Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-203

516 A Nemzetgyűlés 203. ülése 1921. évi június kő 7-én, kedden. Kerekes Mihály: Kérem a minister urat, legyen szives, hasson oda, hogy szakadjon vége ezen fegyelmi ügyeknek. Ha valaki olyan bűnt követett el, hogy el kell mennie az intézet kötelékéből, nem szabad itt tartani félfizetéssel az államvasutnál, mert ez kárt jelent magára az államra nézve és a szegény ember megélhetését lehetetlenné teszi, nem tud megélni az a szegény ember, akit fél fizetéssel tartanak két eszendőn keresztül odahaza és üldözéseknek van kitéve, És sok olyan ember van ezek között, aki még fegyelmi eljárás alatt sem áll egyáltalán. Igen t. minister ur, nem tudom, mi lesz ezekkel a szegény emberekkel. Ha rászolgáltak arra, hogy elbocsássak őket a Máv. kötelékéből, ugy menjenek a polgári életbe exisztenciát keresni maguknak, de nekünk nincsen jogunk arra, hogy egy családot sanyargassunk és fél fizetéssel odakössük az embereket egy állomáshoz. Mert oda van kötve az a szegény ember, aki ügyének elintézését várja, ez azonban ne következik be. En nem mondom, hogy a fegyelmi biróság nem dolgozik, de ha nagy az anyag, akkor ki kell találni valamit és permanens üléseket kell tartani, hogy végre-Valahára vége szakadjon ennek a lehetetlen állapotnak. Rassay Károly: Alakitsanak még egy pár biróságot ! Kerekes Mihály: A költségvetést nem fogadom el. Elnök : A tanácskozásra szánt idő eltelt, ennélfogva a költségvetési vita tárgyalását félbeszakítjuk. Következnek az elnöki előterjesztések. (Halljuk !) Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek a keszthelyi helikoni ünnepeket rendező bizottság meghivóját, amelyben a Nemzetgyűlést 1921. évi július hó 2-án és 3-án rendezendő százados évfordulójára meghivja. Tudomásul vétetik azzal, hogy az ünnepségen való képviseltetés iránt annak idején fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. (Helyeslés.) Bemutatom Magyarország területi épsége védelmi ligájának Karafiáth Jenő képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a postai díjmentességnek meghagyása tárgyában. Miután a postai díjmentesség megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés a közelmúltban letárgyalta, a kérvény irattárba helyeztetik. A IV. bírálóbizottság elnöke kivan bejelentést tenni. Rassay Károly a ÍV. bíráló-bizottság elnöke: T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém bemutatni a IV. bíráló-bizottságnak Halmi Sándor és társai panaszlóknak Benkő Gábor nemzetgyűlési képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott panasza tárgyában hozott Ítéletét, amellyel a IV. biráló-bizottság a panaszt a házszabályok 66. §-a alapján elutasítja és a választás érvénybentartása mellett Benkő Gábort végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelenti ki. A panasz négy pontra volt alapítva. És pedig azon alapult, hogy 1. Benkő Gábor nem volt választónak egyetlen kerületben sem felvéve. 2. Báj községben a szavazást szabálytalanul tűzték ki. 3. A megválasztott képviselő engedély nélkül tartott programmbeszédet, a szegényebb néprétegeket izgatta beszédeiben és emiatt a tiszalöki járásbíróságnál és szolgabiróságnál eljárás is volt ellene folyamatban. És 4. hogy az ajánláshoz szükséges 500 választói aláírás nem az ajánlók sajátkezű aláírása, hanem a jelölt maga irta alá és abban támogatta a vele lenn járt társa is, és ezt a kérvényezők a megnevezett tanukkal kívánták igazolni. A biráló-bizottság ezeket az okokat nem fogadta el a megsemmisítés alapjául, még pedig azért nem, mert a tárgyalás folyamán igazoltatott, hogy Benkő Gábor a választás időpontjában a szentendrei választókerületben a választók névjegyzékében fel volt véve. Nem vehette figyelembe a bizottság azt sem, hogy egyik községben a záróra szabálytalanul volt kitűzve, mert megállapittátott, hogy a le nem szavazott szavazók leszavazás esetén sem befolyásolhatták volna a választás eredményét, minthogy csak 33 szavazat nem adatott le abból a községből, holott a képviselő ur 772 abszolút szótöbbséggel lett megválasztva. Nem vette figyelembe az izgatásra vonatkozó panaszt sem a biráló-bizottság, még pedig azért nem, mert a biráló-bizottság megállapítása szerint a BTK.-ben megszabott izgatás tényálladékát csupán egy beszéd teljes tartalmából lehet megállapítani, és ilyen vadra, valamely beszédből kiragadott egyes szavak nem elégségesek. Különösen áll ez a választásokon elmondott agitációs beszédekre. De magában a panaszban sincs oly kitétel, amely önmagában is alkalmas volna arra, hogy megállapítsa az izgatás tényálladékát. Nem vette végül figyelembe a biráló-bizottság a panasznak azt a részét sem, hogy az aláírások között az aláír ói ven hamisítások lettek volna. Nem vette figyelembe azért, mert a biráló-bizottság jogi álláspontja szerint, amiként a választás elnökének sincs joga az eléje terjesztett ajánlaton lévő aláírások valódiságát kutatni és a választási elnök is az ajánlásnak csakis alaki feltételeit vizsgálhatja, épugy a bizottság sem teheti vizsgálat tárgyává, hogy az ajánlaton lévő aláírások hamisak-e vagy valódiak. Más lett volna az álláspont akkor, ha az arra illetékes biróság ítélettel megállapította volna ezeknek az aláírásoknak hamis voltát, erre azonban semmiféle adat nem volt és egyáltalán a panaszosok sem állították azt, hogy ilyen eljárás lett volna folyamatban. Mindezek alapján a biráló-bizottság Benkő Gábor képviselőt végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. Elnök .* A biráló-bizottság jelentése alapján a Nemzetgyűlés Benkő Gábort a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktatja. Rassay Károly, a IV. biráló-bizottság elnöke: Tisztelettel bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a IV. biráló-bizottság Csala György és társai mezőtúri választókerületi választóknak Vértes Vilmos István nemzetgyűlési képviselő választása