Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-200

356 A Nemzetgyűlés 200. ülése 1921 akkor veszedelmes, ha pincében dolgozik, ha titkosan dolgozik és nem látom a céljait. (Ugy van! a szélsőbal oldalon és a jobboldalon.) Epen azért mi vigyázzunk az állami és társadalmi rendre és ha meg is szavaztuk az állami és társadalmi rend biztositására szolgáló törvényt, egy becsületes választójoggal is biztositsuk a társadalmi békét. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a szélsőbaloldalon. ) Ami pedig a közigazgatási reformot illeti, mélyen t. Nemzetgyűlés, itt nagy aggodalmaim vannak. A folyosón egyik igen t. barátom és képviselőtársam — nem mondom meg a nevét, (Halljuk ! Halljuk !) mert megígértem neki, hogy hallgatok, majd el fogja mondani a par­lamentben a véleményét erről a kérdésről — előttem olyanféle nyilatkozatot tett, hogy a közigazgatás reformjára egyáltalában nincs szük­ség. (Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Ohó!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Azok, akik a törvényhatósági és községi életet ismerik, tudják, hogy a törvényhatósági bizottság, amely most működik, 1910-ben és 1913-ban választatott. Engedelmet kérek, hát ez a törvényhatósági képviselet kifejezője a vármegye akaratának? Hiszen ha nem a régi törvény alapján csinál­nák a választást, hirmondó sem maradna be­lőlük. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ettől félnek !) Mivel tehát ugy látom, hogy a közigazgatás reformjától elzárkózni szándékoznak, hangsúlyozni kivánom, hogy a választói jog kérdésében ugy vagyunk hajlandók bizonyos alku tárgyát képez­hető és a reform lényegét nem érintő kérdések­ben engedni, ha a közigazgatás reformjára vo­natkozó javaslatot is itt látjuk a Ház asztalán. (Ugy van! jobhfélöl.) Meskó Zoltán : Majd indítványt terjesztünk be, hogy záros határidő alatt nyújtsák be. Berki Gyula : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Egy tendenciát látunk, amely a régi kaszinópolitiká­nak az érvényesítésére törekszik a közélet egész vonalán. (Ugy van! a szélsöbaloldalon és jobb­felöl) Nyéky József : Munkapárti berendezkedés ! Berki Gyula : Ha valaki nagyrabecsüli az intelligenciát, én nagyrabecsülöm. De nagyra­becsüli ami vezérünk is, aki már régesrégen megmondotta, hogy ő osztálypolitikát nem csinál, ebből a kiskorúságból régen kinőtt. Orbók Attila: Ö„nem! Csak más csinál! Berki Gyula: Q, igenis, kézenfogva akar dolgozni és dolgozik ma is az intelligenciával. (Zaj. Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Azonban, mélyen t. Nemzetgyűlés, kétféle intelligencia van. Van monoklis és kamásnis intelligencia, és van polgári gondolkozású és érzésű intelligencia. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl és a szélsöbal­oldalon.) Mi a Hegedüs Loránt-féle polgári intelligenciának vagyunk a tisztelői, (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl.) annak a polgári évi június hó 2-án, csütörtökön. intelligenciának, amely a munkát tartja a leg­nagyobb erénynek és nem a kártyabankot. Mi igenis akarjuk, hogy az intelligencia szerepét, vezetőszerepét biztositsuk ; de nem mesterséges eszközökkel, nem közigazgatási reform nélkül, nem főrendiházi reform nélkül és nem plurális választói joggal, hanem biztositsuk az intelli­gencia vezetőszerepét aszerint, hogy munká­jának értékével rászolgál-e arra a vezetősze­repre. (Helyeslés.) Rassay Károly : Lemegy a néphez ! Berki Gyula : Azt a magyar intelligenciát, amely dolgozik ezért a nemzetért, amely meg­becsüli ezt a népet, megbecsüli a nép is. (Ugy van! jobbfelöl.) Hazudik és félrevezeti a közvé­leményt, aki azt mondja, hogy a falusi paraszt nép nem tiszteli az intelligenciát. Ez nem igaz. A becsületes jegyzőnek, a becsületes bírónak, a becsületes szolgabírónak volt, van és lesz tekin­télye. (Ugy van! jobbfelöl,) Nyéki József : Csakhogy kevés van ! Berki Gyula: S amikor mi a közigazgatási reformot sürgetjük, ezeken az aggodalmainkon kivül vezet minket még az a gondolat is, hogy a / háború alatt nagy tanulságokat szűrtünk le. Én becsülöm a tisztességes tisztviselőt és támo­gatom minden törekvésében, kész vagyok érte minden áldozatra ; de meg kell mondanom, hogy a háború, a háborúnak mérge nemcsak a keres­kedelmet, nemcsak az ipart, nemcsak a politi­kát, nemcsak a hadszervezetet, nemcsak a sajtót, de a közigazgatást is kikezdte. Méltóztassanak visszagondolni az októberi összeomlásra. Az ok­tóberi összeomlás után azok a hazatérő katonák elsősorban közigazgatási tisztviselőket kerestek. Megengedem, hogy ezen közigazgatási tisztvi­selők közül sokan ártatlanul is szenvedtek. Benkő Gábor: Fényes László cikkei! Berki Gyula : Azonban nemcsak Eényes László cikkei, hanem a való tények is voltak azok, amelyek sok helyen a nép szenvedélyét, a háborúból hazatért népnek durva lelkületét kihívták ellenük. (Egy hang jobbfelöl: A jegy­zők legelni küldték a hadiözvegyeket!) Meskó Zoltán: Nem lehet általánosítani. Benkő Gábor: Csak Eényes általánosít! Berki Gyula *. A közigazgatási reform mel­lőzése azt is jelenti, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket leszűrtünk a háború, a forradalom és a kommün alatt és azóta, nem lesznek értéke­sithetők. Nagyon sok köztisztviselőről kiderült, hogy vezető pozícióra alkalmatlan ; nagyon sok törvényhatósági bizottságról meg lehet állapí­tani, hogy a kor szükségleteinek felismerésében nem tanusit kellő energiát. (Ugy van! jobb­felöl.) Ha ez igy áll, akkor érdeke az országnak ebbe a közigazgatásba friss levegőt, uj vért bevinni. Ne féltsék a polgári intelligenciától és a falusi kisgazdatársadalomtól a régi vármegye­házát ! Nyéki József: Ettől nagyon félnek! (Zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents