Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-210

92 A Nemzetgyűlés 210. ülése 1921 Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-ánah bevezetését, amely észrevétel nélkül elfogadtatih. Olvassa az í. §4). Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénziigyminister : T. Nemzetgyűlés! Amint báró Szterényi József tisztelt képviselő ur már jelezte, én azért osztottam szét három nappal ezelőtt az általam beadott módosításokat, mert ezt megígértem a Nemzetgyűlésnek a múlt ülésen, amikor azt mondtam, hogy helyesnek tartom, hogy előzetesen ismerjék a t. képviselő urak a módosításokat. Ennélfogva bátor vagyok jelezni, hogy több szakaszhoz van módosításom. Mindjárt az 1. §-hoz is van szerencsém egy módosítást benyújtani és kérem az elnök urat, hogy azt a jegyző úrral felolvastatni kegyeskedjék. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az 1. § eredeti szövege helyébe méltóztassék az általam javasolt szöveget betenni. Elnök : Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a módosítást felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa) : Módosítás az 1. §-hoz. Természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel fel nem ruházott vagyonközösségek a tulajdonunkban levő magyar államadóssági címletek névértéke után általában 20%, illetve az 1914. évi július hó 28. napja után kibocsátott 50 ós 100 korona névértékű címletek után 15°/o vagyonváltságot tartoznak leróni. Az 1914. évi július hó 28. napja előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek után a vagyonváltságot a címletek névértéke 20%-ának megfelelő mennyiségnek természetben való beszolgáltatása utján kell leróni. A váltságot lerovó köteles minden egyes értékpapirnemre nézve külön a tulajdonát alkotó címletek névértéke egyötöd résznek megfelelő mennyiséget az állampénztárba, vagy a pénzügyminister által megjelölendő pénztárba természetben beszolgáltatni. A vagyonváltság azonban a címleteknek természetben való beszolgáltatása helyett készpénzben való fizetés utján is leróható. A 20%-os vagyonváltságnak lerovása után a fél tulajdonában maradó államadóssági címletek megfelelő megjelöléssel látandók el. Az 1914. évi június hó 28. napja után kibocsátott magyar államadóssági címletek után az államkincstár a vagyonváltságot akként szedi be, hogy minden egyes címlet névértéke a jelen törvény erejénél fogva a névérték 20 illetve 15%-ával csökken. Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése alkalmával államkölcsönként visszatartott összegekről kiállított pénztári elismervények nem esnek az előző bekezdésben megállapított vagyonváltság alá. A jelen § intézkedéseinek végrehajtásához szükséges szabályokat, ideértve az azokkal kapcsolatos magánjogi viszonyok rendezését is, a évi június hó 16-án, csütörtökön. ministertanács rendelettel állapithatja meg; a ministerium a jelen § intézkedéseinek kijátszására irányuló, vagy annak veszélyeztetésére alkalmas cselekményeket rendelettel jövedéki kihágásnak nyilváníthatja és az idevonatkozó anyagi és eljárási szabályokat ugyancsak rendeleti utón állapithatja meg. Felliatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a vagyonváltságnak lerovásával kapcsolatban, vagy attól függetlenül az államadóssági címleteket, vagy azoknak egy részét bevonhassa és azok helyett vagy uj címleteket adhasson, vagy a címletadósságot a címlettulajdonosok hozzájárulásával egészben vagy részben könyvadóssággá alakithassa át. Felliatalmaztatik végül a pénzügyminister arra is, hogy mindazon esetekben, amelyekben a jelen törvény hatálya alá eső háborús államadóssági címletek a 3. és 4. §-okban foglaltak szerint vagyonváltság alól mentesek, vagy pedig a vagyonváltság kézizálogkölcsön fennállása folytán a 2. §-ban foglaltakhoz képest nem a címletek teljes névértéke után rovandó le, és amennyiben a címletek nem cseréltetnek ki uj címletekre, ugy a címletek névértékének 20 vagy 15°/o-a, illetőleg kézizálogkölcsönnel terhelt címletek esetében a 20, vagy 15% és a tényleg fizetendő vagyonváltság közötti különbözet erejéig könyvadósságot vállalhasson, vagy pedig más kötelezvényt adhasson.« Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Temesváry Irnre Î Temesváry Imre : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az általános vitánál elhangzott észrevételekre a pénzügyminister ur által megadott válaszból meggyőződtem, hogy lehetetetlen a pénzügyminister úrtól azt kívánnunk, hogy a vagyonváltságra megállapított 20%-ot redukálja, mert ha ezt kivánnók, ugy látszik, az ő pénzügyi tervei teljesen hajótörést szenvednének. De mégis rendkívül méltánytalannak tartom, hogy a vagyonváltságot épen a liadikölcsönkötvényeknél ilyen magasan, 20%-ban állapítja meg a pénzügyminister ur az összes címletekre nézve, mert ezzel épen a kis exisztenciákat sujtanók a lehető legnagyobb mértékben. Ott, ahol a bankbetétekről és a valutákról van szó, igen helyesnek tartom a 20%-os kulcsot, mert hiszen a valuták azoknak az emberek kezében voltak, akik a konjunktúrák kihasználásával gyűjtöttek maguknak vagyont, azokat tehát igazságos ilyen magas vagyonváltsággal sújtani. Az azonban, hogy olyan kisembereket sújtsunk ilyen nagymérvű vagyonváltsággal, akik a háború előtt megtakarított kis pénzüket fektették hadikölcsönkötvényekbe, nézetem szerint méltánytalan és igazságtalan is volna. (Igaz! Ugy van!) Tekintettel arra, hogy a pénzügyminister ur kijelentette, hogy ezen a téren már képtelen a Nemzetgyűlésnek nagyobb engedményeket tenni, csupán egy módosító javaslatom volna az 1. §-hoz, olyan értelemben, hogy a 100 vagy 50 koronás