Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-204

542 À Nemzetgyiâés 204. ülése 19 kisgazda-iskolákká és megadni minden iparkodó kisgazdának, hogy ő még az önálló gazdasági népiskolán felül is két évig sajátíthasson el több elemi tudást. Természetes, hogy itt ngy kérdés a szükséges tanerők előteremtése. Mert bármikép szerveznék is meg ezeket az iskolákat, ha nem gondoskodunk kellő szakerőkről, akik ott tanítsanak, akkor nem fogunk eredményt elérni. Először is az önálló gazdasági népiskola tanerőire gondolok. Ezek néptanítók volnának, ezek kiképzésének tehát a tanitóképzőben kellene megtörténnie. Szükség volna tehát arra, hogy minden tanítóképzőhöz legalább egy gazdasági akadémiai képzettséggel biró tanár osztassék be, hogy ott a leendő tanítóságnak a gazdasági tudományt taníthassa. Azonkívül alkalmat kellene adni a már kiképzett néptanítóknak, hogy akár gazdasági akadémiákon, akár pedig földmivesiskolákon egy-kétéves tanfolyamon még tökéletesítsék szaktudásukat. A földmivesiskolákból szervezendő kisgazdaiskolákban nem kellene uj tanerő, mert ott a földmivesiskolai tanárok ma is megvannak. A szaktanárokat, akik künn laknának a gazdatársadalom között, szintén nem kellene újból teremteni, mert, sajnos, a trianoni béke következtében a gazdasági tanároknak egész tömege szabadult fel és van most csonka Magyarországon hely nélkül, akiket pompásan lehetne alkalmazni gazdasági szaktanároknak. Tehát az alsóbb gazdasági tudásnak, a kisgazda- és földmivestársadalcm tudásának emelésére szolgálna felnőtteknél a szaktanári intézmény, ifjaknál először is a kötelező önálló gazdasági népiskola, amelyen mindenki keresztülmenne, másodszor pedig, aki evvel még nem éri be, a kisgazdaiskola. Már most kérdés, vájjon a középfokú gazdasági oktatás égetően szükséges-e vagy sem. Az én szerény véleményem szerint ma még nem égetően szükséges. Mert ha meg tudjuk oldani azt, hogy a kisgazdatársadalomnak elegendő szaktudásra alkalmat nyújtunk, akkor a nagygazdaságok számira ott vannak az akadémiák, a középbirtokcs ifjak is ott sajátítják el a maguk szaktudását. Az én nézetem szerint tehát egyenesen égető szükség nincs a középfokú gazdasági iskolákra, azonban igenis szükségesnek tartanám, hogy középiskoláinkba is több érzéket vigyünk bele a falusi élet és a gazdasági tudás iránt. Né neveljük a középiskoláinkban csak elvont tudományokra, hanem neveljük, igenis, a gyakorlati életre. Hiszen a gimnáziumot vagy reált végzett növendékek nagy része egyik vagy másik vonatkozásban mégis oda fog jutni, hogy közelebbi érintkezésbe kerüljön a földdel és a gazdasági termeléssel. Tehát vigyük be oda is a falu illatát, a falusi élet iránti fogékonyságot, a gazdasági tudás iránt való hajlandóságot. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés A földbirtokreform-törvény magán viseli e Nemzetgyűlés többsége gondolkozásának bélyegét, t. i. a haladó, nemzeti tartalmú agrárdemokrata irányzatot. Ezt pedig mi nem u évi fmiius hó 8-án, szerdán. szolgálhatjuk egyoldalúan, nem szolgálhatjuk csakis ugy, hogy mi az arravaló elemet földhöz juttatjuk. Az államnak és a kormánynak kötelessége, hogy emellett igenis a kellő szaktudást, kellő szakértelmet is nyújtsa az illetőknek, hogy a nekik jutó földet kellőképen értékesíthessék, rajta a lehető legmagasabb termelést elérjék. Mert csakis igy, ha ennek a nemzetnek minden egyes atomja a maga hatáskörében a lehető legtöbb teljesítményt fogja felmutatni, fog ez az ország boldogulhatni, csakis igy fogunk a jövőben ránk váró nehéz feladatokkal megküzdhetni és csakis igy lehet boldog a magyar. Az elmondott indokolásból kifolyólag kérem az igen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a következő határozati javaslatomat elfogadni : (Olvassa) : »Mondja ki a Nemzetgyűlés, miszerint sürgős feladatnak tartja, hogy a földreform végrehajtásával kapcsolatban a földbirtok okszerű és jövedelmező kihasználásához szükséges ismeretek népszerűsítéséről megfelelő gondoskodás történjék. Szükséges a gazdásági népoktatásnak külön törvény utján akként való szabályozása, hogy a falvak az elemi iskola folytatásaként kellően felszerelt gazdasági iskolákhoz juthassanak ; a földmivesiskolák az alaposabb kisgazdaképzés céljaira átszervezendők ; a felnőttek oktatásának vezetését magasabb szakképzettségű, gyakorlati gazdákra kell hízni, akik liivatásszerüen a földmivelő nép között tartózkodnak, a kisbirtokosság mindennapi tevékenységét figyelemmel kisérik, irányítják, támogatják, — vezetik a téli tanítást —ellenőrzik a kis mintagazdaságokat, mely utóbbiak lehetőleg minden községben létesítendők. Szükséges a gazdasági ismeretek tanítását már a tanitóképzőben mélyíteni, hogy a nép oktatására és vezetésére hivatottak a falusi élet kérdéseit jobban megismerjék s a gazdálkodás javítása és jövedelmezősége érdekében sikeresen közreműködhessenek. Felhívja a Nemzetgyűlés a földmivelésügyi minister urat, hogy a vallás- és közoktatásügyi minister úrral egyetértve a gazdasági népoktatás szervezésére a megfelelő lépéseket megtegye, illetve törvényjavaslatot készítsen elő és eljárásáról november hó l-ig a Nemzetgyűlésnek jelentést adjon.« .» Megjegyzem,, hogy ezen határidő nem arra vonatkozik, hogy addigra már kész törvényjavaslatot terjesszen be, hanem csakis arra, hogy a Nemzetgyűlést tájékoztassa, mi történt ebben a tekintetben. Aláírva csekély magam, és 21 képviselőtársam. Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Élénk tetszés és helyeslés.) Elnök : Ki következik szólásra ? Birtha József jegyző : Rubinek Gyula ! (Nincs itt !) Magyar Kázmér ! (Nincs itt !) Sziráki Pál ! Sziráki Pál : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel az előrehaladott időre, kérném megengedni, hogy beszédemet délután mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak a képviselő ur kérésének elegét tenni ? (Igen !) A Nemzetgyűlés meg-