Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-191

A Nemzetgyűlés 191. ülése 1921. évi május hó 20-án, pénteken. 7 dukálni, mire képes. Most hát, azt hiszem, sem a magyar, sem a bajor kísérlete és tapasztalata a bolsevizmusnak, nem alkalmas a bolsevista tanok népszerűsítésére. (Mozgás a középen.) A magyar nép a maga kárán és a maga tapasztalatai alapján tanulta meg, hogy mit jelentenek a bolsevizmus igéi. Itt bolsevizmust hirdetni már csak tébolyodottak számára lehet, nincs talaja többé a munkástársadalom tagjai között sem. (Ugy van! balfelöl. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Ernst Sándor: Ez az egy nem áll Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Mit ért el a bolsevizmus a maga agitációjával, nemcsak Közép-Európában, hanem egész Európában ? Nem ért el semmi egyebet, mint azt, hogy sikerült megbuktatnia az internácionálét, sikerült kettérepeszteni a szocialista társadalmat. A bolsevizmusnak nem tud megnyerni sem KözépEurópában, sem az entente-államokban a munkásokat. A bolsevizmusnak nem sikerült a szocialista munkáspártokat az úgynevezett harmadik moszkvai internacionálé igája alá hajtani. Egy sikerült csak a bolsevizmusnak, az, hogy kettérepesztette, megosztotta ezt a hatalmas táborát a szocialista munkásságnak, amely azelőtt az internacionáléban, mint teljes egység jelentkezett. Miért történt ez, t. Nemzetgyűlés? Azért, mert amig kezdetben a bolsevizmus még rejtélyes, nem ellenőrizhető szfinksz volt, azóta már maguk a munkások is, akik Oroszország viszonyait megismerték, teljesen tisztában vannak azzal, hogy a bolsevizmus nem tudja a szocialista igéket megvalósítani, és nem jelent semmi egyebet és nincs semmi más értéke a szocializmus szempontjából, mint hogy a szocializmust abban a diadalmenetben, melyben elindult a forradalmak idején, feltartóztatta és visszavetette. Mit tanultak a munkások a maguk kiküldöttei utján, a maguk tapasztalatából Oroszországban ? Látták azt, hogy az orosz bolsevizmus termelni nem képes. Amikor a kapitalista termelés által felhalmozott éléstárt kiürítette, bölcseségének vógeszakadt, mert a kommunizmus a fogyasztásnak kommunista alapon való szervezését meg tudja oldani — ez egészen egyszerű probléma — csak annál a csekélységnél akad meg, mikor kommunista alapon termelni kell. (ügy van! balfelöl.) Mikor a kapitalista indiviudális termelés alapján megtelt éléstár kiürült, végeszakad a bolsevista bölcseségnek, s az a Verelendungstheorie, melyet a polgári társadalom számára jósolt meg Marx, — nemezisként, csodálatos módon elsősorban az oroszországi kollektiv társadalmon mutatkozott be, és nincs gazdaságilag nyomorúságosabb, megtépettebb és elhagyatottabb társadalom, mint a kollektivista orosz bolsevista társadalom, (ügy van a baloldalon!) Bebizonyult Oroszországban még egy. A földbirtoknál megakadt ismét a kollektivizmusnak bölcsesége. Mihelyest a földbirtok pontjához jutott el az orosz bolsevizmus, kénytelen volt megalkudni az egyéni tulajdonnal; csak ugy volt képes magát fentartani, hogy megkötötte a maga békéjét az orosz parasztsággal, az orosz földmivesosztállyal, az egyéni tulajdon alapján kiosztotta a földeket, és sokáig az orosz földművességnek az a félelme tartotta őket, hogy a régi rend helyreállása talán azt jelenti, hogy a kiosztott földeket nekik újra vissza kell adniok. Meg kellett tehát tagadni a kollektivizmus elméletét is. S végül akik a militarizmus ellen harcoltak és Oroszország békevágyának voltak uzsorásai, — mert Oroszország szörnyű békevágyából keletkezett a bolsevizmus — azok kizárólag militarista erővel tudják magukat fentartani, még pedig nem is a maguk katonáikkal ... Sándor Pál: Kulikkal! Vázsonyi Vilmos: . . . hanem visszasülyedve a középkorba, zsoldos hadsereget kénytelenek tartani . . . Balla Aladár: Kínaiakkal! Vázsonyi Vilmos : ... és kínaiakkal, kirgizekkel, vagy, sajnos, az éhség által bekényszeritett magyar hadifoglyokkal is kénytelenek fentartani a maguk uralmát az orosz nép ellen. A földbirtok terén tehát az egyéni tulajdonnal való megalkuvással, a militárizmussal és végül a kapitalizmussal. Mert ami még megmaradt a kapitalista termelésből arany, ékszer, idegen érték, azt használják fel külföldi agitációra, s tisztán a vesztegetésnek, a pénznek, a korrupciónak, a kapitalizmusnak és nem az eszméknek varázserejével propagálják a maguk gondolatait és a maguk irányzatát. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Az oroszországi bolsevizmusnak tehát teljes csődje áll előttünk. Ezt nem én állapítom meg, ezt megállapították róla a világ összes szocialistái, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) és elenyésző töredékeken kivül ők a moszkvai harmadik internacionálénak, ennek a kollektiv cárizmusnak — mert ez semmi egyéb, mint kollektiv cárizmus — híveket szerezni nem tudtak. Az orosz bolsevizmusnak agitacionális erejétől tehát ma már nem lehet félni olyan mértékben, hogy emiatt egész országokat kellene kivételes rendelkezések alá helyezni. Balla Aladár: Pártszempontból! Vázsonyi Vilmos : Ami pedig az orosz bolsevizmus katonai hatalmát illeti, erre nézve az a helyzet, hogy mindazok után, amiket elmondottam Oroszország belső helyzetéről, Oroszországnak feszitőképessége, akcióképessége kakatonai téren külső kalandokra nincs. De ha volna, akkor ez nem Magyarország speciális kérdése, akkor ez kérdése a finneknek, kérdése a balti államoknak, kérdése Lengyelországnak, kérdése Romániának, kérdése Csehországnak