Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-188

A Nemzetgyűlés 1S8. ülése 1921. évi május hó 10-én

} kedden. 499 Gaál Endre : A ministerelnök ur expozéjában a demokrácia mellett és a demagógia ellen nyilatkozott. Ez nagyon helyes, ezt mi is valljuk és mi is akarjuk. Én már akkor közbeszólás alakjában megkérdeztem a ministerelnök urat, hogy hol végződik a demokrácia és hol kezdődik a demagógia. Rassay Károly: A Sörház-utcában Benárdnál. (Zaj.) Budaváry László : Ott nincs demagógia, ezt visszautasítom. (Zaj.) Hagyjanak már békét egyszer az Ébredőknek. (Folytonos zaj.) Rassay Károly : Benárddal van bajom, nem az Ébredőkkel. (Zaj.) Gaál Endre : Ezt a két fogalmat már nagyon gyakran tévesztették össze, főleg választások alkalmával, Mikor pártpolitikai szempontból ez alkalmasnak mutatkozott, a nép érdekében elmondott komoly, demokratikus beszédeket nagyon gyakran minősitették demagógiának akkor, ha az a hatalomnak érdekében állt. Birtha József: Remélem, az Andaházyé nem ilyen volt. (Derültség a középen.) Gaál Endre : Ennél a pontnál szeretnék még egyet megkérdezni a belügyminister úrtól. Köztudomású vagy legalább közhit, hogy a közigazgatási reform nemsokára meglesz. Balla Aladár:." Az Esterházy-utcában hiszik ezt ! Gaál Endre : Tudja-e a belügyminister ur és helyesli-e . . . Balla Aladár : Az Esterházv-utcában hiszik ezt ! Gaál Endre : Tudja-e és helyesli-e a belügyminister ur, hogy egyes vármegyékben a főispánok most a törvényhatósági tisztviselők választását nyakra-főre, lóhalálában elrendelik. Meskó Zoltán : Hol ? Tessék megmondani ! Gaál Endre : Pl. Szatmár vármegyében mindössze három kerületben, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) és most el van rendelve május 19-ére az alispánnak, a főjegyzőnek és két szolgabírónak a választása. Gerencsér István : Tiltakoztunk ellene ! Balla Aladár : Éljen a ti belügyministeretek ! Gaál Endre : Mindezeknél fogva nem lehet eltagadnunk azt, hogy a szubjektivitás érzése a belügyminister úrral szemben megvan nálunk és még inkább meglesz, ha nem tud ezekre nézve megnyugtató választ adni. T. Nemzetgyűlés ! A régi közigazgatási rendszer kiélte magát. (Ugy van ! Ügy van !) Nemcsak uj emberekre, hanem uj rendszerre van szükség. Most más feladatok megoldása előtt állunk, a Renaissancenak nem romokból, hanem uj kövekből és erős, maradandó, az idő viszontagságaival dacoló kősziklákból kell megépülnie, (Ugy van ! jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) mert ez az uj közigazgatás lesz hivatott megvédeni nemcsak az uj Magyarország biztonságát, hanem a kulturális és gazdasági fejlődésnek a tartósságát is, amelynek alapjai az igent, pénzügyminister törvényjavaslataiban vannak lefektetve. (Ugyvan ! jobbfelöl.) Az igen t. ministerelnök úrtól pedig azt kérem, (Halljuk ! Halljuk !) sziveskedjék nyilatkozni, hogy ha módjában áll : mennyi időtartamra tervezi ezt a Nemzetgyűlést ? (Derültség a szélsőbaloldalon.) Balla Aladár: Hát hová sülyedtünk már ? ! Gaál Endre : Az 1920 :

1. te. kétévi időtartamot szab meg. Ugron Gábor : Tehát két év ! Gaál Endre : Ezt azonban kétféleképen magyarázzák ; egyik a két esztendőt 1920 február havától, 'a másik 1920 június végétől, a tiszántúli választástól számitja. Drozdy Győző : A törvényben nincs két dátum ! Gaál Endre: Ha tehát a dátum csak 1920 februárjától kezdődik, akkor a kormánynak már most kell gondoskodnia a választások előkészitéséről, hogy ősszel a választásokat megtarthassa. (Nagy zaj.) Mert ha ezt megtenni most nem tartja szükségesnek, viszont akkor nem szabad az országot téli választásnak sem kitenni. (Helyeslés és zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gaál Endre : Különben is, ez a Nemzetgyűlés akkor, amikor az uj választójogi törvényjavaslatot elkezdi tárgyalni, ezzel a ténnyel már aláirta a saját halálos Ítéletét. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor : Tehát ne tárgyalja ! Gaál Endre : A pénzügyminister urnák a Nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata szigorú takarékosságot tüntet föl, amely — el kell ismernem — a nemzet gazdasági fejlődését nem akadályozza. (Halljuk! Halljuk!) Az egész javaslaton átvonul az, hogy az ő szeme előtt mindig a nemzet gazdasági ujjáépitése és a nemzet talpraállitása lebeg. De bármennyire elismeréssel vagyok is a pénzügyminister ur iránt és bármennyire helyeslem is azt a módot, amellyel a terveit meg akarja valósitani, egyre kérem, arra, hogy egy téren ezt a takarékosságot szüntesse be, . . . Karafiáth JenŐ: Most jön a keserű pilula ! (Derültség bál felől.) Gaál Endre : . . . hogy nagyobb összeget vegyen föl a külföld informálásának céljaira. MeskŐ Zoltán : Vegyen fel jó diplomatákat is ! (Mozgás.) Gaál Endre : A külügyi kérdéssel kapcsolatban nincs nagyobb feladat annál, hogy Magyarországon a rend helyreállitttassék, a termelőképesség meglegyen és ezáltal országunk részére azt a poziciót biztosítsuk, amely szükséges ahhoz, hogy Magyarország Kelet-Európának egy jelentős faktora legyen. Mindaddig, amig ez a konszolidáció meg nem lesz, minden külföldi orientáció legfeljebb csak kísérletezés. De addig is, amig ez bekövetkezik, nagyobb gondot kell fordítani Magyarországnak a külföld előtt való megismertetésére. (Ugy van ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Erre egy jellemző, de ránknézve véresen komoly példát hozok fel. (Halljuk! Halljuk !) Az amerikai sajtót már régóta foglalkoztatja egy könyv, amely a régi Magyarországról szól. 63*