Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-189

A Nemzetgyűlés 189. ülése 1921. évi május hó 11-én, szerdán. 519 A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : (Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Ernst Sándor t. képviselőtársam ismételten kifogás tárgyává tette azt, hogy a kereskedelemügyi ministerek — elődeim és magam is — programmât nem adtak. Én ezt a kifogást indokoltnak tartottam és ezért elhatároztam, hogy mihelyt erre alkalmam nyilik, a Nemzetgyűlést tájékoztatni fogom azoknak a kormányzati ágaknak a helyzetéről, amelyek gondozásomra vannak bizva, amelyek szerint ezeket a kormányzati ágakat s az ezekhez tartozó ügyeket intézni kivánom. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban ezekre áttérnék, kénytelen vagyok kitérni báró Szterényi József igen t. képviselőtársamnak a múlt alkalommal tartott beszédében elmondott egyes kijelentéseire. Báró Szterényi József képviselő ur azt mondotta egyebek között, hogy ez a mai rendszer a kereskedelemnek a gazdasági életből való teljes kizárását jelenti, minek folytán az állam milliárdos károkat szenvedett. Én azt hiszem, hogy báró Szterényi József képviselő urnák ez az állítása legalább is erősen túlzott. A jelenlegi kormány semmi esetre sem helyezkedik arra az álláspontra, hogy a kereskedelmet abból a működési köréből, amely őt joggal és természetszerűleg megilleti, kizárja vagy abban csak akadályozza is. Bizonysága ennek a legutóbb történt eset is, amidőn elhatároztatott, hogy az ellátatlanok szükségletének fedezésére hiányzó gabonát a szabadforgalomban szerzik be. Eredetileg ugy volt tervezve, hogy e gabonamennyiségeknek beszerzésével a Futuran kivül egyes nagyobb és régebben fennálló gabonakereskedő cégek bizassanak meg. Amikor azonban az érdekeltség annak az óhajának adott kifejezést, hogy mindenki, aki erre hivatott, közreműködjék ennek a gabonamennyiségnek beszerzésében, a megbízás kivétel nélkül mindenkinek, aki erre jelentkezett, megadatott. Ez is mutatja, hogy a jelenlegi kormány távol áll attól, hogy a legitim kereskedelmet működési köréből kizárja. De nem történt meg ez a múltban sem. Báró Szterényi József képviselő urnák ez az állitása leginkább a Futurára és annak azon szerepére vonatkozott, melyet a múltban betöltött. T. Nemzetgyűlés l A rendkivüli viszonyok, rendkivüli intézkedéseket is igényeltek. A háború alatt ott volt a Haditermény . . . Czeglédy Endre: Elég baj volt! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: . . . amely azokat a feladatokat látta el, melyeket most a Futura lát el. Méltóztatik azt mondani, hogy ez baj volt. De akkor ez mindenesetre szükséges volt, mert nem lehetett volna a hadsereg számára szükséges gabonamennyiségeket és egyéb élelmiszereket s minden egyebet, ami a hadsereg számára kellett, előteremteni. Ugyanezek a viszonyok forogtak fenn a háború után és forognak fenn részben még ma is. A Futura altruista szervezet. Ezt a Hangya, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kormány létesítette. Kész vénytőké jenek 30%-át a Hangya, 30%-át az Országos Központi Hitelszövetkezet és 20%-át a földmivelésügyi ministerium jegyezte. Az alapszabályok szerint a tiszta nyereségnek csak 6%-át fordithajta osztalékra s amennyiben nagyobb nyereséget ér el, ugy ez közcélokra forditandó. Nem lehet tehát azt mondani, hagy az a nyereség, melyet a Futura esetleg elér, magánosoknak a zsebébe folyik, hanem ez a nyereség tisztán közcélokra fog felhasználtatni. Azt mondotta azután még báró Szterényi József képviselő ur, hogy kiviteli engedélyek csak megbízható egyéneknek adattak, zsidóknak pedig egyáltalán nem, most azonban ezek a megbízhatatlan elemek is kapnak kiviteli engedélyeket. T. Nemzetgyűlés ! A kiviteli engedélyek megadásánál sohasem vizsgálják azt, hogy kinek mi a vallása, vagy ki micsoda fajhoz tartozik, hanem egyedül azt nézték, hogy megbízható- e vagy sem, s ha a keresztény ember megbízhatatlannak bizonyult, épugy nem kapott kiviteli engedélyt, mint a megbízhatatlan zsidó. (Helyeslés !) Amit azután Szterényi József képviselő ur a milliós károkról említett, amelyeket a legitim kereskedelem kizárása folytán az ország szenvedett, ezek olyan kérdések, melyek nem az én tárcám ügykörébe tartoznak s ezekre majd megfelel a közélelmezési minister ur. Kifogás tárgyává tette továbbá Szterényi báró a lakásrendeletet. Ez is olyan kérdés, amely nem az én, hanem az igazságügy minister ur tárcájához tartozik, azonban a magam részéről is szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az az állitása sem felel meg a tényeknek, melyet kockáztatott, hogy t. i. a lakásrendelet végrehajtásánál különbség tétetik magyar állampolgárok között. Igenis, különbség tétetik a magyar állampolgárok és nem magyar állampolgárok között. Ez utóbbiaknak természetesen nem juttatnak lakásokat. Ha pedig magyar állampolgárok között tétetik különbség, akkor ez olyan esetekben történik, amikor az illető nem budapesti illetőségű, hanem vidéki illetőségű. Ugron Gábor : MegszállótŰ területről való ! Hogy menjenek vissza % Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : Be kell látnia mindenkinek, hogy a lakások kiutalásánál elsőbbség adandó annak, aki budapesti illetőségű és aki már régebben itt lakik. (Ugy van! a középen.) Ami pedig a megszállott területekről idejövöket illeti, azokat is lehetőleg figyelembe veszik és — amennyire lehet — azoknak is kiutalnak lakásokat. Méltóztatik azonban tudni, hogy mily nagy a lakásínség, tehát mindenkinek az igényét Melegíteni nem lehet. A menekültekre vonatkozólag igen szomorú körülményre kell felhívnom a t. Nemzetgyűlés figyelmét. A múlt év december közepén, amikor én a kereskedelmi tárca vezetését átvettem, össze-