Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-206

A Nemzetgyűlés 206. ülése 1921. lovagias utón akarta az illető képviselővel szemben a maga akaratát érvényesíteni. Az én felfogásom e tekintetben az, hogy minden közfunkcionárius és minden köztisztviselő, legyen kabinetiroda tagja, legyen az a legmagasabb katonai rang birtokosa, vagy legyen egy egyszerű napidíjas, a törvényhozó testület tagjainak, a kritikára hivatott felsőbbségnek ellenőrzését tűrni köteles. Mi igenis, ellenőrzést gyakorolhatunk minden közalkalmazottal és köztisztviselővel szemben és mindaddig, mig ez a kritika nem megy az ő magánéletének, az ő egyéni becsületének terére, hanem megmarad közfunkciójának kritizálása terén, neki nem szabad fegyelemsértés elkövetése nélkül arra a térre lépnie, hogy holmi lovagiaskodás utján akarjon elégtételt keresni. (Ugy van! Ugy van!) Ha a közfunkciója terén gyakorolt kritika által méltatlanság éri, arra való a ministere, hogy őt itt megvédje ; ha azonban nem tartja szükségesnek megvédeni, akkor ő maga egyénileg nem kérhet elégtételt. Ha viszont a képviselő túlmegy a parlamenti formákon, arra való a Nemzetgyűlés elnöke, hogy egyenesen az elnöki székből szolgáltasson neki elégtételt a házszabályok jogán és keretein belül. Ily körülmények között oly visszataszító jelenségnek vagyok kénytelen bélyegezni azt, hogy egyes egyének a törvényhozó testület termében elhangzott kritikát ilyen elavult módon akarnak megtorolni, vagy a jövőre nézve lehetetlenné tenni, hogy ez csak még inkább megerősített abban a demokratikus és keresztény felfogásomból eredő elhatározásomban, hogy a párbaj szigorú megbüntetése céljából javaslatomat, melyet indítvány formájában már beadtam és amely ki is nyomatott és szét is osztatott, határozati javaslat formájában is beterjesszem. A magam részéről beterjesztem a következő határozati javaslatot. Bocsánatot kérek, hogy kissé hosszabb, de törvényjavaslat formájában van mindjárt szövegezve és ezért kissé nagyobb terjedelmű (olvassa): »Határozatijavaslat. A Nemzetgyűlés utasítsa az osztályok mellőzésévei letárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz az alábbi törvényjavaslatot : Törvényjavaslat a bárbaj büntetéséről. 1. §. Közrend elleni vétséget követ el és három évig terjedhető' fogházzal büntetendő az, aki valakit párbajra kihiv, ily kihívást elfogad, valakit párbajra egyenesen buzdit, vagy azért, mert mást párbajra ki nem hiv, vagy a kihívást el nem fogadja, megvetéssel fenyeget. 2. §. Közrend elleni bűntettet követnek el azok, akik a párbaj megkezdésére fegyveresen kiállanak és ha a párbajban egyik fél sem sebesült meg, mindkettő három évig terjedhető börtönnel; 2. ha a párbajban valamelyik fél megsebesült, a sebesülés mérvéhez képest mindkettő 5—10 évig terjedhető börtönnel; 3. ha pedig a párbajban kapott sebesülés következtében valaévi június hó 10-én, pénteken. 647 melyik fél meghalt, az életben maradott a szándékos emberölés bűntettére megállapított büntetéssel büntetendő. 3. §. A párbajra való kihívásnál, vagy a fegyveres kiállásnál közreműködő segédek és tunuk, az orvosi segély ellátása céljából megjelent orvosok kivételével, mint bűnsegédek büntetendők. 4. §. Közrend elleni vétséget, illetve bűntettet követnek el azok is, akik kölcsönös megegyezéssel előre meghatározott módon a sorstól teszik függővé, hogy közülük melyik váljék öngyilkossá (amerikai párbaj) és 1. ha az öngyilkosságra irányzott cselekmény nem követtetett el, mindkettő öt évig terjedhető fogházzal ; ha az öngyilkosságra irányzó cselekmény végre is hajtatott, de a halál nem következett be, mindkettő 5—10 évig terjedhető börtönnel; 3. ha pedig a halál bekövetkezett, az életben maradott fél a szándékos emberölés bűntettére megállapított büntetéssel büntetendő. 5. §. Az 1—4. §-ban meghatározott bűncselekmények esetében kiszabott büntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. A Btk. 12. §-a, valamint 54. §-ának 2. bekezdése a jelen törvény 1—4. szakaszában meghatározott bűncselekmények esetében nem alkalmazható. 6. §. A Btk. XIX. fejezete, valamint a Btk. 283. §-ának 2. bekezdése hatályát veszti. 7. §. E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásával az igazságügymínister bizatik meg.« Meg kell jegyeznem, hogy az amerikai párbajt is be kellett soroznom a törvényjavaslatba és bizonyára több képviselőtársamnál meglepetést kelt, hogy a büntetőtörvénykönyv még az amerikai párbajt is, mely pedig még a legkényesebb kaszinói felfogás szerint is közönséges gyilkosság, csak államfogházzal büntette. Ha tehát mi a párbajra magára szigorú büntetést állapítunk meg, gondoskodnunk kell ugyanilyen büntetésről az amerikai párbajra is, mert különben öntudatlanul áttolnánk a pár bajszenvedélyt erre a még veszedelmesebb térre. Nagyon kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a határozati javaslatot elfogadni, elfogadni azért, mert ez, meg vagyok róla győződve, minden párt programmjának megfelel, miért is semmiféle akadálya nem lehet annak, hogy ezt az igazán demokratikus és bennünket a nyugati kulturállamok sorába emelő törvényjavaslatot megszavazzuk. Kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy addig, amig a törvényhozás a maga részéről ilyen energikus erélyes lépést e téren nem tesz, minden párbajellenes liga csak naiv kísérletezés. Én magam is ember vagyok, és ugyanakkor, amikor felismerem a párbaj céltalanságát, talán az erkölcstelenségét is, kénytelen vagyok egészen őszintén magamban megállapítani, hogy mindaddig, amig a törvényhozás nem legalizálja a párbajellenes álláspontot, én sem