Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

7a A Nemzetgyűlés 168, ülése 1921. évi március hó 18-án, pénteken. hozásokat részletekben lehet lefizetni. E részben meglehetősen hosszú határidőt, összesen hét évi határidőt engedélyez, aminek révén az a hely­zet áll elő, hogy ha a korona javulni fog, ezek a tartozások is sokkal kisebb összegben lesznek fizetendők. A helyzet t. i. az, hogy a Francia­országgal szemben fennálló tartozások négyszáz millió frankot tesznek ki, ami ma körülbelül 12—13 milliárd magyar koronának felel meg. Természetes, hogy ennek az értéknek lefizetésére egyáltalán nem vagyunk képesek. A törvényjavaslat 3. §-ában foglalt fel­hatalmazás azt a célt szolgálja, hogy a magyar állam oly esetekben, anrkor a felek egymással közvetlenül tárgyalásokba lépni hajlandók, eset­leg áldozatokkal is lehetővé tehesse a megegye­zés létrehozását. Ez érdeke a magyar államnak az pedig, hogy az áldozat mekkora lesz és hogy milyen mértékű áldozatokat tehessen a magyar állam ebben a kérdésben, azt a pénzügy minister mindenkor a pénzügyi tanács meghallgatásával fogja megállapitani. Az együttes bizottság az egyezmény szöve­gének változatlan elfogadását ajánlja, hiszen azon változtatni nem is lehet. Vagy elfogadjuk en bloc vagy nem. A szakaszokon magukon természetszerűleg módosítani nem lehet. A törvényjavaslat 3. §-ában azonban az együttes bizottság az eredeti szöveggel szemben »a Pénzügyi Tanácsnak kétharmad többségével nyilvánított hozzájárulása« passzusnál a >hozzá­járulás« szó helyett a »meghallgatásával« szó felvételét javasolja. Épen azért, hogy a pénzügyi tanácsot létesítő törvényjavaslat rendelkezéseinek is megfelelően a pénzügyminister jogi ós politi­kai felelősségének változatlan fentartása meg­felelően kidomborittassék. Ugyanezen szakaszban azon mondatrészben »hogy az államra ily módon vállalt terhekkel szemben az érdekelt belföldiektől követeljen-e és minő ellenszolgáltatást, a »követeljen-e« szó helyett mint az eredeti célt kifejezni akaró erő­sebb meghatározást, a bizottság a »behajthat-e« szót illesztette. Végül az 5. §-ban stiláris módositásképen a »még pedig« szavakat az együttes bizottság törölte. Ezeket voltam bátor előadni. Tény az, hogy a szerződés a magyar államra feltétlen előnyöket tartalmaz a trianoni békeszerződés igen súlyos megállapításaival szemben, ennek folytán kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az egyezményt s a törvényjavaslatot a bizottság által elfogadott szövegben ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister ; T. Nemzet­gyűlés! Midőn tisztelettel kérem a Nemzet­gyűlést, hogy a győzelmes Eranciaországgal kötött megállapodást jóváhagyni szíveskedjék, egyúttal a kormány nevében a következő nyi­latkozatot teszem; (Halljuk! Halljuk!) »A most tárgyalás alatt levő egyezmény aláírásával egyidőben a francia köztársaság kor­mánya és a magyar királyi kormány megálla­podtak abban, hogy amennyiben a szerződő felek az egyezményt 1921 július 1-éig, vagy közös egyetértéssel megállapítandó későbbi idő­pontig nem erősítenék meg, a francia köztársa­ság kormánya lemond a trianoni békeszerződés X. rész III. cikke és függelékében részére biz­tosított ama jogról, hogy a szóban levő tarto­zásoknak a felülvizsgáló- és kiegyenlítő-hivata­lok által clearing utján való kiegyenlítését igénybe vegye. Ez esetben a tartozások rende­zése rendes törvényes útra tartozik ugyan, de fenmaradna mégis a békeszerződés ama határo­zata, hogy a tartozások a háború előtti valuta­értéken fizetendő és emellett elesnének az egyez­ményben biztosított előnyös részletkedvezmények. E nyilatkozattal kapcsolatban a magy. kir. kormány kijelenti, hogy minden erejével azon lesz, hogy a magyar adósok francia hitelezőik­kel egyezségre jussanak és a maga részéről igyekezni fog minden akadályt, mely ily egyez­ségnek utján állana, elhárítani és az egyezség megkötését teljes erkölcsi súlyával támogatni. A magy. kir. kormány elvárja a magyar állam­polgároktól és cégektől, hogy francia hitelezőik­kel a clearing életbeléptetése előtt egyezségre jutni törekszenek és saját jól felfogott érde­kükben azokkal mielőbb barátságos utón érint­kezésbe lépnek. A kormány el van határozva arra, hogy az egyezményt pontosan, szószerinti értelme és szelleme szerint végrehajtja. A magyar kormány mindent megtesz nem­csak azon a téren, hogy keserves helyzetében is a rendet, a szomszédaival való békét s az európai szabad gazdasági forgalmat ápolja, ha­nem a nemzetnek erőforrásait a lehető leg­nagyobb mértékig igénybe akarja venni oly célból, hogy ne kelljen külföldi kölcsönök s egyéb segítségek nyerése vagy várása által ter­hére esnie a nagyhatalmaknak. Magunk erejéből kíséreljük meg férfias elhatározottsággal nyomorúságunk leküzdését és azt, hogy amennyire csak lehetséges, adós­ságainkat igyekezzünk becsületes elszántsággal lassanként leróni. A nagyhatalmak elismerhetik s a jóvátételi bizottság megállapíthatja azt, hogy a jelenlegi magyar kormány a fenti nagy célok által vezettetve félretett minden tekintetet és minden népszerüségkeresést s a legkegyetle­nebbül hozzálátott az állami kiadások apasztá­sához. A ministeri, államtitkári állások meg­szüntetésétől kezdve, az összes hivatalnoki létszám leszállítása, a katonai állománynak gyorsan a békelétszámra való redukciója s minden tekintetben a kicsinyességig menő meg­takarítás által kérlelhetetlenül halad ezen célja felé; épugy igyekszik mind a direkt, mind az indirekt adók minden nemének felemelése, uj adók behozatala és minden elképzelhető állami bevételi forrás megnyitása által közeledni az

Next

/
Thumbnails
Contents