Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-206
A Nemzei gyűlés 200. ülése 1921 hogy mi itt keresztény nemzeti irányzatot hirdetünk és akkor varnak ilyen hatalmas nagyjelentőségű gócok, amelyek egyáltalán nem akarják magukat ebbe az irányzatba beleélni, hanem mindenhol, ahol csak lehet, opponálnak ellene. A hang, a felfogás az ügyvédi kamarákban, de különösen a budapesti ügyvédi kamarában ugyanaz, mint azelőtt volt. A.hargot is ugyanazok a vezetők viszik, akik a háborúban hadseregszállítók védelmével, a kommunizmus alatt a forradalmi törvényszékeknél bevádoltak védelmével, a kommunizmus bukása után pedig kommunisták védelmével foglalkoztak. Ezek viszik most a hangot. Méltóztassanak csak elolvasni az ügyvédi kamara jelentését. Megjegyzem, hogy ez már nagyon szerényen van megirva. Egy intimitást árulok el : Ez a harmadik kiadása, a harmadik szerkesztése az ügyvédi kamarai jelentésnek, mert tisztességes érzésű keresztény ügyvédek vetették magukat közbe, hogy az eredeti formájában meg ne jelenjék. De ez is tele van a mai rendszer ellen való izgatással, hemzseg annak kiáltó-, zásától, hogy Magyarországon nincs jogrend • Magyarországon nincs jogbiztonság. (Zaj.) Szabóky Jenő : A kommunista agitátorok álláspontja Î Virter László : Az egyik helyen pl. azt mondja, hogy jóvá kell tenni a szerzett magnájogokon elkövetett sérelmeket és hatályon kivül kell helyezni minden intézkedést, mely a vagyoni jogaiban sértett polgárt még a bírói jogsegélytől is elvonja, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hát azt méltóztatik gondolni, hogy ez talán a kommunizmus által felforgatott jogrendre, vagy a kommunisták által elkövetett magánjogi sérelmek orvoslására vonatkozik ? Nem. Bródy Ernő : Arra is megmondták a véleményüket ! Virter László: Ez, t. Nemzetgyűlés,, a mozirendeletre vonatkozik ; a mozi fáj nekik, a mozi fáj az ügyvédi karnak. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. ) Bródy Ernő: Nem a mozi, hanem a magánjogon ejtett sérelem ! És ez nagyon helyes ! Virter László : Ugyanaz az ügyvédi kamara, mely a Károlyi-forradalom alatt egy szót sem szólt a magánjog védelmére, ugyanaz az ügyvédi kamara, mely akkor hirdette a szekularizációt, hirdette a főúri és papi vagyonok elkobzását, (Ugy van ! ügy van !) ugyanaz az ügyvédi kamara, melynek eszébe sem jutott, hogy a néptörvények legalitását kétségbevonja, most megsértve érzi a jogrendet és a jogrend után kiáltoz ! (Zaj a szélsőbalóldalon.) Rassay Károly : Miért nem mondta el ezt a kamara közgyűlésén ? Virter László : A kamara közgyűlésén azért nem mondom el ezt, igen t. képviselőtársam, mert a kamara közgyűlésén tisztességes keresztény ügyvédnek ma nincs szava. (Ugy van ! jobbfelől.) Ez nagyon szomorú, de igy van. (Ellenmondások NSMZETGyüfcíJSl NAPIA }9g0—1921, — X. KÖTET, évi -június hó 10-én, pénteken. 633 a szélsőbalóldalon.) Kérem, mi a kamarában proskibáltak vagyunk, minket ott egyáltalában senkinek tekintenek, azért hozom tehát ide ezt az ügyet, hogy az igazságügyminister urnák tudomására hozzam. Rassay Károly : Bocsánatot kérek, az ügyvédi kamara elnöke keresztény ember ! Virter László: Igen, majd beszélek az elnökről is ! (Egy hang balfelől : Talán sabeszgój !) Tessék megcáfolni t. képviselőtársam, nagyon fogok örülni, nekem tesz vele szolgálatot. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Az ügyvédi kamara nem átallja azt, hogy a biróságokat izgassa a kormány intézkedései ellen. Itt van pl. az évi jelentésnek egyik passzusa. Beszél a kormányrendeletekről és aztán ezt mondja (olvassa) : »Nem keressük ezúttal. vájjon a kormányhatalomnak ily címen kibocsátott összes rendeletei az emiitett törvényben foglalt felhatalmazás keretein belül maradnak-e, vagy sem . . .<< s ekkor ravaszul zárójelben ezt irja : »őszintén szólva, szerettük volna, ha a biróságairk az eléjükbe kerülő esetekben erőteljesebben éltek volna az 1869 : IV. te. 19. szakaszában foglalt jogukkal.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : ügy van ! Nagyon helyes ! Virter László : Ebben a szakaszban az van, hegy a biró a törvény érvényességét nem vizsgálhatja, ellenben a rendelet törvényességét vizsgálhatja. Szóval, mit jelent ez a felhívás ? Ez a felhívás azt jelenti, hogy a bíróságot fellázítja a kormány intézkedései ellen. (Ugy van! Helyes/ a szélsőbaloldalon.) Ugy van, helyes, de ha mi itt egy keresztény nemzeti irányzatot képviselünk, ha mi ezen irányzatnak akarurk érvényt szerezni . . . Rassay Károly : Azért még szabad jogászoknak lennünk ! Virter László : ... és ezt az irányzatot akarjuk úrrá tenni, akkor nem szabad eltűrnünk azt, hogy egy ilyen testület ennek az irányzatnak a kormánya és törvényei ellen izgasson. Rassay Károly : Akkor nem szabad jogásznak sem lenni ! Szabóky Jenő : Kommunista fiskálisokra nincs törvény ! Virter László : Ugyanezeket mondta el az ügyvédi kamara elnöke is a közgyűlésen. Rassay Károly : Nagyon okosan mondta ! Virter László : Azt mondta, hogy Magyarországon nincs jogrend,- hogy Magyarországon az emberek százezrei vannak a jogsegélyből kizárva. Kíváncsi vagyok, hogy hol vannak azok a százezrek, akik a jogsegélyből ki vannak zárva. Rassay Károly : Tessék talán szórói-szóra citálni ! Virter László : Nincs nálam a beszéd. Bródy Ernő: Véletlenül nincs nála. Rassay Károly : Mert Pap József nem szokott ilyen könnyelműen beszélni ! Virter László : Az ügyvédi kamarában uralkodó szellemre jellemző az a lassúság is, mellyel 80
