Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi Junius hó 1-én, szerdán. 321 Gr. Bethlen István ministerelnök : Azt mondta Vázsonyi t. képviselő ur, hogy az ő idejében volt cenzúra, de azért a kormányt vigan támadhatták, rágalmazták, s hogy olyan közlemények jelentek meg, amelyek becsületsértést és egyéb büntetendő cselekményeket foglaltak magukban s ő ez ellen semmit sem tett és a cenzúrát nem alkalmazta ezek ellen. Csernus Mihály: Láttuk is az eredményt! Gr. Bethlen István ministerelnök : Bocsánatot kérek, én t. képviselő úrral ebben a tekintetben nem vagyok egy véleményen. Mert aki a sajtószabadságnak barátja, annak nem az a kötelessége, hogy a sajtó kinövéseit videlmezze, (Igaz ! TJgy van! a jobb- és a baloldalon.) a sajtó kinövéseit fedje a nevével ; annak kötelessége az, hogy azt a gyomot, amely felveri a sajtó kulturtalaját, kiirtsa és kipusztítsa, (Igás! TJgy van! a jobb- és a baloldalon.) annak nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy a törvénynek ama fegyvereivel éljen, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a sajtónak kulturtalaját a gyom verje fel. Rassay Károly : Törvény utján ! Csernus Mihály: Erkölcs utján! Berki Gyula: De azt jobbra és balra is meg kell csinálni! (TJgy van! jobb felöl.) Csernus Mihály : Úgy van ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Erre ugyancsak Vázsonyi képviselő ur azt mondotta, hogy miért akar a kormány uj sajtótörvényt csinálni, hiszen egy uj sajtótörvénnyel semmit sem fogunk megakadályozni. Hivatkozott automobilozó tigrisekre és telefonáló hiénákra. Bátor vagyok őt viszont arra figyelmeztetni, hogy a rendőri hatalomnak is együtt kell haladnia az élettel, mert a rendőrségnek, a rendőri és kormányzati ellenőrzésnek nem az a kötelessége, hogy autón járó tigrisekre kőkorszakbeli nyilakkal lőjön, (TJgy van! jobbfelöl.) hanem az a kötelessége, hogy a törvényt az élethez idomítsa és kitalálja, kifürkéssze a módot, amelynek segítségével a visszaéléseket megszüntetheti. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Nyilatkozni kivánok a kormány álláspontjáról az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) Az egyesülési és gyülekezési jog terén úgyszólván kizárólag rendeletekkel állunk szemben. Hiszen még a régi jogunkban is az egyesülési jog tulajdonképen csak az 1873. évi 1391. számú belügy minis téri rendelettel, a gyülekezési jog pedig az 1913. évi 7430. számú belügyministeri rendelettel volt szabályozva. Bekövetkezett azután a háború és akkor a belügyminister 1914-ben 5479. szám alatt az egyesületi jog korlátozásáról rendeletet adott ki és ugyancsak 1914-ben 5481. M. E. szám alatt a gyülekezési jog korlátozásáról hasonló rendeletet adott ki. Ez a két rendelet az 1919. évi 5084. számú M. E. valamint az 1920. évi 6622. M. E. számú rendelettel újból életbe léptettetett. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — X. KÖTET. Ezek a rendeletek többé-kevésbé azt tartalmazzák, hogy uj egyesületeket alakítani nem lehet, illetve csakis a belügy ministernek előzetes hozzájárulásával, politikai nyilvános gyűlések és felvonulások egyáltalán tilosak és zárt helyiségben csakis rendőrségi ellenőrzés mellett tarthatók. Hogy ezen a téren a szigorú ellenőrzést bizonyos ideig fenn kell tartanunk, annak két oka van. Az egyik az, hogy a kommün bukása után épen az idézett 5084. számú ministerelnöki rendelet felhatalmazást adván a belügyministernek, hogy uj egyesületek létesisitésére engedélyt adhasson, rengeteg uj egyesület alakult Magyarországon, amelyek felhasználva részben az állami organizmusnak akkori aléltságát, igen sok téren az állami funkciókat uzurpálták . . . Andaházy-Kasnya Béla: Például a Sörházutcában ! Gr. Bethlen István ministerelnök .... igyekeztek önálló külpolitikát csinálni, igyekeztek külpropagandát csinálni olyan formában, amely a magyar külpolitikai érdekekkel alig összeegyeztethető. Beleavatkoztak gyakran a rendészetbe és más belügyi kérdésekbe. Andaházy-Kasnya Béla: Tisztára a Sörházutcára ismerek! Gr. Bethlen István ministerelnök : De van egy más ok is. Egész tömege van az országban olyan régi egyesületeknek, amelyek tállépve az alapszabályokat, a forradalmak előtt, a forradalmak alatt és különösen a kommün idejében, politikai kérdéssel foglalkoztak és a forradalmi propagandának váltak melegágyaivá. Nem kivánok példákat felhozni; ott van a Galilei-kör, ott van a szabadkőmüvespáholyoknak tekintélyes része, (Igaz! TJgy van!) ott vannak a munkásegyesületek és szakszervezetek stb. Andaházy-Kasnya Béla: És az Ébredő Magyarok Egyesülete! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezen az állapoton, t. Nemzetgyűlés, csakis uj törvényhozási alkotással lehet segíteni. A belügyministeriumban már kidolgozás alatt áll az uj törvényjavaslat az egyesületi jogról, a kereskedelemügyi ministeriumban pedig a szakszervezeti jogról. Amikor ezek a törvényjavaslatok törvényerőre fognak emeltetni, a rendeletekkel való kormányzás ezen a téren is megszüntethető lesz. Ami a gyülekezési szabadságot illeti, Vázsonyi t. képviselő ur azt a szemrehányást tette, hogy a kormány egyoldalulag kezeli a rendelkezésére álló hatalmat. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ebben igaza van!) Bocsánatot kérek, azt, hiszem, mindenkinek tehető ez a szemrehányás, csak épen ennek a kormánynak nem, amely az első volt, mely május 1-én a munkásságnak a tattersali gyűlés megtartását engedélyezte és két nappal azután az Ébredő Magyarok gyűlését a Petőfi-téren betiltotta, igazsággal, (Egy hang a szélsőbaloldalon : Mégis megtartottak!) mert nyilt helyen, politikai célzattal lett 41.