Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-200
A Nemzetgyűlés 200, ülése 1921. nekünk ott leszögeznünk, hogy egyetlen élő jog van ma és ez a nemezét joga, és ha törvénybe iktattuk volna a nemzeti szuverenitást, ha előre szabályoztuk volna a királynak a nemzethez való viszonyát, ha leszögeztük volna a nemzet jogának egyedüli létezését, sok kontroverziát kerülhettünk volna el és sok felesleges energiapazarlást akadályozhattunk volna meg. Ezenkivül felfogásom szerint egy másik hibát is elkövettünk. Amikor a kormányzói intézményt létesítettük, hogy a királykérdést magát, és különösen annak személyi részét tartósabb időre nyugvópontra vigyük, meg kellett volna állapitanunk egy határozott időt, amelyre a kormányzói intézmény szól, (Ugy van! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) olyan időt, amely elegendő lett volna arra, hogy a nemzet ezen nagy kérdés mikénti megoldásáról gondolkozzék, és megtalálja a leghatalmasabb és leghelyesebb megoldást, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ha ezt tettük volna, elértük volna azt, hogy kiküszöböltettek volna azok a naponkénti súrlódások, és merem mondani, hogy ez a Nemzetgyűlés befelé is, kifelé is nagy szolgálatot tett volna az ország és a nemzet jövőjének. Biztosítottuk volna azt a nyugodt hangulatot, biztosítottuk volna annak lehetőségét, hogy ezt az igen fontos kérdést az egyedül helyes utón, alkotmányos utón, a nemzet akaratából és ugy oldjuk meg, hogy figyelemmel legyünk arra, hogy amikor ezt a fontos kérdést megoldjuk, bármennyire valljuk és hisszük, hogy ez nekünk belpolitikai kérdésünk, mégis az európai nemzetek jóakaratát, — melyet szükséges, hogy a nemzet számára a jövő érdekében megnyerjünk — ezzel az elhatározásunkkal, mely, ha a nemzet akaratából fakad, akkor igazi elhatározás, magunk ellen ne izgassuk. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ezek után foglalkozni óhajtok még néhány fontos kérdéssel, köztük azokkal a fontos kérdésekkel, amelyeket agrárpolitikai kérdések név alatt ismerünk. A t. ministerelnök urnák elhangzott egy beszédje, amelyben, ha a sajtó jól adta le és jól hozta,. . . Rassay Károly: Nem cáfolta meg tegnap sem ! Berki Gyula :... az a kijelentés foglaltatott, hogy a földbirtokreform eszméje és gondolata nem magyar talajból nőtt ki. Ha ez az állítás igaz volna is, ha ez az állítás fedné is a tényleges helyzetet, akkor is azt mondanám, hogy nőjjön ki külföldi talajból a magyar nemzet számára sok ilyen katasztrófa, mint amilyen a földbirtokreform. Ha mi olyan külpolitikát akarunk csinálni, hogy annak visszhangja legyen a tőlünk elszakított területeken, akkor nem elég, hogy irredenta gyűléseket tartsunk, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) nem elég, hogy Budapest utcáit elárasszuk plakátokkal, nem elég az, . . . Sándor Pál: Hogy pénzt gyűjtsünk! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — X. KÖTET. évi június hó 2-án, csütörtökön. 353 Berki Gyula : .. . hogy tiltakozó gyűléseket tartsunk és — bármily nemes és szép gondolat — szobrokat építsünk . . . Rassay Károly: G-yüjtést rendezzünk! Berki Gyula : . . . hanem az szükséges, hogy oly belső politikát csináljunk, melynek van vonzóereje. (Élénk helyeslés és felkiáltások a szélsőbáloldalon : Ez az igazság !) Ha gondoskodunk arról, hogy azok a nagy ellentétek és súrlódások, melyek az utóbbi évtizedben a magyar társadalmi osztályok között jelentkeztek, kiküszöböltessenek ; ha gondoskodunk arról, hogy azok a nagy ellentétek, melyek az egyes társadalmi osztályok között a háború alatt keletkeztek, legalább némi részben elimináltassanak ; ha gondoskodunk olyan törvényekről, amely törvények nagy tömegeket tesznek önálló kispolgárokká, mint ahogy Vázsonyi t. képviselőtársam mondta, ha mi szaporítjuk a kispolgári elemek számát, akkor ez szimpatikus politika lesz, *hemcsak itt benn, de kifelé is. Es higgyék meg nekem, hogy ha a tőlünk elszakított területeken, bármilyen rossz formában is, de végre lesz hajtva a földbirtokreform . . . Rassay Károly: Mint ahogy végrehajtják! Berki Gyula : . .. és ha a mi országunk területén a földbirtokreformot nem fogjuk oly mértékben végrehajtani, ahogy azt a kor szükséglete megkívánja, ( Ügy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. ) akkor azok a szimpátiák, amelyek kétségtelenül megvannak, azok a szimpátiák, melyek erősek és amelyeket sem erőszakkal sem börtönnel összetépni nem lehet, meg fognak lazulni a tőlünk elszakított területen. Épen ezért, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, a földbirtokreform végrehajtásának kérdése, bármilyen súlyos akadályok merüljenek is fel, ma a legfontosabb külső és belső politikai kérdés. Olvasok nyilatkozatokat, amelyek elvileg a földbirtokreform mellett szólnak, de mikor künn járok a vidéken, — legutóbb is alkalmam volt négy-öt vármegyében megfordulni — azt látom, hogy ezek a nagy elvi szimpátiák, amelyek megnyilatkoznak itt a pesti újságok hasábjain, a gyakorlatban nagyon összezsugorodnak. Azt látom, hogy azok a nyilatkozatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem lehet kis parcellákat csinálni, nem lehet házhelyeket csinálni, mert a nép ingyen akarja, mert a nép nem fizet, a nép nem rendelkezik gazdasági eszközökkel, a nép nem tudja azt megmunkálni, mindezek a nyilatkozatok csak odatendálnak, hogy a nagybirtokok szentségét és sérthetetlenségét stabilizálják. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Megfigyeltem, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy az ősz folyamán végzett birtokpolitikai intézkedések Bihar vármegyében és más vármegyékben nagyszerű eredménnyel jártak. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok nagybirtok ezen a területen, amint végignéztem, nem fog annyit produkálni holdankénti arányban, 45