Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-192
A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. 71 a jog, de még az etika is megszab. Az alapszabálytervezetből majd ki fogom mutatni, bogy miket kivan a minister ur és miért akarja az alapszabályokat módositani. En tanácsot nem adok a mozdonyfütőknek. En régi egyesületi életet élő ember vagyok, de én százszor inkább fel hagyom függeszteni az egyesület autonómiáját és százszor inkább vállalok egy kormánybiztost, semhogy belemenjek olyan alapszabályokba, amelyek a szabad gondolkozásnak, a szabadakaratnak a legkisebb rezdülését is megkötik. Ezt nem fogadhatja el önérzetes ember, ilyesmit nem irhát alá. Azt hiszem, ha az olvasókörökbe elmegyünk és ott elolvassuk Jókai regényét, vagy a vasúti szaklapokat, nincs rá semmi szükség, hogy ott álljon a zsandár a puskával. Rupert Rezső *. Miért félnek ugy a vasutasoktól ? Hiszen mindig derekasan viselték magukat ! Szabó József (budapesti) : Nem a vasutasoktól félnek, hanem a Vezetőktől ! Kerekes Mihály: A vezetőktől nem kell félni, mert azok jobb magyar emberek, mint azok, akik 6 tőlük félnek. Rupert Rezső : Nem is hallgattak rájuk a vasutasok, Született ellenforradalmár valamennyi* ! Szabó JÓSZef (budapesti) : Még a vasutasokat is félre lehet vezetni ! Landler és társai 1 Kerekes Mihály: Nem akarok a leiratban foglalt alapszabályok részleteibe belemenni, mert az hosszabb időt venne igénybe. Csak egyes részeket ragadok ki, amelyek szembeötlő nagy sérelmet jelentenek. Ezekben a segélyző egyesületekben — ugy hiszem, gondozó egyesületeknek nevezték őket valamikor, — vannak pártoló tagok, alapitó tagok, megnyertünk tagnak egy grófot, egy mágnást stb., akik adtak bizonyos összeget, pár ezer koronát és ezért alapitó tagok lettek, díszoklevelet állítottunk ki nekik és azt küldöttségileg elvittük, most pedig a minister egyszerűen mindent töröl és azt mondja : nincs többé pártoló tag és rendes tag, hanem minden tag egyforma. Hiszen ez rendben van, de akkor teljesen a fűtők kezében legyen a vezetés. Azt mondja azonban a minister, hogy csak kétharmadrészben engedem meg, hogy a fűtők részt vegyenek a vezetésben és egyharmadrészben a pártoló tagok sorából kerüljön ki a vezetőség. Huszár Károly: Csak egyharmadot enged a pártolótagoknak ! Ez a fontos í Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! A pártolótagok száma az egyesületi tagok egyötödét teszi ki. Nem tudom, hogy én, mint vasúti kalauz, vagy" a mozdonyfűtők otthonának más tagja, hogyan jövök ahhoz, hogy más több előnyhöz jusson, mint a mozdonyfűtő, aki az egyesületet megalakította. Ha igazságos akarok lenni, azt mondom, hogy a tagok egyötödét teszik a pártoló tagok, tehát ha ennek megfelelő képviseletet akarok nekik adni, akkor ilyen arányban engedem be őket a vezetésbe. De most jön a dolog java. Azt mondja az alapszabálytervezet (olvassa) : »Az otthon elnökét, ügyvezető elnökét és titkárát háromévi időtartamra a Budapesten lakó rendes és pártoló tagok sorából a közgyűlés által nyilvános szavazás utján egyszerű szótöbbséggel javaslatba hozott egyének közül a tagok többsége szerint illetékes vasutigazgatóság nevezi ki.« Itt, t. Nemzetgyűlés, megáll az embernek az esze. A vasutigazgatóság jöjjön oda abban az egyesületbe, amelyet én tartok fenn 30 vagy 40 esztendő óta, ahova én járok el olvasni és ő ültesse be a vezetőséget ! Igaz, hogy megengedi nekem, hogy három egyént jelöljek, de később azután azt mondja, hogy ha a jelölés nem tetszik neki, egyszerűen össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést és ott másokat jelölni és végre akit ő akar, azt ülteti az egyesület nyakára. (Zaj.) Az egyesület igy akár egy esztendeig is ajánlhat. Nem veszi számításba az igen t. minister ur, hogy a közgyűlések rendesen kiadással járnak, nem veszi számításba, hogy a vasutaknál a rendkívüli közgyűléseket igyekeztek soha meg nem engedni azért, mert a közgyűlésre való utazással elvonják a munkaerőket a vasúti szolgálattól. Hiszen az az idő, amit az utazással, a távol vidékeken lakók a gyűlésen való megjelenés érdekében az oda- és visszautazással eltöltenek, munkaértékveszteséget jelent magára a vasútra nézve. És a minister most maga teremti meg azt a helyzetet, hogy minél több ember minél gyakrabban ne végezhessen produktiv munkát, hanem járjon háromszor-négyszer rendkívüli közgyűlésekre és hozzon javaslatba vezetőket a vasutigazgatóságnak, amelynek pedig abszolúte nem volt soha és most sincs semmi köze ahhoz, hogy minő társadalmi egyesületeket alakítanak a vasutasok. Most beleavatkoznak és ezzel magának az államnak is kárt okoz a' vasutigazgatás, amely esetleg nem a tagok meghitt emberét akarja a személyzet fölébe ültetni, holott mégis csak a vasutasság tudja legjobban, kiben bizik meg a maga soraiból, kinek adja bizalmát és kit kérhet fel bizonyos dolgokra, akár felolvasás tartására, akár az egyesület vezetésére. Rassay Károly : Ez az egyesületi jog ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Ha politikai szervezetről, ha a szövetségről volna szó és itt tenne kikötéseket a vasutigazgatás, a minister, ezt meg tudnám érteni, de egy társadalmi önegélyzőegyesületnél, ahol segélyezik a tagokat, ennyire beleavatkozni az emberek lelkébe mégsem volna szabad ma, 1921-ben. (Helyeslés baJfelől.) Most azután jön egy sokkal jobb eset. Az egyesületeket a vasutasok nemcsak azért alapították, hogy azok őket segélyezzék, hanem azért is, hogy a vasúttal szemben az illető vasutasnak háta mögé a bíróságok előtt ügyvédeket állithassanak, mert rendesen abba a helyzetbe került bele a vasutas, aki szegény ember volt és bajba került, hogy a vasúttal, mint intézménnyel állván szemben, nem jutott neki arra, hogy ügyvédet fogadhasson. így az volt a helyzet, hogy örökösen azért panaszkodott, hogy amiatt vesztette el a pert a vasúttal szemben,