Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-199

A Nemzetgyűlés 199. ülése 1921. évi Junius hó 1-én, szerdán. 321 Gr. Bethlen István ministerelnök : Azt mondta Vázsonyi t. képviselő ur, hogy az ő idejében volt cenzúra, de azért a kormányt vigan támad­hatták, rágalmazták, s hogy olyan közlemények jelentek meg, amelyek becsületsértést és egyéb büntetendő cselekményeket foglaltak magukban s ő ez ellen semmit sem tett és a cenzúrát nem alkalmazta ezek ellen. Csernus Mihály: Láttuk is az eredményt! Gr. Bethlen István ministerelnök : Bocsánatot kérek, én t. képviselő úrral ebben a tekintetben nem vagyok egy véleményen. Mert aki a sajtó­szabadságnak barátja, annak nem az a köteles­sége, hogy a sajtó kinövéseit videlmezze, (Igaz ! TJgy van! a jobb- és a baloldalon.) a sajtó ki­növéseit fedje a nevével ; annak kötelessége az, hogy azt a gyomot, amely felveri a sajtó kultur­talaját, kiirtsa és kipusztítsa, (Igás! TJgy van! a jobb- és a baloldalon.) annak nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy a törvénynek ama fegyvereivel éljen, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a sajtónak kulturtalaját a gyom verje fel. Rassay Károly : Törvény utján ! Csernus Mihály: Erkölcs utján! Berki Gyula: De azt jobbra és balra is meg kell csinálni! (TJgy van! jobb felöl.) Csernus Mihály : Úgy van ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Erre ugyancsak Vázsonyi képviselő ur azt mondotta, hogy miért akar a kormány uj sajtótörvényt csinálni, hiszen egy uj sajtótörvénnyel semmit sem fogunk megakadályozni. Hivatkozott auto­mobilozó tigrisekre és telefonáló hiénákra. Bátor vagyok őt viszont arra figyelmez­tetni, hogy a rendőri hatalomnak is együtt kell haladnia az élettel, mert a rendőrségnek, a rendőri és kormányzati ellenőrzésnek nem az a köteles­sége, hogy autón járó tigrisekre kőkorszakbeli nyilakkal lőjön, (TJgy van! jobbfelöl.) hanem az a kötelessége, hogy a törvényt az élethez idomítsa és kitalálja, kifürkéssze a módot, amely­nek segítségével a visszaéléseket megszüntetheti. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Nyilatkozni kivánok a kormány álláspontjáról az egyesülési és gyüle­kezési jog tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) Az egyesülési és gyülekezési jog terén úgy­szólván kizárólag rendeletekkel állunk szemben. Hiszen még a régi jogunkban is az egyesülési jog tulajdonképen csak az 1873. évi 1391. számú belügy minis téri rendelettel, a gyülekezési jog pedig az 1913. évi 7430. számú belügyministeri rendelettel volt szabályozva. Bekövetkezett azután a háború és akkor a belügyminister 1914-ben 5479. szám alatt az egyesületi jog korlátozásáról rendeletet adott ki és ugyancsak 1914-ben 5481. M. E. szám alatt a gyülekezési jog korlátozá­sáról hasonló rendeletet adott ki. Ez a két rendelet az 1919. évi 5084. számú M. E. vala­mint az 1920. évi 6622. M. E. számú rendelettel újból életbe léptettetett. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — X. KÖTET. Ezek a rendeletek többé-kevésbé azt tar­talmazzák, hogy uj egyesületeket alakítani nem lehet, illetve csakis a belügy ministernek előze­tes hozzájárulásával, politikai nyilvános gyűlé­sek és felvonulások egyáltalán tilosak és zárt helyiségben csakis rendőrségi ellenőrzés mellett tarthatók. Hogy ezen a téren a szigorú ellen­őrzést bizonyos ideig fenn kell tartanunk, annak két oka van. Az egyik az, hogy a kommün bukása után épen az idézett 5084. számú mi­nisterelnöki rendelet felhatalmazást adván a belügyministernek, hogy uj egyesületek létesi­sitésére engedélyt adhasson, rengeteg uj egye­sület alakult Magyarországon, amelyek felhasz­nálva részben az állami organizmusnak akkori aléltságát, igen sok téren az állami funkciókat uzurpálták . . . Andaházy-Kasnya Béla: Például a Sörház­utcában ! Gr. Bethlen István ministerelnök .... igye­keztek önálló külpolitikát csinálni, igyekeztek külpropagandát csinálni olyan formában, amely a magyar külpolitikai érdekekkel alig össze­egyeztethető. Beleavatkoztak gyakran a rendé­szetbe és más belügyi kérdésekbe. Andaházy-Kasnya Béla: Tisztára a Sörház­utcára ismerek! Gr. Bethlen István ministerelnök : De van egy más ok is. Egész tömege van az országban olyan régi egyesületeknek, amelyek tállépve az alapszabályokat, a forradalmak előtt, a forradal­mak alatt és különösen a kommün idejében, politikai kérdéssel foglalkoztak és a forradalmi propagandának váltak melegágyaivá. Nem kivá­nok példákat felhozni; ott van a Galilei-kör, ott van a szabadkőmüvespáholyoknak tekinté­lyes része, (Igaz! TJgy van!) ott vannak a munkásegyesületek és szakszervezetek stb. Andaházy-Kasnya Béla: És az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezen az állapoton, t. Nemzetgyűlés, csakis uj törvény­hozási alkotással lehet segíteni. A belügyminis­teriumban már kidolgozás alatt áll az uj tör­vényjavaslat az egyesületi jogról, a kereskedelem­ügyi ministeriumban pedig a szakszervezeti jog­ról. Amikor ezek a törvényjavaslatok törvény­erőre fognak emeltetni, a rendeletekkel való kormányzás ezen a téren is megszüntethető lesz. Ami a gyülekezési szabadságot illeti, Vá­zsonyi t. képviselő ur azt a szemrehányást tette, hogy a kormány egyoldalulag kezeli a rendel­kezésére álló hatalmat. (Egy hang a szélsőbal­oldalon: Ebben igaza van!) Bocsánatot kérek, azt, hiszem, mindenkinek tehető ez a szemre­hányás, csak épen ennek a kormánynak nem, amely az első volt, mely május 1-én a munkás­ságnak a tattersali gyűlés megtartását engedé­lyezte és két nappal azután az Ébredő Magya­rok gyűlését a Petőfi-téren betiltotta, igazsággal, (Egy hang a szélsőbaloldalon : Mégis megtartot­tak!) mert nyilt helyen, politikai célzattal lett 41.

Next

/
Thumbnails
Contents