Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-168

t>5 A Nemzetgyűlés-168. ülése 1921 lépett és a háború után előbbi foglalkozásukhoz visszatért egyének.« (Helyeslés.) A falu népe nagyon el lesz keseredve, ha látja, hogy az ilyenek egy elbírálás alá esnek azokkal, akik a háború összes fázisaiban künn voltak a fronton. Azok tehát, akik a vasútnál megmentették mindenüket, egy-két héten át itthon is dolgoztak, nyereséget is vágtak zsebre és üzleteket is kötöttek, ne vonassanak az előbbiekkel egy birálat alá. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Vasadi Balogh György jegyző : Nincs senki feliratkozva. Elnök : Ha több felszólaló nincs, a vitát bezárom. A honvédelmi minister ur kivan szólni. Belitska Sándor honvédelmi minister: Igen t. Nemzetgyűlés ! A módositások közül először az előadó ur által előterjesztett módositással óhajtok foglalkozni. Az előadó ur két módosítást terjesztett elő. Az egyik vonatkozik azokra, akik idő előtt léptek be a hadseregbe, vagyis a 19-ik életévük előtt s ennek következtében népfölkelési kötelezettségük a véderőtörvény alapján 47-ik életévükkel befejeződött. Ezekre nézve a javaslatban rendelkezés nem volt. Minthogy ez a rendelkezés szükséges, hozzájárulok az előadó ur ezen javaslatához. A második javaslata az előadó urnák, amint megokolta, a hadiváltságnak a hadmentességi díjjal kapcsolatos kiszabására vonatkozik s részemről szintén elfogadandónak tartanám ezt a módosítást. Nagy János (egri) képviselő ur egy uj VIII. pontot javasol az állami, államvasuti és törvényhatósági szolgálatban alkalmazott egyénekre vonatkozólag, amely szerint ezek csak a felét fizessék a hadiváltságnak. Fel kell hivnom az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy amennyiben ez a VIII. pont felvétetik, akkor a 4. § utolsó bekezdésével kapcsolatban ezek a közalkalmazottak a hadi váltságnak csak a negyedét fogják fizetni. Én részemről ezt szívesen honorálnám, mert hiszen a köztisztviselők nincsenek olyan helyzetben, hogy ezt a kis hadiváltságot, ha az kiméretik, meg tudnák fizetni. Ajánlom tehát, hogy méltóztassanak " hozzájárulni ehhez a módosításhoz. Usetty Ferenc: : Azoknak nem is kellene fizetni hadiváltságot. Kutkafalvy Miklós: Kivéve, ha magánvagyonuk van. Belitska Sándor honvédelmi minister: Az ilyenek a jövedelmi, illetve vagyonadó alapján fizetnek hadiváltságot. Szilágyi Lajos t. képviselő ur módosításaira vonatkozólag legyen szabad röviden előterjesztenem a következőket: ő elvben a 3. §-ban az alkalmatlanokat és hadtápkörletben levőket fel akarja a fizetési fokozatban cserélni. Azt mondja, hogy aki alkalmatlan volt és ezért nem vehetett részt a háborúban, kevesebbet fizessen mint az, évi március hó 18-án, pénteken. aki a hadtápkörletben volt. Bennünket az egész javaslat szerkesztésénél — amint már jeleztem — az a szempont vezetett, hogy az, aki a fronton volt, nem fizet, aki a fronthoz közelebb volt, tehát nem otthon yolt, kevesebbet fizet, mint az, aki otthon volt. En azt hiszem, hogy azért, mert valaki alkalmatlan volt s vagyonát itthon kezelhette és a háborús nyereségekben is részt vehetett, meggazdagodhatott, ezt jobban kall sújtanunk ezzel a törvényjavaslattal, mint azt a szegény hadtápkörletes embert, aki, nem tudom, Albániának miazmáit élvezte, vagy pedig a pripiati mocsarakban tengődött éveken át. Azt hiszem tehát, hogy abszolúte helyes £tZ Sí beállítás, amelyet a törvényjavaslat magában foglal. Ami Szilágyi Lajos képviselő urnák azt a módosítását illeti, amely a polgári foglalkozásuknál fogva quasi ex offo, tehát a mozgósítási utasítás alapján felmentett tisztviselőkre stb. vonatkozik, hogy t. i. ezek szintén nem mint felmentettek, hanem mint hivatalból visszatartottak szerepeljenek a törvényjavaslatban, bátor vagyok az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy a mozgósítási utasítás csak 15, illetve 30 napos ex offo visszatartást állított fel, s a további itthonlét ezekre nézve tulajdonképen valóban felmentés volt. (Ugy van!) Igaz, hogy eleinte ezt a mozgósítási utasitásszerü határozmányt meghosszabbították és ugy festett a dolog, mintha törvényes alapon, hivatalból visszatartottak lettek volna, holott faktum az, hogy a háború további folyamán tényleg felmentettek, nézetem szerint tehát abszolút értelemben, mint felmentett volnának kezelendők. Szilágyi Lajos képviselő urnák azt a javaslatát, hogy a »katonai szolgálatra alkalmatlan« kifejezés a »harcvonalszolgálatra alkalmatlan« kifejezéssel pótoltassék, sajnálatomra nem fogadhatom el, mert ez katonailag a disztingválásoknál olyan komplikációkra vezetne, ami egyenesen lehetetlen feladat elé állítana bennünket a megoldást illetőleg, különösen a végrehajtási utasítás tekintetében. Szilágyi Lajos képviselő ur igen jól van tájékozva afelől, hogy a katonai alkalmatlanság több fokozatra volt felosztva, amint helyesen mondotta : harcvonalbeli szolgálatra, fegyveres szolgálatra, őrszolgálatra, ezek azonban mind olyan disztinkciók, amelyeknek egybefoglalására itt, e törvényjavaslatban, a »katonai szolgálat« kifejezést alkalmaztuk és én azt hiszem, ez helyesebb, mintha túlságosan részleteznők a kérdést, mert akkor végül is — őszintén szólva — nem fogjuk magunkat kiismerni. Méltóztassanak tehát ezt igy tudomásul venni. Ami pedig Szilágyi Lajos képviselő úrnak azt a módosítását illeti, hogy a VI. fejezetbe a »43 életév« helyett a megfelelő évfolyam, vagyis »1872« vétessék fel, mint amely az ő nézete szerint a megelőző mondattal inkább volna összhangban, erre vonatkozólag legyen szabad röviden rámutatnom arra, hogy a t.