Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

'Á Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. évi március hó 19-én, szombaton. 85 drága illatszer, disztoli vagy más ilyesmi bejönni nem fog. (Elénk helyeslés.) A múltkor jelezték nekem, hogy három vagon narancs eltévedt a nyugati pályaudvarra. Megvizsgáltattam a dolgot, és látván a jóhisze­műséget, nem engedtem ugyan meg, hogy ezt a narancsot kiárusitsák, mert, ha megengedtem volna, akkor minden csempészett narancsra azt mondották volna, hogy az ebből a három vagon­ból származik, ellenben megengedtem azt, hogy iparilag feldolgozzák, de ismét figyelmeztetem azonban az összes mélyen tisztelt vagonokat, hogy többé ne próbáljanak eltévedni, mert ben­nük fog elrothadni a narancs. (Derültség.) Ezidén mi cseresznyét és ribizlit fogunk enni. (Elénk tetszés és helyeslés.) Ez a vám­politika feltétlenül szükséges a takarékosság érdekében és valutánk javítására, azért semmi­féle rokkantegyesületnek nem fogom meg­engedni a cukorbehozatalt, miután nekünk magyar répából kell cukrot csinálnunk és azt kell elfogyasztanunk. (Elénk helyeslés.) Ennek következtében a takarékosságnál még tovább kellett menni ; el kellett mennem az állami jövedelmek fokozásához. Önök olyan szívesek voltak, hogy minden eddigi javaslatomat elfogadták. Meg vagyok győződve, hogy azok a külföldi rágalmak, amelyek szerint a Nemzetgyűlés, különösen pedig a gazdatársadalom az utolsó pillanatban cserben fog hagyni és nem fogja a javasolt adókat megszavazni, nem egyebek rágalmaknál. Meg vagyok győződve, hogy azzal a megértéssel, amely közöttünk kifejlődött, azzal a magas nívóval, amelyet ez a parlament, különösen a pénzügyi bizottság tanúsított, összes javaslataim keresztül fognak menni, és akkor a jövedelmek fokozásában elmentünk addig, ameddig lehet­séges. Tovább menni nem lehet, de azokkal a pénzügyi szakemberekkel szemben, akik azt állítják, hogy adóim nagyon kicsinyek és külö­nösen a vagyonváltságnál tovább lehetne menni 20%-nál, azt mondom, hogy higygyének az én szemmértékemnek, mert egy 20%-nál nagyobb adó kevesebbet hozna, mint egy 20%-os. És mert minden adónak megvan, mint a gummi­szalagnak az elaszticitási határa, ameddig feszit­hetem, de ha ezen túlmegyek, akkor ellanyhul és akkor még kevesebbet hoz. Mindezek alapján összefoglalva, azt a célt tűztem ki magam elé, hogy május l-re a bankó­prést megállítom. És most örömmel jelenthetem a t. Háznak azt, hogy sikerült ezt a terminust előbbrehoznom; a bankóprést húsvét ünnepén mog fog állni és több fedezetlen bankjegyet nem nyomatok. (Elénk helyeslés éljenzés és taps.) Merem ezt állítani az adatok alapján, amelyeket a pénzügyi bizottságban előterjesztettek, de különösen azért és ez a büszkeségem, vonatkozik a takarékosságra, hogy az idei március hónap volt az első a világháború óta, hogy a magyar állam összes kiadásait a magyar állam összes bevételei fedezni tudták. (Elénk éljenzés és taps.) Hogy a bankóprés mely napon állt meg ezt ép oly kevéssé lehet kiszámítani, mint azt, hogy a tavasz mikor kezdődik, mikor jött ki az első fűszál. De egy szimbólumot akarunk a nemzet­nek adni, egy szimbólumot ahhoz, hogy ha az adózásoknak mindezen a kálváriáján keresztül­megyünk, a feltámadást egészen biztosan elérjük. (Éljenzés.) Az az ígéretem, hogy a bankóprést meg­állítom, rám nézve kötelező és mindaddig, míg a kezemet rajta tarthatom a magyar pénzügyek kormányrudján, többé nem fogom megengedni azt, hogy Magyarországon fedezetlen bankjegy forgalomba jöjjön. (Elénk helyeslés.) Ennek most már intézményes biztosítékot kell adni. Ennél fogva a kormány elhatározta, hogy a húsvét utáni héten beadja a javaslatát a papírpénz­forgalom ideiglenes szabályozásáról. Ebben a javaslatban négy foglaltatik. Elő­ször az, hogy a trianoni békének megfelelően mi kicseréljük az eddigi közös bankjegyeket önálló magyar államjegyekre, másodszor : az Osztrák­Magyar Bank szabadalma Magyarországon meg­szűnik, harmadszor: felállítjuk ideiglenesen — mig az önálló bankot nem állithatjuk fel — az állami bankjegyhivatalt, és végül negyedszer : a parlament egy állami adósságokat ellenőrző­bizottságot választ, amely minden hónapban megvizsgálja, hogy mennyi bankjegy és mily fedezet mellett van kibocsátva. Ëz szerintem a hitel alapja. Nem lehet sötétségben hitel­politikát csinálni, (ügy van!) Szerintem,, ez az az őszinteség, amellyel meg fogjuk mutatni, hogy a helyzetünk a közönséget és a külföldet arra fogja bírni, hogy bizzék a magyar pénz­ügyekben. (Elénk helyeslés.) Ehhez az elhatározáshoz, hogy többé nem bocsátunk ki fedezetlen bankjegyeket, odakötöm magamat, mint Odysseus az árbochoz, és azt hiszem, hogyha márciust át tudtam nyomorogni, sikerülni fog áprilisban és májusban ugyanazt megtenni. De ehhez önöknek segiteniök kell. (Helyeslés.) Segiteniök kell t. minister társaim­nak is, mert mit ér az én takarékosságom és az eredmény, hogyha esetleg olyan költeke­zésekbe megyünk bele, — mert »már rendben vagyunk« — amelyek ismét megrendítik pénz­ügyi helyzetünket. Többé nem szabad ezt meg­kísérelni. (Helyeslés.) Azt fogják esetleg mondani erre, hogy akkor nem lesz pénz forgalomban. Ez nagy tévedés és ezt mondom mindazoknak a t. bará­taimnak, akik attól félnek, hogy a nagy vagyon­váltsággal — s elismerem, soha senki az ingó tőkét ily erősen, mint én meg nem adóztatta — egyszerűen pénzszükést teremtek. Pénzszűke lesz rossz pénzben, de mivel én jóval több, több milliárddal több államjegyet nyomattam, mint amennyi a kicseréléshez szükséges, tehát fede­zett mellett mindenki kap elég pénzt. Aki hoz aranyat, váltót, vagy kereskedelmi értéket, erre

Next

/
Thumbnails
Contents