Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-188

508 A Nemzetgyűlés 188. ülése 19.21. évi május hó 10-én, kedden. mutatja, hogy az a tisztikar vagy azok, kik ezt az elvet vallották, politikailag abszolúte tájékozatlanok voltak. A másik azt mondotta, hogy »cifra nyomorúság volt az életem, logiee behódolok, talán az uj kor valami jobbat hoz számomra«. Ez semmiképen sem érthető és teljesen ellenkezik a tisztikar előbbi nevelésével. A harmadik azt mondta : A családomért teszem, mert különben nem lesz kenyerem. Ezt megértem. A negyedik azt mondta : Be fogok menni igenis a fenevadak barlangjába, felkeresem és szétrobbantom őket. (Mozgás bal felöl.) Balla Aladár: Ma mindegyik azt mondja, hogy ebbe a kategóriába tartozik! Sréter István : Hogy ez nem sikerült, azt láttuk. Végül ne tagadjuk, valljuk be nyiltan, voltak olyanok is, akik egyszerűen beteges ambícióból, érvényesülési vágyból, vagy mondjuk cézári gőgből és talán azért, — valljuk meg — mert csak katonák voltak és nem magyarok, egyszerűen félretoltak minden nemzeti tradíciót, katonai multat, és beálltak azok szolgálatába. (Igaz! Ugy van! Mozgás. Egy hang bal felől: Nemcsak a hadseregnél volt ez igy !) így züllhetett szót, igy eshetett szét ez a tisztikar, azért, mert nem volt meg a vezetés. A vezetés az októberi lázadás pillanatában megszűnt, a tisztikar széthullott politikai tájékozatlansága következtében és mert nem volt meg a helyes Ítélőképessége és igy természetesen a nagyhangú frázisok áldozatává lett. Itt rá szeretnék térni a kérdés egy másik részére is. Azt mondtam előbb, hogy nem volt meg a tisztikarban a politikai Ítélőképesség ; most rá szeretnék térni arra a kérdésre is, hogy mit jelent szorosan véve az, hogy a hadsereg ne politizáljon. Régente ez alatt egészen mást értettek. Régente például, — én saját praxisomból beszélek — ha a tisztikar magyar tagjai tendenciózusan, vagy mondjuk, nem is tendenciózusan, sokat beszéltek magyarul nyilvánosan, akkor azt mondták, hogy politizálnak. (Igaz ! Ugy van !) Ha például egy ezred végigvonult Budapest utcáin és zenekara a Rákócziindulót játszotta, akkor a karmester politizált. Ha valaki társalgás közben a Rákóczi-korról, az 1848/49-es szabadságharcról beszélt, ez politika volt. Ha valaki magát önérzetesen magyarnak vallotta és midőn valaki előtte a faját legúnyolta és ő ezt a legunyolást rögtön megtorolta, akkor azt mondták: ez politika, ez izgága ember, és politika volt az, amit csinált. En magam voltam fültanuja a Dunántúl, hogy mikor egy ezredparancsnok egy községben a községháza dísztermében tiszti gyűlést kivánt tartani, és meglátta az ott függő Kossuthképet, azt mondta a segédtisztjének, hogy vegye le azt a képet, mert azt jelenlétében nem tűri meg. Erre aztán azt mondták, hogy ez már nem politika, ez csupán védekezés az izgága magyarság ellen. Orbók Attila : Kossuthot most is kritizálják lépten-nyomon. Sréter István : En ezen az utón nem kívánok haladni. En azt mondom, hogy a hadsereg ne politizáljon. Ne csináljon sem osztálypolitikát, sem pártpolitikát, sem személyi politikát, sem családi politikát. Ne filozofáljon azon, mit mond egyik vagy másik elmélet; ahhoz neki semmi köze. (Helyeslés.) Ne filozofáljon azon sem, hogy ez a Nemzetgyülós törvényes-e vagy sem. (Ugy van ! Ugy van !) Ne filozofáljon azon, hogy a Nemzetgyűlés által hozott törvények érvényesek-e vagy nem érvényesek-e, a tisztikarnak csak egy kötelessége van : a kormányzónak tett eskühöz hűnek lenni, a törvényeket betartani, a népet nevelni, oktatni. (Helyeslés. Zaj.) Elnök : T. képviselő ur, a hadsereg a törvényekre és az alkotmányra tett esküt és ez a hadsereg legelső, legfőbb kötelessége. (Helyeslés, éljenzés és taps) Sréter István: Én köszönettel tudomásul veszem az elnök ur figyelmeztetését. Ezt azonban én egészen természetesnek tartottam és ha erre céloztam, megvolt a magam oka rá. (Helyeslés jobb felöl.) Azt vallom tehát, hogy a hadsereg ne csináljon semmiféle politikát. Tanítsa, oktassa és nevelje a legénységet és tisztikart minden tekintetben. De ha ez a tisztikar az ő saját törvényes hatáskörén belül, vagy a rendeletek által előirt hatáskörön belül küzd pl. a kommunista tanok ellen, küzd a szabadkőművesség ellen, vagy küzd ... Balla Aladár : Vagy a piros-fehér-zöld átkötés ellen! (Mozgás.) Sréter István : Vagy küzd mindenféle destrukció ellen, ez nem politika, mert ez mindenkinek hazafias kötelessége. (Mozgás balfelöl.) Rassay Károly: Ez labilis! Szilágyi Lajos: Hol a határ? Sréter István : A törvények által megszabott határok meg vannak vonva, senkinek a törvényen túltenni magát nem szabad. Ezekután bátor vagyok leszögezni azokat az elveket, amelyeket a hadsereg tisztikara tagjainak kiválasztásánál feltétlenül szükségeseknek tartok. En ezeket nem foglaltam össze határozati javaslatban, miután hinni akarom, hogy a t. kormány ezeket enélkül is meg fogja szívlelni és érvényesíteni fogja (olvassa) : »1. A trianoni béke katonai részének végrehajtásánál L hadseregben csak olyan hivatásos tisztek alkalmazhatók, akik az 1918-ik októberi lázadás előtt már magyar állampolgárok voltak; 2. akik a magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen értik; 3. akik múltjuk és nemzeti öntudatuk folytán alárendeltjeik nevelésére bebizonyitottan alkalmasak.« Azt kérdezhetné valaki, hogy miért legyen épen az októberi lázadás ez a határkő és miért