Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-193

84 A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. Andaházy-Kasnya Béla: Borzasztó! BOZSIk Pál : Ezt annak igazolására hoztam fel, hogy Vázsonyi képviselő ur mindjárt a köz­életben való intenzivebb megjelenésekor a magyar történelem szellemét állitja pellengérre az utókor előtt (Ellenmondás a szélsőbaloldalon, Ugy van ! a középen.) és a magyar történelem szelleme ellen való küzdelemre hivja fel Jerikó hős lerombolói­nak unokáit. Pető Sándor: Kiszakit három szót és abból következtet. (Zaj.) Orbók Attila : A történelmi osztály most miért kér tőle tanácsot ? (Zaj. Bródy Ernő és Pető Sándor közbeszólnak.) Hegedüs György: Ne veszekedjetek ! Meskó Zoltán *. Ketten vannak és veszeked­nek ! (Derültség.) Gaal Gaszton : Zsidó egység ! Bozsik Pál : Akár katholikus, akár protestáns keresztények vagyunk, egyformán a Szentirás alap­ján állunk és az újszövetségi Szentirás alapján egy­formán valljuk azt, hogy minden hatalom, követ­kezőleg az államfői, a királyi hatalom is Istentől származik. Vázsonyi képviselő ur ugy áll meg ezelőtt a keresztény felfogás előtt, mint ahogy pl. a párisi munkás áll a Louvreban Hamurabi ékiratos oszlopa előtt, vagy a campagnai földmives a római obeliszk hyeroglifái előtt : nem tudja azokat meg­érteni. Csak igy tudom megmagyarázni, hogy gú­nyolódik e felett a keresztény eszme (felett. 1901 december 4-én ugyanis a Széli-kormányt birálvaa következőkre ragadtatja magát (olvassa) ; »A kor­mánynak sikerült becsempésznie törvénykönyvünk­be az Isten kegyelméből való királyság eszméjét. . . az Isten hatalmát. (Mozgásészaj a jobboldalon ésa középen.) Balla Aladár: Ebben nincs keresztényellenes nyilatkozat. Hogy a király Isten kegyelméből való, vagy sem, az nem keresztényellenes nyilatkozat. (Zaj.) Hát az olaszoknál megvan ? Somogyi István : Franciaországban pláne meg­van ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, Balla képviselő ur. Balla Aladár : Ez alkotmányos kérdés. Mi fog­juk megadni a hatalmat ! (Zaj és közbeszólások.) Elnök : Ha a képviselő urak nem hagyják abba a közbeszólásokat, kénytelen leszek rendreutasítani őket. Somogyi István : De mikor rossz hasonlatot mondott ! (Derültség.) Elnök : Ha rossz hasonlatot mondott, tessék egy beszédben jobb hasonlattal kiigazítani. (Elénk derültség, zaj jobbfelől.) Orbók Attila : A mandátum Istentől van ! MeskÓ Zoltán : Minden Istentől van i (Zaj.) ElnÖk : Csendet kérek. Méltóztassanak a Ház tanácskozásának méltóságát megóvni. (Élénk he­lyeslés.) Bozsik Pál : A magyar fajnak egyik leg­szebb tulajdonsága, hogy egynek érzi magát avval a röggel, amely neki az életet biztosítja. (Igaz ! Ugy van !) Ehhez a röghöz való ragasz­kodás, ebből a rögből ezer évi ittlétünk alatt kinőtt intézmények iránt való lelkesedés, azt hiszem, a magyar fajnak egyik legékesebb, leg­szebb erénye. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Erről a röghöz való ragaszkodásról Vázsonyi képviselő ur igy gúnyolódik itt az ország házá­ban* (Zaj. Olvassa) : »Fajta magyarságot akarnak felállítani oly tanok felállításával, hogy csak az a hazafi, akinek földje van, mintha az a bizonyos Vörösmarty Mihály azért irta volna meg, hogy itt élned, halnod kell, mintha a magyar holdak­ban lett volna gazdag és nem magyar érzések­ben.« (Zaj.) Ebből azt látom, hogy a képviselő ur magyar érzéseket vindikál magának. Vájjon mik voltak azok a magyar érzések, amelyek egész közéleti szereplését fűtötték? Ki merem mondani, hogy a keresztény magyarság gyűlölete, (Ugy van ! a középen.) a kereszténység ellen való harc. Pető Sándor : Nem igaz ! (Zaj.) Valótlanság ! Soha nem hirdetett és nem érzett gyűlöletet! (Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Zaj és nyugtalan­ság a Ház minden oldalán.) Barla-Szabó József: Mit csinált a régi Budapestből Bárczyval együtt? Nézze meg! (Zaj.) Pető Sándor: Nézze meg, mit csinálnak most ! Most tönkreteszik Budapestet. Mi fel­virágoztattuk. (Nagy zaj a középen.) Elnök : Pető képviselő urat kérem, szíves­kedjék csendben lenni. Tasnádi Kovács József : Többet zsidó kom­mün nem lesz ! Elnök : Tasnádi Kovács képviselő urat is kérem, méltóztassék, csendben lenni. Pető Sándor: Épen Budapest a példa! Elnök: Pető képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelől.) Már több ízben figyelmez­tettem a képviselő urat. Bozsik Pál: Pető t. képviselőtársam bizo­nyára nem fogja kétségbevonni, hogy midőn egyetemünkön a keresztény ifjúság keresztény magyarságának öntudatára ébredt, Vázsonyi ezt a mozgalmat transznacionalizmusnak, a felekezeti gyűlölködés terjedésének mondta itt. Pető Sándor: Ma is van! (Zagy zaj.) Bozsik Pál : Azokat a lelkes ifjakat pedig, akik ezt a mozgalmat képviselték, a jezsuitizmus ifjú palántáinak mondotta. (Zaj.) Bródy Ernő : A véderőmozgalom élén Vá­zsonyi állt! (Zaj.) Bozsik Pál : Vázsonyi szerint a magyar­országi szabadelvüségnek csak egyetlenegy klasszi­kus teljesítménye volt. És mit méltóztatnak gondolni, mi volt ez? Nem valami gazdasági eredmény, hanem... Somogyi István: A recepció! Bozsik Pál : ... az egyházpolitikai küzdelem. Haller István : Ez tetszik ! Bozsik Pál : Vázsonyi képviselő ur később igazságügyminister lett. Kevéssel azelőtt érdekes vita hangzott el ebben a Házban. Méltóztatnak

Next

/
Thumbnails
Contents