Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-212

A Nemzetgyűlés 212. ülése 1921. évi június hó 21-én, kedden. 113 hogy óriási erőlködéssel növeljük folyton a pénz értékét, mert csak igy tudnak megélni, mégis igen t barátaimnak, különösen a honvédelmi minister urnák kivánságára egy tételemet meg­változtatom, és azt a rendkívüli segélyt, amely három hónapra szólt a törzsfizetés szerint, és amely húsvétkor szavaztatott meg, további három hónapra megadom azért, mert három hónapig tart még, mig a honvédelmi minister ur a had­sereg kötelékéből elbocsáthat katonákat, és kell, hogy a rendkivüli segély a katonáknak három hónapra még megadja. Ha pedig a katonák ezt megkapják, azt civilektől sem lehet megtagadni. (Ugy van!) Arra kérem tehát a t. Nemzet­gyűlést, kegyeskedjék még egyszer, de most már teljesen utoljára a rendkivüli segélyt szeptem­ber végéig megadni. Erre a fedezetet a költség­vetésbe be is állitottuk. Ami a költségvetés redukálását illeti, célom az volt, és ez szól mindenkinek akit illet, hogy minél inkább békés költségvetésre menjünk át. Ezt két módon telj esitettem. Először ugy, hogy megint kettészakítottam a költségvetést : Normál és felszivódási költségvetésre. A felszivódás je­lenti azokat a tételeket, amelyeknek el kell tünniök, — ami nem egészen tőlünk függ — ha t. i. minket békében hagynak. A másik az, hogy redukáltuk a hadügyi költségvetést. A had­ügyi költségvetés redukáltatott, s azt hiszem Európában lesz először a tavalyi öt milliárdból 3'6 milliárdra. Tisztelt barátomnak, a hon­védelmi minister urnák rendkivüli katonai és emberi érdemeihez tartozik, hogy ily módon ezt a szorosan kimért, általa becsületesen megtartott költségvetést sikerült beállitanom. (Helyeslés.) Most már, mélyen tisztelt uraim, a kiadások­ról szólva áttérhetek azokra a tárcákra, ame­lyeknek kiadása — legalább látszólag — növe­kedett. Ezek között legelsősorban áll természe­tesen a pénzügyministerium óriási növekedésével, ami azonban merőben átmeneti dolog. Az 1*4 milliárd növekedés az én tárcámban onnan van, hogy először megszerveztük a vámőrséget, amely­nek fedezete benne van a vámbevételekben, vi­szont a dohánygyárakban és egyéb üzemekben is meg kellett adni a bevételek emelkedésének árát, de ez senkit meg ne tévesszen, mert ez átmeneti dolog, amely másrészről busásan jöve­delmez. Áttérek azokra a tárcákra, amelyek külö­nösen emelkedtek. Mindenekelőtt igen tisztelt barátomnak, a belügyminister urnák volt az a kívánsága, hogy ő a rendőrség létszámának emelésével és a csendőrség szaporításával Magyarországon teljes jogbiztonságot, a közbiztonságot teljes mérték­ben helyreállítsa. A csendőrségnek 8000 fővel való szaporitása, a rendőrségnek Budapesten 4000 fővel való szaporitása teszi ki az ő budget­jének túlkiadását. Két más tárcánál, a népjólétinél ós a vallás­és közoktatásnál szintén fordulnak elő nagy XEMZETGYÜLÉSI XAPLÖ. Î920--1021. —.XI. KÖTET. emelések, de ez a kettő, azt hiszem, a t. Nem­zetgyűlés teljes helyeslésével fog találkozni. (Ugy van! Ügy van!) A népjóléti minister, aki nagy buzgósággal, az én tárcámhoz képest túlságos buzgósággal igyekszik megerősíteni a népjóléti intézményeket, nem kevesebb mint 343"5 millióval emelte a költségvetését. Ez a rokkantakért történik és önök ezektől a rokkantaktól nem tagadhatnak meg semmit, tehát nyugodtan be lehet ezt a költségvetésbe állitani, (Élénk helyeslés.) annyi­val inkább nyugodtan, mert még a vagyonvált ­ságból egy krajcárhoz hozzá nem nyúltam, tehát a hadiváltságból a felmentettek által be­fizetett összegből 97 milliót a rokkantaknak szántam. (Élénk helyeslés. Egy hang balfelöl: Ebből ugyan jól nem laknak !) Az eddigiekhez mérten úgyszólván a leg­nagyobb emelkedések egyikét mutatja, minden­esetre páratlan az a költségvetés, amit tisztelt barátomnak, a kultuszminister urnák munkássága hozott elő, amennyiben a magyar kultúra költ­ségvetését nem kevesebbel, mint 395 millióval emeltük, vagyis a 978 millióval majdnem elértük az egy milliárdot. A legnagyobb erőlködés ez, amelyet tettünk, és ez, azt hiszem, ki fogja magát fizetni, mert ez semmi másra nem fog menni, mint a magyar gyerekre. Mert azt tudjuk, hogy hasztalanul várjuk haza azokat a fiainkat, akiknek kopo­nyáját betaposták idegen országok sáros mezejébe, de jönnek majd más fiuk s nekünk nincs más politikánk, mint az, hogy ami kis pénzünk van, azzal ezeket felneveljük, (Élénk helyeslés és él­jenzés.) mert, ha ezeket felneveljük, akkor hiába ezen erő ellen minden demarkációs vonal, akkor hasztalan Európának az az orcátpiritó szégyene, hogy most, midőn vége a tanévnek, azokat a tanulókat és tanítókat, akiket a magyar kultúra felnevelt, a tőlünk leváló részekből,marhaszállitó vagonokban dobják a határra. (Élénk mozgás.) Jönnek majd az uj fiuk és fogják hirdetni messze atyáink felséges nyelvének tiszta zengze­tét. (Zajos tetszés, helyeslés és taps.) Usetty Ferenc: Éljen az ilyen pénzügy­minister ! Hegedüs Loránt pénzügyminister: A rendes költségvetések között, ismétlem, a kultusz-költség­vetés az, amely ennyire kidomborodik és meg vagyok győződve arról, hogy itt a j)énzeket na­gyon jó helyre tettük. Mindezek alapján az áll elő, hogy az összes A. költségvetés, a magyar állam kiadása 11,647.840,457 korona, vagyis kereken két milliárddal többre rug, mint tavaly. Ezzel szem­ben áll az én feladatom : bevételeket kell terem­teni. A rendes költségvetés bevételei a legnagyobb erőfeszítést teszik, amit valaha egy ország egy év alatt megtett. Ez nagyrószben nem az én érdemem, az egyenesadóknak, jövedelem- és vagyonadónak szerintem talán túlságos nagyságát 15

Next

/
Thumbnails
Contents