Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

90 A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. évi március hó 19-én, szombaton. három hónap alatt sokszor rámvirradt a fakó hajnal és sokszor a fizikai rosszullét minden formája környezett, mégis eljutottam idáig azért, hogy önölaiek húsvétra, húsvét előtt, azt mondhassam : Megállt a bankóprés, a megrothadt magyar pénz kezd feltámadni sirjából. És most azt mondom, szeretném ha valami részem volna abban, hogy most húsvétkor egy kicsit ünnepeljünk, nem elbizakodottan, de munkásemberek még mindig gondterhes életéhez méltóan ünnepeljünk. Mindenki menjen el szive szerint békességesen a maga templomába és hirdesse azt, hogy akkor, amikor a soha meg nem haló Krisztus feltámadását ünnepeljük, a magyar is magába száll és önmagába lát, mert benne megtalálja a feltámadásnak alapcsiráját, megtalálja magában ezt a csirát és arra gondol, hogy egy méltatlanul keresztre feszített, bárdokkal átszúrt, töviskoszorutól vérző, mindenki által letiport szegény kis nemzet, senkitől sem segitve, mindenki által cserbenhagyva, önerejével erős munkával és erős hittel megkezdi gazdasági feltámadását ! (Hosszas élénk éljenzés és taips. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 1920—1921. költségvetési év első három hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1920: XVI. te. hatályának 1921. évi május hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a törvényjavaslat címének felolvasását. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely változatlanul elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Pallavicini György ! Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés 1 A törvényjavaslat 1. §-a foglalja magáoan a tulaj dónképeni felhatalmazást. A felhatalmazás ez esetben két hónapra szól. Az 1. §-t nem támadom meg, de annak a reményemnek akarok kifejezést adni, hogy utoljára dolgozunk most felhatalmazási törvényjavaslattal és nemsokára rátérünk az állami költségvetésre. Annál is inkább tartom ezt szükségesnek, mert a pénzügyminister urnák . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Őrgr. Pallavicini György : ... pénzügyi programmját ismerjük ugyan, azonban az egész közgazdasági programúiról addig nem szerezhetünk tiszta képet, amig a többi közgazdasági tárcák programmját nem ismerjük. A Nemzetgyűlésnek eddig nem volt alkalma az összefoglaló közgazdasági programmot megismerni. Azt hiszem, külpolitikai vonatkozásban is csak hasznára fog válni az országnak, ha az állam költségvetéssel dolgozik. Ezzel kapcsolatban egész röviden pár percnyi türelemre kérném a Házat, ha'talán egy kissé túllépném is az 1. §-ra vonatkozó tárgy határát és a 207. § értelmében kérem a t. Házat, méltóztassék, megengedni, hogy a tárgytól röviden eltérhessek. Elnök : A képviselő ur a 207. §-ra való hivatkozással a Háztól azt az engedélyt kéri, hogy a tárgytól röviden eltérhessen. Méltóztatnak ezen engedélyt megadni ? (Igen.) A Ház az engedélyt megadta. Őrgr. Pallavicini György: Megköszönve a Nemzetgyűlés ezen engedélyét, egy pár kérdéssel szeretnék az igen t. külügyminister úrhoz fordulni, (Halljuk ! Halljuk !) olyan kérdésekben, amelyek igen szorosan érintik a magyar nemzet érdekeit és amelyek az utóbbi időben a külpolitikában előfordultak. Az egyik vonatkozik az angol felsőháznak március 7-iki vitájára. Ott az angol főrendiház két igen tiszteletreméltó tagja a magyar kérdést szerb vonatkozásban hozta fel. Lord Newton valóban lapidáris rövidséggel kelt sikra érdekünkben, megbélyegezvén azt a bánásmódot, amellyel Szerbia a baranyai és bajai területeken velünk szemben viseltetik. Azt mondja többek között, hogy a,kkor, amikor az entente alegnagyabb nyomással és kényszerrel reánk oktroálta novemberben a béke ratifikálását, — valóban flagráns és szégyenteljes, hogy Szerbia miképen szegi meg ezt a békeszerződést. Elmondta, hogy Szerbia akkor, amikor saját területén tüzzel-vassal dolgozik a bolsevizmus ellen, akkor elősegíti a bolsevista uralmat Baratt vában. Azt mondja többek között, hogy nem egészséges politika a szövetségesek részéről, hogy Magyarországot nem engedik lábrakapni, nem segítik őt ; mert hiszen Magyarország az egyedüli hatalom, az egyedüli ország Keleten, amely a mindig fenyegető bolsevista veszedelemmel szemben gátat építhetne föl. Ugyanezen a véleményen volt lord Sydenham is, aki teljesen mellé állt lord Newton véleményének. Nagyon csodálatos azonban, — és emiatt szólalok fel, — hogy a kormány tagja, Earl of Crawford válaszában már nem mutatja azt a szimpátiát irántunk, amelyet a két nemes lord mutatott. Válaszolva arra, hogy mikor lesz a trianoni béke ratifikálása Angliában keresztül vi ve, azt a feleletet adja, hogy ezt a békeszerződést eddig technikai okokból nem lehetett ratifikálni, azonban rövid idő alatt benyújtanak erre vonatkozólag egy törvényjavaslatot. Hivatkozik továbbá arra, hogy az u. n. belgrádi fegyverszüneti szerződés alapján volt eddig szerb megszálló csapat Baranyában, ami ismét bizonyítéka annak az óriási hazaárulásnak, amelyet 1918 novemberében az akkor hatalmon levő forradalmi kormány a belgrádi fegyverszüneti szerződés megkötésével Magyarország-