Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-200
A: Nemzetgyűlés 200. ülése 1921. reform és a főrendiház kérdése. A mélyen tisztelt ministerelnök ur bemutatkozó beszédében néhány szóval érintette ugyan ezeket, de igen óvatosan, mindenesetre talán érthető okokból is — nem tudom — eltakarta az ezekre a kérdésekre vonatkozó nézetét. Az utóbbi időben nagyon sokszor hallunk hangokat sajtóban, törvényhatósági bizottsági gyűléseken, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ezek a hangok amellett szólnak, hogy ezt a nemzetgyűlést, ennek a nemzetgyűlésnek demokratikus agrár jellegét és azokat a politikusokat, akik ezt az egyedüli helyes középpolitikát követik, el akarják seperni a közszereplés szinteréről. (Zaj.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Itt már kiegyenesítem kissé a derekamat (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon és jobbfelöl.) és egész nyíltan és őszintén kimondom itt, hogy Magyarországon nincs jövője semmilyen kormányzati politikának, amely szakit az agrár-demokrácia gondolatával. (Igaz ! TJgy van ! a szélsöbalodalon és jobbfelöl.) Ha valamelyik kormány azt gondolja, hogy az agrár-demokrácia gondolata nélkül és egy demokratikus, szociális középpolitika nélkül (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) lehet kormányozni Magyarországon, hogy vissza lehet ide állítani azt a régi politikát, amely határozottan osztálypolitika, feudális osztálypolitika volt, ( TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) kormány legyen azzal tisztában, és legyen mindenki azzal tisztában, hogy a falusi tömegek el fogják seperni. (TJgy van! TJgy van! jobbfélöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ugy a t. túlsó oldal, mint mi, demokratikus gondolkodású emberek vagyunk és ezt nem szégyeljük. Orbók Attila : Tisztelet a kivételeknek ! Berki Gyula : Ez a demokráciánk nem szélsőséges, ez a demokráciánk csak leszűrése azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket az utolsó hét év keserveiből szereztünk. Orbók Attila: Ok nem nagyon szűrnek! Berki Gyula: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azt gondolom, hogy ha mi visszagondolunk arra és kutatjuk azt, ami az utolsó hét esztendő alatt történt, ha vizsgáljuk mindazoknak az okait, amik bekövetkeztek, és ha vizsgáljuk annak lehetőségeit, ahogyan el lehetett volna hárítani vagy más irányba lehetett volna terelni bizonyos dolgokat, akkor egész határozottan meg lehet állapitani, hogy a régi politikának is vannak bűnei és hibái. A régi politikai pártokban is voltak demokratikus gondolkozású emtíerek, még a régi munkapártnak is voltak demokratikus és szabadelvű emberei és politikusai,... Giesswein Sándor: Volt egy-kettő! Berki Gyula : ... azonban a régi képviselőház többsége nem Hegedüs Lorántokból került ki. (TJgy van ! a szélsöbaloldalon.) Hegedüs Loránt mélyen t. minister ur már a háboru alatt irt egy nagyszerű munkát, már akkor elolvastam, melyben már akkor sürgette az agráréit június hó 2-án;-csütörtökön. 355 demokrácia gondolatának érvényesítését. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hogyan lehet elképzelni azt, hogy olyan politikusok lehetnek, akik abszolúte el akarnak zárkózni a kor szükségleteinek kielégítése elől, akik nem keresik ezzel a mai Nemzetgyűléssel a kontaktust, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) akik nem akarják a nép mai hangulatát megérteni, akik nem veszik azt tudomásul, hogy vége van annak a világnak, amikor pálinkával, pénzzel és presszióval lehetett mandátumot szerezni ? (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl és a szélsöbaloldalon.) Ma a falu leszűrte magának a háboru és a forradalmak tapasztalatait. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Ma, mélyen t. Nemzetgyűlés, a falu szervezett, egy hatalmas szervezett erő, ahogy a mi vezérünk mondotta azon az emlékezetes vasárnapi ülésen, (Halljuk ! Halljuk !) az a százezer magyar csak a kisujja volt a falusi társadalomnak, (Felkiáltások jobbfelöl-: Még annyi sem!) megszervezett milliós tömegeink vannak és ezeket a milliós tömegeket nem fogjuk rendelkezésére bocsátani senkinek olyannak, aki viszont nem hajlandó annak a népnek, amely a háborúban a legtöbbet szenvedett, demokratikus irányban konceszsziókat tenni. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A választói jog kérdésével én nagyon röviden végzek. A titkos, községenkénti é3 nem cenzusos választójogból mi nem fogunk engedni. (Élénk helyeslés és taps jobbfelöl és a szélsöbaloldalon.) Nem azért ám, mintha mi a demagógiának akarnánk teret nyitni, mert hiszen, mélyen t. Nemzetgyűlés, én ellenem is nyomozott a T. osztály, mint egy veszedelmes demagóg ellen, (Derültség és mozgás a szélsöbaloldalon és jobb felöl.) aki annyit mondtam csak, hogy a nagybirtok eloszlása igazságtalan s ezen segítünk ós ha meg leszek választva, igyekszem ezt az Ígéretet beváltani. Mélyen t. Nemzetgyűlés, az nem demagógia, hogy mi ezt követeljük, hanem ez politikai előrelátás és bölcsesség. (Ugy van ! jobbfelöl.) Magyarország forradalmi hangulatának megteremtéséhez nagyban hozzájárult az, hogy a választói jog kiterjesztése elől annak idején elzárkóztak. (Ugy van! a szélsöbaloldalon és jobbfelöl.) Rassay Károly : A ministerelnök ur volt az első ! Most is azt a politikát csinálja ! Berki Gyula: Ha mi nem okulunk abból, amit a múltban alkalmunk volt tapasztalni, és ha mi továbbra is meghagyjuk ezt a forradalmositható tömegek kezében játékszernek, s ha mi engedjük azt, hogy azoknak a legszélsőbb tömegeknek képviselői is ne ülhessenek ide: (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) akkor ők csinálni fogják a maguk politikáját, de nem itt, a mi ellenőrzésünk mellett, hanem a pincében. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nekem, t. Nemzetgyűlés, egy ellenvélemény sohasem veszedelmes, ha az illető szemben ül velem, hanem 45*
