Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-193

114 A Nemzetgyűlés 193. ülése 1921. évi május hó 23-án, hétfőn. Berki Gyula: A magyar nemzet fogja az integritást visszaszerezni. Habsburgi tradíciók nem hozzák vissza, (Ugy van! a jobboldalon.) Benkő Gábor : Sárga-fekete zászlóval nem lehet visszaszerezni ! Ugron Gábor : Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy a választójog kérdésével foglalkozzam. Tudniillik a törvényhozás egyik legközelebbi teendője az lesz, hogy megalkossa a választójog reformját. Ugyancsak aktális kérdés a közigazgatási választójog reformja, aktuális a főrendiház reformja, valamint állami függetlenségünkből és a monarchia összeomlásából kifolyólag a királyi jogkörnek bizonyos szabályozása. Kállay András: Ehhez nem piszkálunk! (Derültség.) Ugron Gábor: Ebben a kérdésben én a következő álláspontot foglalom el és nagyon kérem a t. kormányt, hogy helyezkedjék szintén erre az álláspontra. Szerintem a képviselői választójog, a közigazgatási választójog és a főrendiházi reform kérdése annyira szorosan összefüggő három kérdés, annyira érinti a törvényhozás minden "faktorának a kérdését, annyira befolyásolja az egyik reform megvalósítása a másik reform helyességét, hogy ezeket a kérdéseket csakis egységesen, csakis ugy lehet elintézni, ha az erre vonatkozó törvényhozási javaslatok mind előttünk fekszenek. (Igaz ! Ugy van !) Kállay András: Hatvanhárom vármegyével ! Ugron Gábor: Teljes lehetetlenség a közigazgatási választójogot vagy a főrendiházi reformot megállapítani addig, amíg nem tudjuk, hogy az országgyűlés milyen választójog alapján fog összeülni. (Ugy van!) Kiragadni az egyiket a többi közül .és azt megalkotni ós ahhoz ragasztani a többit nem lehet. Feltétlenül szükséges, hogy a kormánynak és a kormányzópártoknak határozottan ismerjük a véleményét mind a három kérdésben és hogy ezek a vélemények egymással harmóniában legyenek. Ezek közül a kérdések közül a legnagyobb súlyt magára az országgyűlési választójogra helyezem. A választójog kérdésénél nem hiszem, hogy olyan nagyfokú eltérések lennének a Nemzetgyűlés különböző pártjainak a felfogása között. Azt hiszem, teljesen egy véleményen vagyunk a tekintetben, hogy a választójognak egyenlőnek kell lenni, titkosnak kell lenni, községenkintinek kell lenni. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Berki Gyula: Ebben egyetértünk! Ugron Gábor: Tehát egyetlenegy ismérv marad, amelynél talán eltérések vannak, ez pedig az, hogy milyen mérvben legyen általános ez a választójog. Itt is, azt hiszem, egyetértünk abban, hogy az általánosság kritériuma vagyoni cenzus nem lehet. (Általános helyeslés.) Ebben nincs eltérés a Ház különböző pártjai között. Tehát csak két kritérium marad és itt kell, hogy majd megértsük egymást. Az egyik a kornak a kérdése, ami nehéz kérdés. A másik pedig a kultúra fokának a kérdése. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy bizonyos kulturális fokot megkövetelünk azon választási tapasztalatok alapján, amelyeken mindnyájan keresztülmentünk. Ez, azt hiszem, nem lesz olyan kérdés, amely erős nagy vitát és ellentétet támasztana közöttünk. (Helyeslés. Zaj.) Hogy összefoglaljam azt, amit beszédem folyamán kifejtettem, meg kell állapítsam, hogy bizonyos mértékig nagy szerencse a mi óriási szerencsétlenségünkben, hogy a mai nemzedék minden egyes tagja parancsoló szükségességből kifolyólag ugyanazt a magasztos politikai vezérgondolatot kell, hogy maga elé tűzze. Egy nagy, mert nagyon egyszerű és mindenki által megérthető gondolat, amelynek a mai idők minden más gondolatát maga alá kell gyűrnie, az, hogy Magyarország egységét területben, lélekben, szivekben meg kell teremteni. (Tetszés és helyeslés.) Csak talán az eszközök megkeresésében lehet eltérés, de ez a cél, ez az ideál, minden becsületes magyar emberben kell, hogy éljen. És ahhoz, hogy ezt elérhessük, nemzeti egység kell, egységes front ugy befelé, mint kifelé. Ez az egyedül lehetséges irredentizmus ma, amikor a fegyver ki van ütve a kezünkből. Gazdasági, kulturális, kormányzati és erkölcsi fölényünk szolgálása ós ezeknek bebizonyitása^ a minket körülvevő nemzetekkel szemben ! És ha párosítjuk ezt a gazdasági, kulturális, erkölcsi fölényt avval az elpusztíthatatlan történelmi, gazdasági, geográfiai, vízrajzi összetartozandósággal, amely megvan és el nem pusztítható, akkor a reményt, hogy a mi régi nagy Magyarországunkat visszaszerezhetjük, el nem veszíthetjük. Ha a magyar nemzet egységének ezt a politikáját szolgálja minden magyar ember ; ha ennek szolgálatába áll a kormány, a Nemzetgyűlés és a nemzet, akkor remélhetjük, de csak ezen az utón remélhetjük, hogy Szent István koronája visszanyeri a maga régi fényét, régi nagyságát, évezredeken keresztül megőrzött elpusztíthatatlan függetlenségét, gazdagságát s boldogságát. Ezen az utón kell hogy haladjon a kormány és haladjon a Nemzetgyűlés. Ez az az ut, amelyen mindnyájunknak mennünk kell. Ezen az utón haladva, támogatom a kormányt, ha azonban erről az útról letérne, sem ezt a kormányt, sem senkit a világon nem támogatok. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Dánér Béla: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök : Dánér Béla képviselő ur személyes megtámadtatás cimén kért szót. A szó őt megilleti. Dánér Béla: T. Nemzetgyűlés! Távollétem alatt Orbók Attila t. képviselőtársam szemrehányást tett nekem azért, mert állítólag megvádoltam avval, hogy ő rontja a levegőt. En, igen t. Nemzetgyűlés, soha Orbók t. képviselő-