Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-201
A Nemzetgyűlés 201. ülése 1921. évi Junius hő 3-án, pénteken. 387 tény demokratikus politikát kell csinálni, mert a keresztény demokratikus politika jelenti azt a nemzetiségi politikát is, amelyet feltétlenül követnünk kell, hogy az ország területi integritásának helyreállításáért folytatott küzdelmünk eredményre vezessen. Gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam egy politikai bölcselő éleseszüségével és szemével látta meg az igazságot, amikor azt mondta, hogy nem vettük észre azt a metamorfózist, amelyen nemzetiségeink átmentek, amidőn öntudatlan tömegekből öntudatos nemzeti kisebbségekké lettek. Tényleg, ezekből az öntudatlan nemzetiségi tömegekből, amelyeket csak pártpolitikai célokra használtak fel régi időben a politikában, ma már tudatos nemzeti kisebbségek lettek és ezen öntudatos nemzeti kisebbségek épen saját jól felfogott vitális érdekeik miatt is igenis tovább is Magyarországgal kivannak állami közösségben élni és semmi mást nem kivannak a magyar kormánytól, a magyarságtól, csak méltóztassék őket tudatos nemzeti kisebbségeknek tekinteni, keresztény demokratikus politikát folytatni és akkor nem lesz itt semmiféle nemzetiségi baj, nem lesz nemzetiségi probléma, minden nemzetiségi probléma önmagától fog megoldódni, minden félreértés elimináltatni fog és akkor, de csak akkor, igenis lehet az egységes, nagy keresztény Magyarországot megteremteni. A magam részéről is örvendek, hogy a ministerelnök ur végre precizirozta a kormány álláspontját a nemzetiségi kérdésben. Sajnos, az eddigi kormányok részéről ezt nélkülöztük. Az eddigi kormányok egyike sem határozta meg a maga nemzetiségi politikáját ugy, hogy az a nagy nyilvánosság elé állitható lett volna. Ezért én köszönettel veszem tudomásul annak a nemzetiségi politikának alapelveit és irányát, amely politikát a ministerelnök ur legutóbbi beszédében itt oly pregnánsan körvonalazott s megnyugtathatom a ministerelnök urat, hogy ha a magyar kormány és magyar nemzet ennek a nemzetiségi politikának irányát mindenben őszintén megtartja, ha ennek a nemzetiségi politikának kereteit teljes mértékben kitölti, akkor ezzel minden magyarországi nemzetiséget ki fog elégiteni.,(Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Honorálom a pénzügyminister ur tegnap kifejezett azon álláspontját, hogy ennek a költségvetési vitának tulaj donképen már nincsen értelme. Én magam is azon a nézeten, vagyok, hogy a vitát tovább húzni, tovább nyújtani teljesen felesleges és céltalan, sőt nem is tartanám helyesnek, ha a költségvetés általános vitájában további felszólalások is lennének, eltekintve attól az esettől, ha valakinek teljesen uj, az ország érdekében álló mondanivalója van. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Mindenki azt hiszi magáról. (Igaz ! Ugy van I) Kutkafalvy Miklós: Én azt hiszem, — és ugy vélem, joggal hiszem — hogy ezt a kérdést végre meg kell ismernie a magyar nemzetnek is, meg kell ismernie a maga valóságában és a maga igazságában a külföldnek is, mert sajnos, eddig mindig csak cseh szemüvegen át látták és Ítélték meg a kérdést. Épen azért méltóztassék megengedni, hogy ennek a kérdésnek teljes ismertetéséhez hozzáfűzzem még annak a tényleges helyzetnek rajzát is, amely most a cseh impérium alá került országrészeken van. (Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Mivel a békekonferenciának valamelyes támpontra mégis csak szüksége volt, hogy a rutén kérdésben ugy döntsön, hogy ez a terület Magyarországtól — habár csak mint autonóm terület — elszakittassék, s miután a cseh kormány a békekonferenciának ezt a támpontot a magyarországi ruténség részéről nyújtani egyáltalában nem tudta, jellemző a cseh kormányra, hogy választott egy kényelmes módot : áthajózott Amerikába és ott keresett Magyarországtól elszakadni akaró ruténeket. Birtha József: így csinálta a tót kérdésben is ! (ügy van !) Kutkafalvy Miklós: így egyszerűen Amerikában, amerikai kivándorlók által döntötte el a magyarországi nemzetiségek sorsát. Birtha József: Ott sem kérdezték meg a népet ! Kutkafalvy Miklós: Amerikában állítólag 500.000 rutén vett részt abban a népszavazásban, amely kimondta, hogy a magyarországi rutének el akarnak szakadni. Hát ha az újhazában lakó testvérek az óhazában élő testvéreknek sorsa fölött aggódva, azoknak viszonyait legjobban ismerve, helyzetüket a legélénkebben fájlalva, a legjobbat akarták volna, és ha Amerikában tényleg 500.000 rutén vett volna részt abban a népszavazásban, akkor erre az alkalomra majdnem az összes magyarországi ruténeknek ki kellett volna zarándokolniuk Amerikába, hogy ott a népszavazáson résztvegyenek, mert hiszen a magyarországi összes rutének száma 650.000 körül van. Én megengedem, hogy ez a cseh agitációs politika Amerikában 500.000 úgynevezett rutént megszavaztatott ebben a kérdésben, de eltekintve attól, hogy a Magyarországból odaszármazott rutének sem dönthetnek a magyarországi rutének sorsa fölött, — mert hiszen az ottaniak legnagyobb része már vagy amerikai állampolgár, vagy ha nem amerikai állampolgár is, évtizedeken keresztül ott lakva, nem ismerheti az itteni nép helyzetét és akaratát — a Magyarországról kivándorolt rutének legfeljebb 35—40 ezren vannak, úgyhogy az 500.000-hez még hiányzó többi rutén legfeljebb ukrajnai, bukovinai, galíciai, nagyoroszországi és fehéroroszországi, szóval a világ minden egyes részéből összeszedett rutén lehetett, akiknek egyáltalában semmi jogosultságuk sincs a magyarországi rutének sorsa felett dönteni. (Ugy van!) Birtha József: De nem is voltak azok 500.000-en ! Hazug beállítás az is ! 49*
