Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

448 A Nemzetgyűlés 186. ülése 1921. évi május hó 7-én, szombaton. Meskó Zoltán: Melyik főbíró? Andaházy-Kasnya Béla: Nagyon meglepőd­tem azon 3 hogy t. képviselőtársam ezen csodál­kozik és ezt mint érdekességet hozza fel. A képviselő ur ugy látszik nem tudja, hogy ez az eljárás már hónapok óta folyik. Megtörtént pl. az én kerületemben, hogy az egyik községben az utcán árulják az egyik újságot, de ugyan­annak az újságnak árusításáért egy másik em­bert a másik helységben lecsuknak és a lakásán házkutatást tartanak. Tehát kilenc kilométer választja el az igazságszolgáltatás egyik faját a másiktól. Ma pl. egyik képviselőtársam ideadta nekem a »Szózat« mai számát, amelyben a következő hir olvasható. (Olvassa) : »A destruk­tiv sajtóelem. A kunszentmiklósi járás főszolga­birája betiltotta járása területén Az Est, Ma­gyarország és a Pesti Napló terjesztését. E destruktiv lapok kérdést intéztek hozzá a betil­tás okáról, mire ezt a magyarázó levelet küldte Az Est kiadóhivatalának: Az Est cimü lap tekintetes kiadóhivatalá­nak Budapest. A lapjuk járásom területén tör­tént betiltása tárgyában van szerencsém az okokat, melyek intézkedéseim indokolják, tudo­másukra hozni. 1. Az Est, Magyarország és Pesti Napló a forradalom előkészítésében és általuk az ország tönkretételében oly kimagasló részt vettek, hogy a jelenlegi államrendben semmi létjogosultságuk sincsen, sőt csupán kormányzati viszonyaink eddigi gyengesége okozta, hogy nevezett lapo­kat törvényesen meg nem szüntették.« (Derült­ség halfelöl. Zaj.) Kerekes Mihály: A szolgabíró megállapítja a kormány gyengeségét. (Élénk derültség a bal­oldalon. Felkiáltások: Éljen a kormány/) Drozdy Győző: Szolgabirák kormányozzák az országot. Andaházy-Kasnya Béla (tovább olvassa): »Járásom keresztény színmagyar lakosságát arra akarom szoktatni, hogy saját fajtájának tiszta keresztény, nemzeti szellemben irt sajtótermékeit olvassa. Ügy érzem, a keresztény sajtó kizáró­lagos támogatása kötelessége minden magyar tisztviselőnek, de legkivált annak, aki bármily csekély hatáskörben hatalmi tényező.« (Zaj.) Kerekes Mihály: Hát az Alkotmány nem volt destruktív? (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Ezt a Szózatot le­teszem a Ház asztalára. Azt hiszem, hogy ezzel a közleménnyel, maga a lap elég kritikát mon­dott a mostani kormányzati rendszerről. Annak idején, megfeledkezve arról, hogy a katonáknak és a szolgabiráknak jogukban áll a kolportázsba beleszólni, elindultam a rendes, törvényes utón, hogy igazságot keressek. Először elmentem az illetékes minister úrhoz, aki maga azt mondotta, hogy miután a lap cenzúrán ment keresztül, természetes, hogy a benne foglaltakért többé­kevésbé felelősséget vállal az illető szakminister ur. Azonban az illető szolgabíró, akihez elmen­tem, arra a kérdésemre, vájjon nincs-e kifogása a minister ur rendelkezése ellen, azt mondta, de igen, mert ezt a jogot a minister nem ad­hatja meg, ez az alispánhoz tartozik. (Derültség. ) Csak az alispánnak van — mondotta — joga megadni a megye területén a kolportázst. Szijj Bálint: Ezért nem hajtják végre a földbirtokreformot sem. Andaházy-Kasnya Béla: Minthogy azonban az alispán urnák nem volt szimpatikus az illető lap, ennélfogva a lapot nem engedélyezte. így fest nálunk a sajtószabadság. Pedig a sajtó utján hadakozni még mindig sokkal meggyőzőbb, mint az ébredők ólombunkójával érvelni. Az nem győz meg engem, ellenben az érv, az igen. Csontos Imre : Pedig annak van jó hatása. (Derültség.) Andaházy-Kasnya Béla: Szükségesnek tar­tanám azt is, hogy a katonáskodás bíráskodását szintén megfékezzük egy kissé. Pető képviselő ur kifogásolta a katonai bíráskodást. En azon­ban egyáltalán nem tartom jogosultnak a külön katonai bíráskodást. Az én szerény felfogásom az, hogy tulajdonképen a katona egy hivatal­noka, egy kardhordó hivatalnoka ennek az állam­nak. Egy olyan polgára, aki a határvédelem fentartásával és a rend biztosításával van meg­bízva. Tehát ugyanolyan hivatalnoka az állam­nak, mint a vasutas vagy a finánc. Hogy a katonák külön kiváltságos autonómiát élvezze­nek az igazságszolgáltatás terén, ezt azért sem tartom igazságosnak, mert igy történhetik meg, hogy ugyanabban az országban kétféle igazság lehessen. Sréter István: Egyik a Csizmadia-féle! Csizmadia Sándor: Nem értesz te ahhoz! (Derültség) Andaházy-Kasnya Béla : Azt helyeslem, hogy a katonaság megkapja a szolgálati pragmatikát, mint a vasút. De hogy az igazságszolgáltatás­ban, a kriminális ügyekben kétféle igazság lehessen, aszerint, amint valaki egyenruhában jár vagy polgári ruhában, ezt nem ismerhetem el. Amikor azt mondották ránk, hogy destruk­tívek vagyunk, akkor kénytelen vagyok avval válaszolni, hogy mi a magánvagyont tiszteljük és azt tartjuk, hogy azt a közrend érdekében feltétlenül tisztelnie kell minden honpolgárnak is. Megdöbbenéssel látjuk azonban, hogy a kormány nem tartja tiszteletben a magántulajdon szentségét. Lehetetlenség az, hogy egyszerű ministeri rendelettel egy üzletet, bármilyen vállalatot elkommunizáljanak. Drozdy Győző: Moszkvai stílus! Andaházy Kasnya Béla : Mert ha ma lehet­séges az, hogy egy üzlet érdekében egy üzletet elkommunizáljunk, akkor evvel olyan lejtőre jutunk, hogy nem tudni, hol fogunk megállani. Nemcsak a mozit veszik el, de elveszik a trafik­jogot is. Szijj Bálint: És a búzát is!

Next

/
Thumbnails
Contents