Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

68 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. ministernek álláspontjával.« (Nagy mozgás. Fel­kiáltások a jobb- és szélsőbaloldalon : Mondjon le!) De nem fogadják el a lemondását. (Tovább olvassa:) »Lemondásomat április 5-én, a felség elutazásának napján jelentettem be ugy a bel­ügymin isternél, mint a kormányelnöknél. Majd a királykérdésre áttérve, a következőket mon­dotta a főispán — mint hivatalos főispán: — sA királykérdést okvetlenül el kell intézni. Ma még nem látom tisztán, milyen lesz az uj kor­mány összetétele, de ez a „kérdés feltétlenül megoldandó. Annak, hogy Őfelsége a király nem vehette át az uralkodást, belpolitikai aka­dályai egyáltalában nem voltak és ha lettek volna is, azokat eliminálni lehetett volna. (Moz­gás a jobb- és szélsőbaloldalon.) Az akadályok, a külpolitikai okok: leginkább a szerbek moz­golódása volt. A Nemzetgyűlésen elhangzottakra vonatkozólag megjegyezte a főispán, hogy a Nemzetgyűlésnek ki kellett volna mondani, hogy a jelenlegi állapot tisztán a külpolitikai helyzet miatt r prolongáltatik. « (Mozgás. ) En válaszolok itt a főispán urnák különösen arra a kijelentésére, hogy ennek belpolitikai okai nem voltak. Különösen ő ugy tünteti fel, hogy az entente nem akarta ezt. Én kijelentem itt a Nemzetgyűlés előtt, hogy igenis ennek belpoli­tikai okai nagyobbak voltak, mint a külpolitikai okai, mert az egésznek az oka az, hogy az egész magyar nemzet vissza akar térni arra az útra, amelyről őt leterítették, arra az útra, amelyet Kákóczi Ferenc kardjával megjelölt és amelyet Kossuth Lajos tollával akart megjelölni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én add'ig, amig az egész nemzet erre az útra nem tér vissza... Rassay Károly: Ott van már! Cserti József :... amig azon az utón fog haladni, amely minket a katasztrófába vezetett : addig abban a magyar hiszekegyben nem hihetek ; én csak akkor fogok abban hinni, ha igenis, ezen az utón, Bákóczi és Kossuth Lajos utján halad az egész nemzet. Miután a kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a törvényjavaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A napirend első pontjára szánt idő letelt. A pénzügyi bizottság előadója kivan szólni. Róbert Emil előadó : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a pénzügyi bizottságnak a magyar államadósságokról szóló 247. számú törvény­javaslat tárgyában, továbbá ugyancsak a pénz­ügyi bizottságnak az 1920/21. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920. évi XL t.-cikk hatályának 1921. évi július hó vé­géig való kiterjesztéséről szóló 278. számú tör­vényjavaslat tárgyában, végül a pénzügyminis­ternek a zárolt szesz mennyiségére, felhaszná­lási módjára és mikénti értékesítésére, uj mező­gazdasági szeszfőzdék létesítésére és a kisüstön való pálinkafőzésre vonatkozó nemzetgyűlési ha­tározat tárgyában beadott jelentésére vonatko­zólag a pénzügyi bizottság jelentéseit beterjesz­teni. Kérem e jelentések sokszorosítását, szét­osztását és annak idején napirendre való tűzését. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik a napirend második pontja : az indítvány- és interpellációs-könyv felolvasása. Héjj Imre jegyző: Az inditványkönyvben ujabb indítvány bejegyezve nincs. Az interpellációs-könyvben a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa) : Kerekes Mihály: A mozdonyfütők és von­tatási munkások országos otthona alapszabályai tárgyában a kereskedelemügyi ministerhez; Scholtz Ödön.- A háború befejezése után megmaradt, elrekvirált harangok és orgonasipok visszatérítése ügyében a honvédelmi és kereske­delemügyi ministerhez : Schandl Károly : A mezőgazdasági és föld­munkások vasúti kedvezménye ügyében a keres­kedelemügyi ministerhez ; Eassay Károly : Drozdy Győző ellen az igazságügyminister részéről elkövetett politikai üldözés tárgyában az igazságügyministerhez. Elnök : Az interpellációkra át fogunk térni, mihelyt az elnöki bejelentéseket megtettem és mihelyt a napirendet meg fogjuk állapítani. (Helyeslés.) Ezek után megteszem elnöki előterjeszté­semet. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Bihar vármegye közönségének feliratát a sajtótörvény revíziója s a hírlapoknak a forradalmat meg­előző működésének megvizsgálása tárgyában ; Fejér vármegye közönségének háromrend­beli feliratát a destruktiv irányzatú sajtó elleni védekezés, a kereskedelem és ipar fejlesztése ós a főrendiház visszaállítása ügyében; a Magyarországi Famunkások Szövetségé­nek Pető Sándor képviselő ur által benyujtott és ellenjegyzett kérvényét a közmunkák elren­delése tárgyában. A feliratok és a kérvény a házszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelen­téstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Most napirendi indítványt fogok tenni. Javasolom, hogy a t. Nemzetgyűlés legközelebbi ülését folyó hó 23-án, hétfőn d. e. 10 órakor tartsa a következő napirenddel: 1. Az 1920/21. évi költségvetés tárgyalása; 2. a jegyzőkönyv hitelesítése. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot. Áttérünk az interpellációkra. Következik? Héjj Imre jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! A leg­utolsó interpellációs napon Csizmadia Sándor képviselőtársam interpellációt intézett a keres­kedelemügyi minister úrhoz, illetve a kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents