Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-213
"A Nemzetgyűlés 21%, ülése 192t évi pinks hó 22: ên } sserddn, BD tekintetben, mert ka nem is beszélek róla, nagyon jól tudom, bogy t. képviselőtársaim már megtették helyettem, hogy lefestették a birák nehéz helyzetét. A birák 1872-től, a szervezéstől kezdve elég nehéz helyzetben voltak, Becsületesen dolgoztak és vártak eddig, most pedig örömmel és megelégedéssel látják, hogy az igazságügyi kormány és a törvényhozás végre kezd velük komolyan törődni. Annak tudatában elógesznek meg ezekkel az előnyökkel, hogy ezeknél többet az ország nehéz gazdasági és pénzügyi helyzete most nem enged keresztülvinni, Tisztelettel kérem, hogy a javaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak a bírói oklevél képesítő hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslat általánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az i. §-t). Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Az általános vitánál történt felszólalásomban már jeleztem, hogy az 1. §-nál többrendbeli módosítására fogok indítványt benyújtani. Ennél a törvényjavaslatnál is megnyilvánult az a már sajnosán gyakorlattá váló szokása a kormánynak, hogy a javaslatokat az illető minister benyújtja, azután közvetlenül a bizottság előtt módosítja és a Ház plénuma előtt szintén módosítja. Ez azt mutatja, . . . Rupert Rezső: Alapos az elkészítés! Tasnádi-Kovács József:... hogy nem kellő előkészítéssel, hanem hirtelen, bizonyos sürgető körülmények miatt pongyolán készítik el a javaslatokat. Mivel e szavaimmal itt a kormány ellen vádat emeltem, igazolni is vagyok ezt kénytelen. Igazolom elsősorban ennek a javaslatnak motívumaival, amiket az imént elmondtam és igazolom azzal, hogy tegnap az igazságügyi bizottságban tárgyaltunk egy valóságos guilottine]avaslatot, amely politikai hajszának alapja lehet és lesz is. (ügy! van a szélsőbaloldalon.) Látom annak a javaslatnak tendenciáját,^ látom mint gyakorlati jogászember annak intézkedéseit. Ez a javaslat 24 órát alig töltött a körünkben és már bizottsági tárgyalás alá került. Milyen alaposan lehet olyankor elkészülni nemzetgyűlési képviselőnek, amikor — legalább komoly ember igy tesz — itt a Nemzetgyűlés plénuma ban is részt kell venni. Azután rámutatok egy másik javaslatra. Elnök : T. képviselő ur mindezeket elmondhatta az általános vitában, de most a részletes tárgyalásnál vagyunk. Tasnádi-Kovács József: Ide tartozik ez, meg fogom indokolni ! Elnök: Most én beszélek. Most az I. §-ról van szó, kérem a képviselő urat, méltóztassék szorosan az 1. §-hoz szólani és kizárólag az 1. § kritikájára és annak indokolására szorítkozni. Tasnádi-Kovács József: Ennek indokolására térek át. Meg méltóztatnak látni, hogy meg fogom indokolni ezt az 1. §-al kapcsolatban. Az 1. §-nak a pongyola szerkesztését indokolom, ezen kezdtem a beszédemet. Indokolom, azzal, hogy ez azért történik, mert ma az igaszágügyministeriumban, vagy más ministeriumban a kormány megcsináltat egy javaslatot, mert nincs életrevaló javaslata, tehát ily apró kis dolgokkal foglalkoztatja a Nemzetgyűlést. így például a munkásbiróság ügye egy fontos javaslatezt tegnapelőtt kaptuk meg, tegnap már tárgyal, tuk. így komolyan dolgozni igazán nem lehet. Ezt kénytelen voltam annak indokolásául elmondani, hogy ennél a javaslatnál, igenis, nem volt eléggé megfontolva a dolog, (ügy van! halfelől.) nem volt a bíróság érdeke megfontolva, nem volt az ügyvédség érdeke és különösen a nagyközönség érdeke megfontolva, (ügy van! halfelől.) Ez az 1. § a bírákat akarja kenyérhez juttatni, tisztán ez a cél. Az igazságügy minister ur jól mondta, hogy nem is az összes bírákat, akik akarnak ügyvédek lenni, hanem az öreg, már nyugdíjra megérett bírákat. Hát, t. Nemzetgyűlés, ez nem egyéb, mint a kormánynak az az akarása, hogy ráutalja az ő szolgálatában egy életkort eltöltött érdemes hivatalnokait a társadalomra, ahelyett, hogy ő maga ellátná őket. (ügy van! halfelől.) Épen ezért én magát a javaslatot nem szívesen láttam, de el kellett fogadnom s elfogadom azért ezt az 1. §-t is, mert maguk a birák kívánják ezt. Én mindazt, ami a bíráknak jó, kötelességemnek tartom támogatni ; mert ha valaki, ha valamely foglalkozási ág megérdemli a dicséretet, az elismerést és a segítséget, akkor igazán a magyar birói kar az. (ügy van! halfelől.) Azonban azt vártam volna a kormánytól, hogy nem ezt az 1. §-t hozza ide, hanem másképen segit, és megmondom, hogy miként. Itt, ebben az 1. §-ban a birák ki vannak dobva egy bizonytalan megélhetési forrásnak " ki vannak dobva annak, hogy tudjanak megélni ugy, ahogy tudnak azon az ügyvédi pályán, mert hiszen az szabadpálya, ott nincsenek biztosítva semmi tekintetben, csak abban az esetben, ha klientúrát tudnak szerezni. Azonban itt az igazságügyminister ur méltóztatott azt mondani, hogy méltányossági és gyakorlati szempontok kívánják, hogy ez a szakasz igy maradjon, ahogy van, vagyis csak az öreg birák érdekében állittassék fel. Ne méltóztassék elfelejteni, hogy méltányosságig és gyakorlati szempont a közönség érdeke is. Nem akarom sérteni az öreg bírákat, engedelmet kérek,azok, akik már leszolgálták az idejüket a bíróság18*
