Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.
Ülésnapok - 1920-198
A Nemzetgyűlés 198. ülése 1921. évi május hó 31-én, kedden. 259 kérem az elnök ur engedélyét, hogy beszédemet délután folytathassam. Elnök : Az ülést két órára felfüggesztem. Délután négy órakor folytatjuk. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Sándor Pál képviselő ur folytatja beszédét. Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Ott hagytam el, hogy fel akartam olvasni azt a cikket, amelyet Vályi Bódog irt a Revue Politique Internationale-ba és amelyet a Pester Lloyd hozott körülbelül 10 nappal ezelőtt. Megjegyzem, hogy ez a cikk nézetem szerint komolyan veendő nemcsak azért, mert akták alapján készült, hanem azért is, mert a Pester Lloyd vezércikkben közölte, amely mindig komoly lap és nagyon vigyáz arra, hogy a külföldön azok a hirek, melyek benne megjelennek, lehetőleg minden tekintetben megfeleljenek az ország érdekeinek. A Pester Lloyd azonkívül az én nézetem szerint sokkal komolyabban veendő, mint a Posztóczky-Zichy-féle alakok, vagy a Lipscherek ; a Pester Lloyd ilyeneknek soha ebben az életben felülni nem fog, ugy hogy határozottan el kell fogadni, hogy annak, amit ir, komoly alapja van. Ez a cikk pedig a következőket tartalmazza. Csak azt \eszem ki belőle, ami most beszédem szempontjából és az ország érdekében fontos. Ezt mondja a többek közt (olvassa) : »Alig jutott Czernin kormányra, bizalmasan közli az entente-tal, hogy kizárólag magyar befolyás gátolja az uj orientációt, a Dunamonarchia megalapítását, és ha neki sikerülne Magyarországot letörni, az ut egy uj politika felé szabad volna.« Az okiratok, melyek rövid idő alatt Plan Mourrit kiadásában jelentek meg Londonban és Parisban, bizonyítják a bécsi aknamunkát Magyarország ellen. 1917 október 15-én a többek közt a következőket irja memorandumában egy küldöttje (olvassa) : »Amit az Osztrák-magyar monarchiában le kell törni, az a magyar túlsúlynak az érvényesülése.« Majd tovább ezt irja (olvassa) : »Nagyon tanácsos lesz az elporoszositott Magyarország rovására Erdély és Románia unióját megvalósítani, épen ugy, mint Bosznia-Hercegovináét Szerbiával. Ezt Tisza Magyarországának.« November 23-án Cambonnál ebédelt ez a diplomáciai kiküldött és ezt irja naplójában (olvassa); »Cambon szeretné a magyarok ellen a cseheket felvonultatni. Ami Magyarországot illeti, lehetőleg meg kell nyirbálni, mert ellenségünk:. Általánosságban pedig az 1867-es politikát kell megdönteni. Ezt kivánjuk elérni.« Továbbá (olvassa): »Bécs Konstantinápolyt már 1916-ban felkinálta az oroszoknak. Ez ismert dolog, de hogy Bécsben oly előkelő helyen a háború közepette Magyarország alkotmánya ellen konspiráltak, anélkül hogy Magyarországnak erről halvány ideája, halvány fogalma lett volna, ez a diplomáciai intrika példa nélküli esetének mondható. 1916 december havában Burián háta mögött tétettek ezek az ajánlatok ; december 23-án Czernin már a Ballplatzon székel. Ha Czernin mindezt tagadni merné, cikkiró emlékezteti Czernint az 1917 február 17-iki titkos jelentésére, amelyet egy igen magas pozícióban lévő egyéniséghez intézett és amelyben Czernin hozzájárul az előbb kezdeményezett iniciativákhoz, és a Parisban tartózkodó bizalmas ügynököt Bécsbe kéreti, amint franciául kifejezi magát : pour l'affaire marcher — hogy a dolog sikerüljön, plus vite, hogy a dolog gyorsabban menjen. Clamm Martinitznek ministerelnökké való kinevezése és néhány cseh ministernek kinevezése ugyanebbe a játékba kapcsolódik bele. De Czerninnek mindazonáltal nem sikerült az entente bizalmának elnyerése.« Továbbá : »Az, hogy Czernin működése alatt Bécsből Magyarország feldarabolása szorgalmaztatott, elegendő biztonsággal állapitható meg, mint történeti tény. De ebben a tényben Czernin magyarellenesebb volt, mint az angol diplomácia, mert a Mennsdorf-Pouilly és Smuths generális közötti megbeszélésekben az angolok alig kértek területi áldozatot, csupán Magyarország átvedlését Hungarian Federation-ra, tehát magyar föderációra« ; továbbá : »Magyarország balszerencséje volt, hogy örvény szélén állva, csak egy Kossuth Lajos által menthette volna meg magát az utolsó percben és ugyanakkor egy csoport gyöngeelméjü ember kezébe került és örvénybe sodortatott. Sokszor kérdezték tőlem, hogy ama sorsdöntő napokban hol maradt a magyar népnek sorsdöntő hires politikai értelmisége ? ! — itt ez a szó áll : Instinct, amit lehet szimatnak is fordítani. A történetíró pszichológiai rejtély előtt áll. Négy év alatt a magyar katonák milliói haltak meg az Összes frontokon, a Rajna és Eekete-tenger között, nagyobbrészt idegen célokért, melyek a nemzet létérdekével semmi összefüggésben nincsenek.« Még a legutolsó pillanatban is magyar ezredek védték meg az olasz fronton a szlovének által elhagyott Ausztriát, mig Czernin által országunk .feldarabolása titokban szorgalmaztatott. Ami alatt honvédeink a Caporettón a legnagyobb hősiességet tanúsították az elvénhedt Ausztria érdekében, ugyanabban az időben alkudtak szláv-osztrák ágensek mint Schusterschitz, Mataya Svájcban Magyarország bőrére a legmagasabb állami funkcionáriusok nevében, mint Czernin és Polzer gróf. E két nemes gról ellenlábassága csak a rivalitáson alapult, a cél, Magyarország letörése közös cél gyanánt volt kitűzve. Azalatt, mig Bécsben az államunkat gyilkoló tőr szisztematikusan köszÖrültetett, azalatt, mig az osztrák eszméért a magyar elvérzett, szerencsétlen nemzetünk Nyugat-Euró33*
