Nemzetgyűlési napló, 1920. X. kötet • 1920. május 20. - 1920. június 10.

Ülésnapok - 1920-191

4 À Nemzetgyűlés 191. ülése 1921. évi május hó 20-án, pénteken. Kontra Aladár jegyző : Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Közel két esztendeje immár, bogy megszabadultunk a bolsevista uralomtól. Közel két esztendeje immár és még mindig kivételes intézkedések uralma alatt élünk. A ministerelnök ur programm­beszédén ugyancsak az az alapgondolat vonult végig, bogy a bolsevizmus miatt lehetetlen Magyarországon a normális rendet helyreállí­tani. A ministerelnök ur programmnyilatkoza­tában azt mondja, bogy »Oroszországban még a bolsevizmus uralkodik, a bolsevizmus egész Európát behálózta ágenseivel, behálózta pénzzel és működésben van«. Ezt mondja Oroszország­ról. Meg vannak aggodalmai még Magyar­országra nézve is, mert azt mondja (olvassa) : »Ne áltassuk magunkat, még itt is megvannak a feszítő erők.« Majd beszédének további folya­mán azt az intelmet intézi a nemzethez, hogy a fülét ne adja többé elsősorban a demagógok­nak, mert ebben az országban igy igazi kon­szolidáció nem lesz lehetséges. T. Nemzetgyűlés! Amidőn a ministerelnök urnák programmnyilatkozatával foglalkozom a költségvetés során, önkéntelenül annak a vissza­emlékezésnek a hatása alá jutok, hogy én a ministerelnök úrtól már egy másik programmot is hallottam. Amidőn a bolsevizmus összeomlott, a ministerelnök úrral együtt jöttünk haza töb­ben a külföldről. 0 Bécsben képviselte a nem­zeti kormányt, képviselte az újraépítésnek irány­zatát. Idehaza akkor a legkülönbözőbb pártok­nak kiküldöttei ültek egybe az ő bölcs és haza­fias vezetése alatt. 0 intézte a mi tanácskozá­sainkat és elibénk terjesztett egy kormány­programmot, amelyet az összes jelenlévők a kibontakozás alapjául elfogadtak, pedig jelen voltak ezen a tanácskozáson a mérsékelt, a bolsevizmus alatt nem kompromittált szocialis­táknak megbízottai is. Ha én azt a programmot, amit Bethlen István gróf abban az időben adott minekünk, összehasonlítom jelenlegi programm­jával, ugy meg kell állapitanom, hogy az a programm kevésbé volt szigorú, mint a mai. Pedig akkor az eseményeknek közvetlen hatása alatt állottunk és nagyon sok meg volt érthető és meg volt bocsátható, ami most, két esztendő­vel a bolsevizmus bukása után, már indokolat­lannak látszik. T. Nemzetgyűlés ! Bár ezen a tanácskozáson mérsékelt szocialisták is voltak jelen, közmeg­állapodás volt, hogy a bolzevizmus bűnöseit meg kell büntetni, az igazi bűnösöket. Közmegálla­podás volt az is, amit magukévá tettek a mér­sékelt szocialisták is, hogy meg kell akadályozni, hogy a jövőben Magyarországon bárki proletár­diktatúrát hirdethessen. Közmegállapodás volt, hogy törvényt kell hozni arról, hogy a proletár­diktatúrának hirdetése szóval, vagy Írásban, ilyen irányú pártalakitás, ilyen irányú egyesülés, gyüle­kezés, ilyen iránya sajtó fenntartása a legszigo­rúbb büntetőjogi megtorlás alá essék. Ezzel és a bűnösöknek törvény utján való megbünteté­sével az akkori Bethlen-féle programmban ki volt merítve mindaz, amit a bolzevizmus szem­pontjából cselekedni kell. Es ha én, t. Nemzetgyűlés, kutatom, hogy miféle szempont vezette gróf Bethlen Istvánt akkor, amikor ilyen programmot állított fel és hogy még a mérsékelt szocialistáknak a kor­mányzatban való részvételét is kívánatosnak tartotta, meg kell állapi tanom, hogy őt ebben kétségtelenül az a hazafias szempont, az a hazafias belátás vezérelte, hogy a külső béke megkötése előtt helyre kell állítani a belső békét és az a szempont, hogy csakis az egységbe foglalt nem­zet képes megpróbálkozni a jövendővel, csakis a nemzeti egység adja meg azt az akcióképes­séget és azt a feszítőerőt, amivel a sorsnak mostohasága által reánk mért csapásokat kihe­verhetjük és egy szebb és boldogabb jövendőnek alapjait rakhatjuk le. T. Nemzetgyűlés! Akkor ez volt gróf Bethlen Istvánnak a programmja. Azóta két esz­tendő telt el és most hallunk egy programmot, amely még ma is fenn akarja tartani a hábo­rús kivételes intézkedések egész komplexumát. (Helyeslés a középen.) Giesswein Sándor: Nem helyes! Ez szegény­ségi bizonyítvány az országról! (Zaj. Felkiál­tások half elöl : Hol a háború ?) Balla Aladár: Miben áll? Eá kell mutatni ! Van itt hely ! Hamis feljelentések csinálásában ! (Egy hang a középen : Ez a paeifizmus !) Giesswein Sándor: Nem is tudjátok, mi a pacifízmus v Analfabéták ne beszéljenek pacifiz­musról! (Állandó zaj.) Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Nem vonom kétségbe, hogy a ministerelnök urat a legtisztább meggyőződés vezeti. Ismerem őt a multakból. Gyakran álltam vele szemben. Szembe álltam vele a választójog kérdésében és tudom azt, hogy ha ő azokat a tanokat hirdeti, amelyeket itt a Házban előadott, az nála nem taktika, hanem a legbecsületesebb, legtisztább meggyőződés. De méltóztassék megengedni, hogy épen azért, mert erről meg vagyok győződve, a magam meggyőződését is kifejtsem, mert viszont hiszem azt, hogy a ministerelnök ur a multak­ból ismer engem annyira, hogy rólam is tudja, hogy engem nem destruktiv tendenciák, (Ugy van ! Ugy van ! balfelöl.) nem a bolsevizmussal való rokonszenv, hanem tisztán és kizárólag a magam meggyőződése vezet. (Ugy van! bal­felöl.) Dánér Béla : Ön indította meg az egész folyamatot ! Vázsonyi Vilmos: T. Nemzetgyűlés! Két esztendő telt el a bolsevizmus bukása után. Ha a sokat emlegetett, a csömörlésig emlegetett ingakilengési teóriát elfogadom is, két eszten­deig tartó ilyen hosszú kilengésre a legöregebb ingák sem emlékeznek. (Derültség.) Vizsgálni kívánom, t. Nemzetgyűlés, teljes objektivitással,

Next

/
Thumbnails
Contents