Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-211

100 A Nemzetgyűlés 211. ülése 1Q21. évi június hó 17-én, pénteken. hogyan értékesítette a zárolt szeszt, egyes cégek és magánosok mennyit és milyen áron — névszerint megnevezve — kaptak és mennyit exportáltak abból s a kormány hány hektoliter denaturált szeszt hozott forgalomba; másrészről a pénzügy min ister utasitja, hogy mezőgazdasági szeszgyárak épitését engedélyezze s a kisüstök berendezését a háború előtti törvények és rendelkezések alapján engedélyezze, illetve üzemüket azok alapján tartsa fenn. A pénzügyminister ur a szóban forgó határozat 1., 3. és 4. pontjára vonatkozólag kimerítő jelentést tett ; annak részletes kimutatását azonban, hogy a zárolt szeszből ki mennyit és mily áron kapott és exportált, a kimutatás összeállításával járó nagy munkára, valamint a papirhiányra való tekintettel mellőzni kívánta azért, mert erről a pénzügyministerium - IX. osztályában elfekvő kimutatásokból a Nemzetgyűlés tagjai mindenkor meggyőződhetnek. A pénzügyminister ur jelentése a következő volt : ad 1.) A jelentéshez mellékelt kimutatás adatai szerint a közszükségleti célokra igénybe vett és zár alá helyezett szeszkészlet 1919 augusztus havában összesen 38.331 hl volt. Az emiitett célra 1919 augusztus óta az 1919/20. termelési időszakban, vagyis 1919 szeptember 1-től 1920 augusztus 31-ig 48.738 hl, az 1920/21. termelési időszak eddig eltelt részében, vagyis 1920 szeptember 1-től 1921 április 2-ig 77.754 hl szesz volt zár alá helyezve. Ehhez képest az 1919 augusztus havában készletben volt és zár alá helyezett szeszmennyiség, valamint 1919. augusztus óta zár alá helyezett szeszmennyiség összesen 164.826. hl-t tesz ki. ad 2.) Az ide mellékelt kimutatás harmadik része tartalmazza az adatokat arra nézve, hogy az 1919 augusztus óta zár alá helyezett készletekből egyes felhasználási módok szerint mily mennyiségű szesz lett kiutalva. Ezen adatok szerint 1921 évi április hó 6-ig összesen kerek 98.037 hl szesz oldatott fel a zár alól. A feloldás 1808 tételben történt. Ezen tételek közül több ugyanazon cégre, illetve személyre vonatkozik, mert a szükséges szeszmennyiség esetrőlesetre lesz kiutalva, igy például a gyógyszertárak részére félévenként, az ecetgyárosok részére havonként, illetve egyszerre több hónapra is. Az emiitett adatokból kitűnik, hogy olyan nyomtatott részletes kimutatás összeállítása, amely feltünteti, hogy az egyes cégek és magánszemélyek hány hektolitert és milyen áron kaptak a zárolt készletekből, aránytalanul nagy munkát és a jelenlegi magas papirárak és nyomdai költségek mellett aránytalanul nagy költséget igényelne. Ennélfogva ilyen kimutatás összeállítását és kinyomtatását, tekintettel arra is, hogy a szóban levő kiutalásokra vonatkozó feljegyzéseket és nvilvántartásokat a pénzügyministerium IX. főosztályában a t. Nemzetgyűlés tagjai bármikor megtekinthetik, a t. Nemzetgyűlés jóváhagyásának reményében mellőzte a pénzügyminister ur. Az emiitett kimutatás szerint a zár alá helyezett készletekből kiviteli célokra szesz egyáltalában nem lett kiutalva. ad 3. Az ide mellékelt kimutatás adatai szerint 1919 augusztus óta a zár alá helyezett készletekből összesen 35.926 hektoliter szesz oldatott fel általános szerrel való denaturálásra. Az igy előállított denaturált szeszt azonban nem a kormány, hanem az illető denaturáló vállalatok hozták forgalomba, az e tekintetben megállapított feltételek és eladási árak mellett. Általában ki volt kötve, hogy az általános szerrel denaturált szeszt vagyis az úgynevezett denaturált szeszt elsősorban ipari célokra kell kiszolgáltatni, ad 4. Ami a mezőgazdasági szeszgyárakat illeti, amint azt már a szóban lévő törvényjavaslat és határozati javaslat tárgyalása alkalmával a pénzügyminister ur bejelentette, szívesen engedélyez bármilyen mezőgazdasági szeszgyárat, ha a földmivelésügyi minister ur ilyen szeszgyárak létesítéséhez hozzájárul. Tisztelettel megjegyzi a pénzügyminister ur, hogy az erre vonatkozó tárgyalások a földmivelésügyi minister úrral már megindultak ós folyamatban is vannak, ad 5. Az átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozó ujabb rendelkezéseket az 1920. évi IV. te. 18. §-a tartalmazza. Ez a § ugyanis a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mérvét 1899. évi XX. te. 36. §-ában megállapított mérvek kétszeresére, továbbá az alkoholnyeredéket bor, bormust és szőlő feldolgozásánál 4 fokról 6 fokra, a szőlőtörköly feldolgozásánál 2 fokról 2V2 fokra felemelte és kimondotta, hogy az igy felemelt átalányozási mérvek utján megállapított alkoholmennyiség egyenlőnek tekintendő a tényleges termeivény szerint megadóztatás alapjául szolgáló alkoholmennyiséggel és hogy ehhez képest a termelő jogosítva van ezen felemelt átalányozási mérvek mellett az olyan saját termésű nyersanyagokat is kifőzni, amelyeket egyébként csak a központi szeszfőzde vállalkozója jogosult szeszfőzésre felhasználni. Az idézett törvényszakasz kimondotta továbbá azt is, hogy a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett szeszfőzés csak a község által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken gyakorolható. E rendelkezés alól kivétetnek tanintézeteknek tanulmányi célokra, valamint konyakgyárosoknak kifejezetten borelpárolásra szolgáló főzőkészülékei. Ezek szerint az 1920. évi IV. te. 18. §-a értelmében a kisüstök fentartása, vagyis a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mellett való szeszfőzés gyakorolhatása és pedig olyan anyagokra is, amelyeket egyébként csak központi szeszfőzdék jogosultak kifőzni, biztosítva van. Ezeket a rendelkezéseket a szóban levő tör-