Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-186
454 A Nemzetgyűlés 186. ülése 192. szélsobalóldalon.) Ha ez a szándékom, ha nem a törvények megkerülésével, hanem az arra hivatott fórumok utján akarok érvényt szerezni annak, amit a nemzet érdekében helyesnek és jónak tartok, akkor én legitimista vagyok, ( Ugy van! a szélsobalóldalon.) azok ellenben, akik a fennálló törvényes rend megkerülésével esetleg felülről, államcsíny utján akarják álláspontjukat érvényre juttatni, (Ugy van! taps a szélsobalóldalon.) azoknak az álláspontját én legitimistának, törvényesnek el nem ismerem. B. Szterényi József: Kik azok? Balla Aladár: Akik a törvény ellen vannak; akik azt mondják, hogy még most is kormányoz ! B. Szterényi József : Kik azok ? (Zaj.) Gaal Gaszton: Nem szükséges ezt a kérdést egyáltalában szenvedéllyel tárgyalni. A dolog annyira tiszta, annyira világos, annyira nem fér hozzá egyáltalában semmi szó, hogy teljesen szükségtelen az, hogy kijöjjünk a béketűrésből, hogy egymással szemben ellenségképen álljunk. Egy feltétlen tény az, hogy a békeszerződés maga s annak konzekvenciái már eldöntik ezt a kérdést. A békeszerződés a dinasztiát megfosztja a magyar tróntól. (Zaj a bal- és a szélsőbalon.) Ugron Gábor : Szó sincs róla ! Nincs benne ! Gaal Gaszton : Ezt a békeszerződést mi törvénybe iktattuk! B. Szterényi József: Árva szó sincs róla. Ugron Gábor : Nem ismeri a békeszerződést ! Tessék megmutatni, hol van? (Zaj.) B. Szterényi József: Tévedés! Balla Aladár: ügy látszik, ujabb kísérőlevelet látott. Gaal Gaszton : Megengedem, hogy a t. túloldal a békeszerződést jobban tudja olvasni, mint az ötös-tanács, de hogy az ötös-tanács a békeszerződés elfogadásából milyen konzekvenciákat állit a magyar nemzet elé, (Felkiáltások balfelöl : Ez sem áll !) e tekintetben az angol külügyminister nyilatkozata eléggé ékesen szól t. képviselőtársaimmal szemben. Ugron Gábor : Az ötös tanács sem mondta, ez a békeszerződésben nincsen benne! Gr. Andrássy Gyula: Provinciát csinálnak? Balla Aladár: Ötven évig voltunk provincia! Rassay Károly : Ha ránk parancsolják, hogy elfogadjuk, akkor ez az ország jó lenne provinciának. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gaal Gaszton: Eltekintve attól a nézeteltéréstől, amely közöttünk ezen a téren, ugy látszik mutatkozik, s amelyet a t. túloldal részéről teljesen jogosnak tartok, méltóztassanak nekem mégis megengedni, hogy én a magam álláspontját mondhassam el és ne a t. túloldalét. Ugron Gábor : A tények nem felelnek meg annak, amit mondott. Rassay Károly : Azt hiszem, a tények eléggé beszélnek ! (Zaj. Felkiáltások a baloldalon : Hol a békeszerződés ?) . évi május hó 7-én, szombaton. Gaal Gaszton : Hallottunk s olvastunk most ujabban (Zaj.) közjogi okoskodásokat, hogy akkor, amikor egész Európa térképe megváltozott, amikor összetörött minden, ami volt, amikor Magyarország romokban fekszik és a régi Magyarországnak — Horvátországot nem is tekintve — egyharmada maradt meg, akkor, amikor minden a világon elveszett, ami eddig az ezeréves Magyarország koronájának birtokához tartozott, s tisztán csak maga a törzsökös ősmagyarság s az is csak megcsonkítva maradt meg, hogy akkor előállnak közjogi elméletekkel, amelyek szerint a jogfolytonosság szent tanából kiindulva, ugy a pragmatica sanctióra, mint általában a koronázásra, illetőleg az uralkodásra vonatkozó összes törvényeink teljes érvényben vannak, (ügy van ! balfelol.) szóval minden összetörött. . . Rassay Károly: Minden mellékes! Gaal Gaszton : . . . csak épen a bennünket lenyűgöző törvények érintetlenek. (Zaj.) Rassay Károly : Miért nem kezdjük a területnél ? Ugron Gábor : Minden törvényünk él ma is. Gaal Gaszton : Ezt az okoskodást is meg tudom érteni. A tiszta közjogi dogmatizmus szempontjából tökéletesen igazuk lehet azoknak, akik ezt állítják, mert a közjogi dogmatizmus szempontjából tényleg ugy van, hogy amíg egy törvényt lege artís meg nem változtatnak, az a törvény jogilag és formailag természetesen fennáll. De már engedelmet kérek, én azt kérdezem, hogy a békeszerződés megtörténte után hogy fogja a fejére tenni a megkoronázandó magyar király, teszem fel, Horvátország koronáját? Hogyan fog a koronázási esküben előforduló szövegnek megfelelni, amely világosan megmondja és kötelességévé teszi a királynak nemcsak az összes magyar területek megtartását és megoltalmazását, de azoknak visszaszerzését is? Itt a helyzet tört össze valamiképen, a történelem kerekei gázoltak keresztül a közjogi dogmatizmuson. Ugron Gábor : Ezért fontos az eskü ! (Mozgás a jobboldalon. Egy hang a jobboldalon : Azt sem tartották mfg!) Gaal Gaszton : En nem tehetek róla, de nem tudok felemelkedni a tudományos közjog ezen magaslatára, hanem akkor, amikor azt látom, hogy egy közjogi dogma alkalmazása, t. i. annak a helyzetre való tekintet nélküli alkalmazása a nemzetnek kárára és veszedelmére van, (Ugy van ! a jobb- és a szélsobalóldalon.) akkor én nem tudok a dogmatikus közjog tudományos alapjára helyezkedni, hanem igenis azt tartom, hogy a közjog vele él, vele fejlődik a nemzet sorsával. Függ — nagyrészt — a mindenkori erőviszonyoktól, hisz minden nemzet olyan közjogot alkot magának, amilyent helyzete megengedd A közjog tehát azoknak az elveknek rendszerbe foglalása, melyek szerint külső és belső életét szabályozni kívánja és nem »spanyol csizma«,
