztendőnek kellett eltelnie, mig végre a köztudatba ment át a test­nevelési törvény megalkotásának feltétlen szüksé­gessége, hegy ezalatt kormányok jöttek, kormá­nyok mentek, míg végre a jelenlegi ministerelnök ur kormánypregrammjába vette annak a törvény­nek megalkotását, amelyet a nemzeti érzéstől áthatott társadalom esztendők óta hasztalanul, hiába követelt. Megújhodásra vágyó. nemzetem sorsáért aggódó lelkiismeretem sugalja azt, hogy ezen a téren tovább várnunk már nem lehet, hogy ezen a téren cselekednünk kell, ezen a téren el­vesztegetni való időnk nincs. Azért szólalok fel.

Next

/
Thumbnails
Contents