Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

32 A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. lom úgynevezett bűneivel palástolta. Most, hogy kiderül, bogy minden szavuk és minden lélekzetük, amellyel az októberi forradalmat szidalmazták, hazugság volt, még ezerszeres erővel fog újra fellobbanni a magyar paraszt és a magyar munkásmilliók szivében amúgy is lappangó nagy szeretete az októberi forradalomnak, amely porba fogja dönteni a mai hazugság vásárát, Horthy országát, akkor következik el a mi időnk.« Hát, t. képviselőtársam, talán az a pécsi proletár nincs-e szoros összeköttetésben ezekkel ? Ezért kell nekünk védekezni ! Andaházy-Kasnya Béla: Ha te beteg vagy, nem én veszem be az orvosságot ! Ott cenzúrázzatok, ne itt! (Mozgás.) Patacsi Dénes: Azt mondja továbbá ez az újság (olvassa) : »Bánffy külügyminister a baranyai kérdésről szólva, kénytelen volt elismerni, hogy a megszállott területeknek sorsa annyival súlyosabb a magyarság szempontjából, mert az itteni lakosság elhiszi azt, hogy ma Magyarországon nem a jogrend, hanem az erőszak kormányoz, épen azért nem is remélhetik azt, hogy amig a budai várban Horthy trónol, ők valaha Baranyába bevonulhassanak.« Tehát mire törekszenek ? Elcsapni mindent, ami hatalom, lerombolni a tekintélyt és akkor jön el az ő országuk. De tovább irja a lap (olvassa) : »Különben a Horthy-sajtó már elhallgatott a megszállott területek dolgozóinak gyalázásával és tisztán látja azt, hogy ez a terület szivesen csatlakozna Magyarországhoz, ha a feudális reakció budamenti helyéről eltávozna és az októberi forradalom alapján álló demokratikus régimének átadná a helyét.« Hát azért kell a keresztény-kurzust és mindent eltávolítani, hogy ismét utat nyissunk a forradalomnak, hogy újból felforgassuk a hazát ! (Zaj jobbfelöl) Balla Aladár: Miért nem hozol Oroszországból is pár cikket. Patacsi Dénes: Azért, mert Oroszországból már idehozták. Balla Aladár: Tessék azokból is felolvasni, azokból is igazolni, hogy kell itt a cenzúra! Patacsi Dénes: Sokszor hangoztatták azt, hogy a nemzetköziség nem is olyan nagy bűn, hiszen más nemzetközi intézmény is van, pl. a katholikus egyház. Ezzel szemben rá kell mutatnom arra, hogy a katholikus egyház nemzetközisége Jézus Krisztusnak szeretetet hirdető elvei alapján áll, mig a szociáldemokrácia nemzetközisége Marxnak, Engelsnek gyűlöletet hirdető politikája alapján, (TJgy van ! TJgy van ! a jobboldalon és a középen.) Andaházy-Kasnya Béla: De Jézus Krisztus ólombunkó nélkül hirdette a szeretetet ! Patacsi Dénes: Hogy a két nemzetköziség milyen ellentétben áll egymással, meglátszik abból is, hogy Pécsett épen ennek a szintén nemzetközi intézménynek, a katholikus egyháznak papjait, tanárait botozzák legjobban és húzzák kínpadra, mert azok hazájukhoz hűek maradtak, mert a katholikus egyháznak még az imájában, még az énekében is az van, hogy : Mentsd meg országunkat, mi magyar hazánkat. (TJgy van! jobb felől.) Azt is hallottam már, hogy a háború is nagy oka annak az erkölcsi lezüllésnek, amely elkövetkezett. Igaz, ez is oka, csakhogy én is, aki az első naptól az utolsóig benne voltam a háborúban, elmondhatom azt a közmondást, hogy aki nem tud imádkozni, menjen a tengerre, mert a frontkatona megtanult imádkozni, tudott fegyelmet, tudott tekintélyttiszteletet és tudta hazáját végtelenül szeretni és érte szenvedni. Azok azonban, akik a gyárakba, ipari műhelyekbe hadimunkára vezényeltettek ki, ott a nemzetköziséget hirdető, valláserkölcsöt tipró, hazaszeretetet leromboló sajtó által meg lettek mérgezve, félre lettek vezetve és ez a belső ellenség döntötte meg a kívülálló becsületes hadsereg erejét. (TJgy van! TJgy van! Taps a baloldalon és a középen.) Huber János: Zsidó métely! Patacsi Dénes: Ezért nem tudom eléggé ajánlani mindenkinek, hogy vigyázzunk azzal a nemzetköziséggel, nehogy a humanizmus, az emberszeretet, zz emberiesség nevében kigyót melengessünk keblünkön. Nehogy félreértsenek engem és azt higgyék, hogy talán munkástestvéreimről szólok, hogy azokra célzok, hangsúlyozom, hogy nem ezekről szólok, sőt ezeket keblemre akarom ölelni, hiszen én is munkásember vagyok, a magyar földnek, a szabad mezőnek munkása. Én azt kérem a munkásságtól, hogy értse meg a magyar föld lehelletét, amely azt súgja, hogy »Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar«. Akkor aztán egymásra találunk és akkor én követelem a leghatározottabban, hogy akár a szabad mező munkásának, akár a bánya üregei, vagy a gyárak kohói, műhelyei és füllesztő levegőjű irodák munkásának egyaránt joga van a tisztességes megélhetéshez és a boldoguláshoz e hazában. Most pedig erről a helyről még egyet kívánok leszögezni. Baranyai és pécsi munkástestvéreimnek, akiknek azt hirdetik az emigrált kommunista agitátorok, hogy amikor bevonul a magyar nemzeti hadsereg, akkor Horthy hóhérai jönnek vérfürdőt rendezni, azt üzenem: Nem, mi baranyai képviselők igenis erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy mi ne boszuállást vigyünk oda, hanem mélységes szeretetet, hogy annak a sokat szenvedett népnek enyhülést, vigaszt, egy kis jólétet, egy kis örömet vigyünk oda, és rajta leszünk, hogy ott senki sem vallásáért, sem pedig foglalkozásáért vagy pártállásáért üldözést ne szenvedjen, ós még a bűnös is, még a vétkes is csak az illetékes törvényes fórum utján vonassák felelősségre. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Ezt követeljük mi is.