Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-202

 Nemzetgyűlés 202. ülése 1921. évi június tiÓ 6-án f hét fon. 431 szabadságoknak a megengedett mértéken túl való megszorítása ott, ahol a bolsevizmus üldözésével, vagy megelőzésével annak semmiféle logikai kapcsolata nincs, elősegiti az októbrizmusnak, elősegiti a felforgatásnak, elősegiti a szubverziv tendenciáknak előnyomulását. Mi azon a nézeten vagyunk, hogy a miként a szabadság túlhajtása ból származik a reakció — és az volt az októberi forradalom végzete, hogy nem tudott kormányképes lenni, és nem tudott rendet fentartani, mert különben az októberi forradalom, ha nem is helyeslem, mint befejezett, kész tény fennállott volna és nem dőlt volna meg, és az a rendszer, amelyet csinált, megmaradt volna továbbra is — mondom, amint a szabadság túlhajtása maga után vonja az önkényt, a rendcsinálás túlhajtása maga után vonja a felforgatók elszaporodását. Ha ott is keserűségeket ébresztek, ahol tulaj donképen nem akartam eltalálni semmiféle bűnt, ha ott is fájdalmakat ébresztek, ha ott is sebeket vágok, az erő túlhajtásával, a rendcsinálás túlságos erőltetésével, ahol talán nem akartam, akkor a felforgatók számára dolgozom, akkor nekik csinálok közönséget. Mert miként a forradalom uzsorása volt a háborúnak, mert hábo ru nélkül sohasem keletkezhetett volna ugy minden felforgatás uzsorása a túlságos rendcsinálásnak és a reakcionárius irányzatnak. Épen a szabadság érdekében, épen a rend és szabadság harmóniája alapján, épsn azért, mert ugyanúgy tartok a felforgató tendenciáktól, mint maga a ministerelnök ur, épen azért, mert épugy ellensége vagyok a felforgató tendenciáknak, miként ő maga ellensége : épen azért kérem őt arra, hogy ne ragaszkodjék ahhoz a rendszerhez, melyet fentartani kivan, szorítkozzék kizárólag a bolsevizmus ellen való védekezésre és a rendkívüli intézkedések által ne sújtson senkit se, aki nem bolsevista tendenciát követ. Ez fogja helyreállítani az országban azt az egységet, azt a békességet, mely szerintem a legjobb külpolitika. Azt várom a t. ministerelnök űrtől, hogy azt a tételt, melyet beszédében felállított, hogy a jogegyenlőség alapján áll, teljes mértékben érvényesítse. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Álljon is a jogegyenlőség alapján és sújtson le kérlelhetetlenül — ebben, azt hiszem, erről az oldalról nem fogja senki sem gátolni, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaMdalon.) — ha a demagógia akár jobbról, akár balról akarja (Az elnöki széket Rahovszhy István foglalja el.) a jogegyenlőséget megtámadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Jogegyenlőség az ország minden polgára számára, aki itt becsületesen dolgozik, az állami rend és a nemzet korlátain belül. Jogegyenlőség, különbsége nélkül a származásnak, különbsége nélkül a nemzetiségnek, különbsége nélkül a felekezetnek, vagy ha ugy tetszik, a fajnak, mert felekezet vagy faj legyen az bár, akit itt kártevő idegen fajnak szoktak nevezni, ha ebben az országban él és becsületesen dolgozik, joga van arra, hogy respektáltassék, hogy az ő munkáját se utasítsák vissza, amikor egy szemerrel hozzá akar járulni annak felépítéséhez, amit, sajnos, a sors mostohasága elrabolt mitőlünk. A proletároknak is osztálykülönbség nélkül adjuk meg az egyenlő jogot, és ha támadás van az egyenlő jog ellen, történjék ez a támadás bárhonnan, fentről vagy lentről, jobbról vagy balról, álljon a ministerelnök ur a jogegyenlőség alapján, álljon a rend alapján a szabadsággal harmóniában, s akkor meg lehet róla győződve, hogy a nemzet osztatlanul fogja őt követni. És akkor azt az egységes pártot, amit a Nemzetgyűlésben keres, megtalálja nagyobb mértékben, mert egységes pártként fogja maga mellett találni az egész nemzetet. Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik Szilágyi Lajos képviselő ur. Szilágyi LajOS : T Nemzetgyűlés ! A ministerelnök úrhoz itt a Nemzetgyűlés előtt azt a tiszteletteljes kérelmet intézem, méltóztassék megengedni, hogy a két kormánypárt az itt beterjesztett határozati javaslatokat ne tekintse bizalmi kérdésnek a kormány iránt, és méltóztassék megengedni azt, hogy a kormányt támogató pártok tagjai kiki a saját belátása szerint adhassa le szavazatát, hogy igy minden pártfegyelmi korlátozás nélkül kialakulhasson a nemzet akarata ezekben a szabadságjogi kérdésekben. MeskÓ Zoltán : Nem kell ahhoz engedély i Minden képviselő a lelkiismerete szerint szavaz. Ugron Gábor : Hát Rupert esete ! Szilágyi Lajos : Nagyon röviden kivánom csak igénybe venni a t. Nemzetgyűlés figyelmét. Mindössze néhány megállapításra szorítkozom. Határozati javaslatomnak, mely a katonai bíráskodásnak a polgári egyének fölött való megszűntetésére vonatkozik, azt az indokát adtam, hogy ha polgári egyéneket katonai bíráskodás alá vonhatunk, akkor a hadsereg tagjai, tehát tényleges állományú katonák letartóztathatnak polgári egyéneket, és hogy a katonai bűnvádi perrendtartás szabályai szerint a főtárgyalásig alig van tér a vádlottnak a védelmére, és azt kifogásoltam, hogy a fogvatartás kérdésében katonai parancsnokok döntenek Ezeket az érveimet egyetlenegy szónok meg nem döntötte. Az igazságügyminister ur, akitől elvártuk volna, hogy ebben a fontos igazságügyi kérdésben nyilatkozzék, nem tartotta szükségesnek, hogy felszólaljon. A honvédelmi minister ur nem nyilatkozott, a ministerelnök ur pedig nyilatkozatában a legnagyobb súlyt az antibolsevizmus fejtegetésére forditotta, mig ebben a kérdésben csupán egy koncessziót, tett, t. i. azt mondotta, hogy a kormánynak az a szándéka, hogy ezentúl csak a kémkedés, a katonai kötelesség megszegésére való csábítás és a katonai behívóparancs megszegésére való csábitás bűntetteinél maradna meg a katonai bíráskodás. T. Nemzetgyűlés ! Mi a ministerelnök úrtól nem ezt kértük. Miszerintünk az ilyen fél meg-