Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-188

496 A Nemzetgyűlés 188. ülése 1921. évi május hó 10-én, kedden. A vasárnapi lapokban megjelent egy nyíltlevél, amelyben egy parlamenten kivül álló politikus az u. n. ellenforradalmi pénzek, a bankgassei milliók ügyében bizonyos elszámolást kért a ministerelnök úrtól. Az ügy érdemével nem kivánok foglalkozni, a Nemzetgyűlésnek bölcsessége fogja elhatározni, bogy mikor és milyen formában akarja majd az őt megillető kontrollt ebben a kérdésben gyakorolni. Meskó Zoltán : El kell számolni ! (ügy van! ügy van ! jobb felől.) Rassay Károly : Azonban kénytelen vagyok . Meskó Zoltán : Lényegben is el kell számolni ! Rassay Károly : . . . egy visszás jelenségre rámutatni, nevezetesen arra, hogy az ebben az ügyben érdekelt felek nyilatkozataikban, továbbá újság cikkekben valamiféle parlamenti vizsgáló-bizottságra hivatkoznak. Tudtommal a Nemzetgyűlés ebben az ügyben semmiféle parlamenti vizsgáló-bizottságot nem küldött ki, . . . (ügy van ! a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Meskó Zoltán : Csak bizottság volt kiküldve és számszerűleg vizsgálták meg ! Rassay Károly : . . . tehát nem lehet szótlanul, hallgatagon elmenni amellett, hogy most a felelősséget ezekben az ügyekben egy parlamenti vizsgálóbizottságon keresztül magára a Nemzetgyűlésre is ráháritsák. T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről azért kértem felszólalásra engedelmet, hogy innen, az ellenzék padsoraiból, de azt hiszem az egész Nemzetgyűlés egyértelműségével is (Helyeslés jobbfelől.) megállapítsam, hogy ez ügyben semmiféle parlamenti vizsgáló-bizottság nem küldetett ki. (ügy van ! ügy van !) Nem tekinthető ugyanis parlamenti vizsgáló-bizottságnak a volt kormányok egyik elnökének az a ténye, hogy felkér egy-két képviselő urat és bizalmas körben ezeket a számadásokat nekik megmutatta. Meskó Zoltán : Tessék parlamenti bizottságot kiküldeni, még mindig nem késő ! Rassay Károly : Amennyiben parlamenti vizsgáló-bizottságot óhajtanak az érdekelt felek, — nagyon csodálom, hogy eddig is nem kívánták — akkor megvan a módja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a maga szuverén elhatározásával kiküldje ennek a parlamenti vizsgáló-bizottságnak tagjait, az ilyen bizottság tehet a Háznak jelentést és amikor majd a Nemzetgyűlés ezt a jelentést tudomásul veszi, akkor lehet azt a megállapítást tenni, hogy ez az ügy a parlamenti vizsgáló-bizottság ellenőrzésén keresztülment. A Nemzetgyűlés tekintélye érdekében, külföld előtti presztízsünk érdekében szükségesnek tartottam ezt a megállapítást itt a Nemzetgyűlésen megtenni, (ügy van ! Helyeslés.) Meskó Zoltán : Majd bejegyzem én az indítványt, ha nem csinálják meg ! Elnök : Szilágyi képviselő ur kijelentésére visszatérve, a képviselő ur, mint értesülök, azt mondta, hogy az ülést pont 10 órakor kell megnyitni. Ezt azért nem teszem, mert megkíséreltem már néhányszor (Igaz! ügy van! a báloldalon. Felkiáltások : Éljen az elnök !) és akkor az ellenzék — egészen helyesen — mindig a Ház tanácskozás képtelenséget konstatáltatta. (Igaz ! ügy van!) Ettől akartam megkimélni a t. Nemzetgyűlést. Én az elnöki székből ismételten arra kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak pontosan megjelenni, mert amúgy is oly rövid idő áll rendelkezésünkre, hogy ha mi ebből is elveszitünk egy részt azáltal, hogy pontatlanul jelennek meg a képviselők, igazán alig végzünk munkát, (ügy van ! ügy van !) T. Ház ! Bejelentem a házszabályok 214. §-a értelmében, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának idejére a pénzügyminister ur mint megbízottat Kállay Tibor pénzügyministeriumi államtitkár urat jelentette be, aki a szükséges felvilágosításokat esetről-esetre meg fogja adni. A minister ur egyúttal arról is értesít, hogy miután 12., 14. és 17-ikén az ülésen nem jelenhet meg, ezen napokon is dr. Kállay Tibor államtitkár ur fogja a fenti minőségben a minister urat helyettesíteni és az ülésen részt venni. Méltóztatnak tudomásul venni. Áttérünk a napirend 2. pontjára, az 1920/21. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalására. Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Gaál Endre ! Gaál Endre : T. Nemzetgyűlés ! Báró Szterényi képviselőtársam tegnapi beszédében a nemzet gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Készségesen elismerem, hogy nála ipari és gazdasági téren nagyobb szaktudású ember a Nemzetgyűlésen kevés van. Egy kijelentéséhez azonban hozzá kell szólnom. Tegnap azt mondotta, hogy a Nemzetgyűlés ne belpolitikai kérdésekkel foglalkozzék, hanem gazdasági kérdésekkel, mert ez van hivatva Magyarország jövendőjét megalapozni és Magyarországot talpraállitani. Ebben neki igaza van. Nem oszthatom azonban azt a felfogást, hogy ez előtt a Nemzetgyűlés előtt közönyösek lehetnének a belpolitikai kérdések, (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) mert amint a gazdasági élet rekonstrukcióját a gazdasági összeomlás tette aktuálissá, épugy a belpolitikai kérdéseket az állami belpolitika és a társadalom összeomlása tolta a politika homlokterébe. Egyik kérdés tehát épen olyan fontos, mint a másik, e két kérdés parallel halad és meddő dolog volna arról vitatkozni, hogy a prioritás melyiket illeti meg. (Helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A költségvetési viták minden időben a törvényhozás legnagyobb érdeklődésére tarthattak számot, mert a nemzet bslső jóléte, a külföld előtt való tekintélye mindig attól függött, hogy az államháztartás megszabott rendje minő perspektívákat nyújt a nemzet jövő gazdasági fejlődésének, és az a perspektíva milyen lehetőségeket helyez kilátásba arra nézve, hogy,az állam meg tudja valósítani mindazokat a felada-