Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-192

A Nemzetgyűlés 192. ülése 1921. évi május hó 21-én, szombaton. 29 is fel kell hivnom a Nemzetgyűlés és a külföld figyelmét is a baranyai állapotokra A szocialisták, Linderék az entente-től Baranya további öt évre való megszállását kérték és ugy állították be ezt, mint a baranyai népnek, Baranya összlakosságának kívánságát. Benkő Gábor: így hazudnak mindig! Patacsi Dénes : Pedig az a baranyai nép, annak a megszállott vidéknek a népe nemhogy nem követel ilyet, hanem megtörtént egy községben, amely a demarkacionális vonal mellett, megszállott területen van, hogy amikor Linderék kiszállottak oda, hogy nemzetbolonditó elveiket hirdessék, a falu népe felszólította az a gitátort, amint fellépett az emelvényre, hogy hagyja abba a beszédet, szálljon le onnan, s öt percet adnak arra, hogy távozzanak a községből, mert azután lássák a következését annak, ha ez nem történik meg. El is párologtak, mint a kámfor. T. Nemzetgyűlés! A szerbek őrházakat építenek a demarkacionális vonalon, ami az ottani községekre óriási terhet ró, mert szilárd anyagokból építik ezeket az őrházakat. Ez a körülmény a megszállásnak további tartamát sejteti, s az a nép már el van keseredve és nem tudja, hogy mit csináljon. S amikor ilyen dolgokat csinálnak és követnek ott el, akkor azt merik mondani, hogy ez a baranyai népnek a követelése. En, mint a baranyaszentlőrinci csonka kerület képviselője és lakója, kötelességemnek tartom, nemcsak baranyai képviselőtársaim, hanem Baranya lakosságának nevében is követelni Baranyának mielőbbi kiürítését. Azok a szegények ugyanis nem juttathatják oda a kérésüket, mert elnyomja őket a kommunistákat minden előnyben részesítő megszálló hatalom. En tehát a baranyai nép nevében itt a Nemzetgyűlés színe előtt tiltakozom a baranyai nép akaratának meghamisítása ellen (Helyeslés.) és a baranyai nép nevében követelem ugy az entente-hatalmaktól, mint a többi művelt nemzetektől azt, hogy Baranyának kiürítése minél előbb megtörténjék, aze a Baranyáé, amelyet még a békeszerződés igazságtalansága is nekünk, magyarok ítélt oda. (Ugy van !) Birtha József : Még süketek szegények ; majd megnyílik a fülük! Patacsi Dénes : Ugyanakkor, amikor erről szólok, meg kell emlékeznem, még pedig köszönettel és hálával, az angol parlamentben, a lordok házában Magyarország iránt tanúsított szimpátiáért és az ott elhangzott ilyen irányú nyilatkozatokért. 8 amikor én ezért köszönetet mondok nekik, akkor csak csodálkozni tudok azon a Franciaországon, amelynek keserves napjaiban, a porosz-francia háború után bekövetkezett békekötésnél, Elszásznak elszakitásánál az akkori magyar parlamentben olyan szimpatikus, meleg érzéstől áthatott hangok nyilatkoztak meg mellette. Csodálkozom ezen és nem akarom elhinni, hogy az a Franciaország, amely annyi éveken át hordozta Elszászért a gyűlöletet és a boszut a kebelében, most négy Élsz ászt akar csinálni ennek a szerencsétlen Magyarországnak, ennek a nemzetnek, amely vére hullásával Nyugat és Kelet kapujánál a nyugati kultúrát évszázadokon át védelmezte. (Úgy van!) T. Nemzetgyűlés! Rá kell itt mutatnom az angol parlamentben elhangzott arra a beszédre, amelyben Lankaster hercegség kancellárja, gróf Crawford válaszolt a Baranya ügyében hozzá intézett kérdésre. Gróf Crawford a következőket mondotta (olvassa) : »Baranya megszállása azon katonai konvenció 1. pontjának következménye, amelyet a szövetségesek és Magyarország 1918 november 9-én Belgrádban aláirtak.« Csernus Mihály: A híres Károlyi-féle! Patacsi Dénes : Az, amit addig fegyvereinkkel megvédtünk, az árulók munkája folytán mind elveszett. Crawford gróf azután igy folytatta (olvassa) : »Ennek értelmében a magyar kormánynak kötelessége volt a csapatokat egy bizonyos vonaltól északra visszavonni. A szövetségesek pedig fel lettek hatalmazva, hogy a kiürített területet megszállják. A trianoni szerződés, mely Magyarország határait megállapítja, egy oly határvonalat tüz ki, amely itt-ott délebbre húzódik attól a vonaltól, amely a katonai egyezményben megállapittatott. Mivel azonban a békeszerződés még nem lépett életbe, a jugoszláv csapatok a katonai egyezmény értelmében megszállva tartják ezt a területet. Miként nemes barátom jelezte, ezen megszállt területek főpontjai Baja, Pécs és Újszeged. Nemes barátom panaszt emelt a szerb hatóságok ellen. Biztosithatom, hogy mióta a magyar kormány a békét ratifikálta, komoly panasz még nem tétetett a szerb kormányzati mód ellen. A békeszerződés erőre emelkedése után, ha a jóváhagyott okmányokat Parisban a három nagyhatalom és Magyarország kicserélik, jön ideje annak, hogy a megszállott területekről kivonják a csapatokat. Addig is azonban egy tiszt tartózkodik ott, aki jelentéseket tesz a szövetséges hatalmaknak az ottani állapotokról.« Miután a lordok házában hangzott el az a kijelentés, hogy nem tétetett panasz a szerb kormányzati rendszer ellen, hogy ki kell nekik vonulniok a békeszerződés kicserélése után, és hogy egy tiszt van ott, engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy ugy a Nemzetgyűlés előtt, mint Európának bemutassam azt, hogy tulajdonképen mi folyik ott és milyen az a kormányzati rendszer. Amikor azt hirdetik, hogy ott nincs kommunizmus, rá kell hogy mutassak, hogy van-e tulajdonképen kommunizmus! A szocialista párt központja terjeszti a kommunizmus eszméjét és az végzi a propagandát. Linder is ezt csinálja a szerbek segítségével. Az agitátorok rekvirált fogatokon járnak. Aki a kommunista propaganda ellen szól, azt rög-