Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-186

444 A Nemzetgyűlés 186. ülése 19k Sréter István : A vásárcsarnokból Î Andaházy-Kasnya Béla: Az uraknak megakad a szemük ezeken a jelenségeken, de nem akad meg a szemük pl. azon, amit a választókerületemben látok, bogy milyen óriási nagy az analfabétók száma, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy ha az urak erre vetették volna energiájukat és nem a numerus claususra, meg a botbüntetésre fordították volna, amelynél másfél óráig tárgyaltak igazi magyar tradicióhoz méltón, vájjon somfával vagy meggyfával kell-e az elitéltre ráverni, mert ez fontos állami és kulturális érdek... Hu

ber János: Hol tárgyalták ? Orbók Attila : A bizottságban ! Andaházy-Kasnya Béla: ... ezzel nagyobb szolgálatot tettek volna az országnak. (Zaj.) Amikor tehát látom az analfabéták óriási nagy számát, akkor ez arra ösztökél engem, hogy becsüljem meg azt a tehetséget, azt a tudást, amelyet ebben az országban ki lehet fejteni és amelyet itt megkaphatunk. Minden tudás a mi erőnk és minden erőnk a mi hatalmunk. Nagyon jól láttuk épen ezeken az internacionális versenyeken, hogy a mi országunk tulaj donképen annyit ér, amennyit tudásunk utján intelligenciánk és kultúránk révén ki tudunk forszírozni. A numerus clausussal kapcsolatban szükségesnek tartom még azon dolgokat felemlíteni, amelyeket itt a minister ur annak idején mondott. Hiszen olyan érveket hoztak fel, amelyek látszólag megállják a helyüket, a valóságban azonban nem. A minister ur azt mondotta, hogy nem lehet felvenni az egyetemi ifjakat mind az egyetemre, mert tulaj donképen az, hogy valaki elvégezte a nyolc gimnáziumot és megszerezte az érettségi bizonyítványát, még nem jogosítja arra, hogy felvegyék az egyetemre, hanem csupán képesiti. A minister ur azonkívül még azzal indokolta meg a numerus clausus szükségességét, hogy ha azokat, akiknek képesítésük van, mind felveszik az egyetemre, az állam nem tudja őket, mint diplomás embereket, kenyérrel ellátni. Ezt kereken tagadom. De ha igy volna, akkor sem volna fontos. Szerintem, ha a minister urnák igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy a gimnáziumi matúra nem jogosit az egyetemre, csupán képesít, akkor még inkább áll az az eset akkor, amikor az a fiatalember kijön az egyetem kapuiból és a kezében van a diploma, hogy tudniillik ez nem jogosítja arra, hogy az állam eltartsa, csupán képesiti. (Felkiáltások középen : Nem is f) Azzal indokolta meg ezt a minister ur, hogy az államnak ezzel erkölcsi kötelességei vannak arra nézve, hogy ezeket eltartsa. Én nem tartom olyan szerencsétlen dolognak, ha a diplomás ember le fog szorulni a diplomás pályáról, ha ő tudásával és intellektuális felkészültségével gyakorlati pályára fog szorulni, mert a keresztény kurzusnak ez mindenesetre többet fog használni, mintha megtart ják részére a katonai vagy hivatalnoki pályát, ellenben kényszeritik megint a zsidót a numerus . évi május hó 7~én, szombaton. clausussal a szabad pályára, ahol mit fog mást csinálni, mint fog keresni pénzt és pénzt. Csontos Imre: Jöhet mihozzánk, földművesek közé ! Nem szeret ma dolgozni, ugy látszik, senki ! (Zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Kedves kisgazdatársam, én borzasztóan respektálom az önök munkáját, mint minden dolgot, ami az önök szakmájába beleesik, de kérem kisgazda képviselőtársamat, hogy szintén respektálja azt, ami a tudomány szakmájába vág bele. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Van még szerintem egy nagyon igazságtalan része a numerus claususnak. A numerus clausus tudniillik tulaj donképen nem más, mint egy fajnak a favorizálása, mert igy van beállítva a védelmezői részéről. Meskó Zoltán : Elnyomott fajnak ! Andaházy-Kasnya Béla: Elég szomorú, hogy a 95%-nyi keresztény magyar faj ezt be meri vallani szégyenszemre ! Prohászka Ottokár: Elég szomorú, de igy van ) (Ugy van ! a középen.) Pető Sándor: A farkas és a bárány meséje! Haller István : Ezt Pető elhiszi ! Pető Sándor : ön a saját törvényét szegte meg ! (Nagy zaj.) Haller István : Ne tréfáljon ! (Folytonos zaj és közbeszólások.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben meghallgatni a szónokot, mert különben kénytelen leszek névszerint megnevezni azokat a képviselő urakat, akik közbeszólásaikkal zavarják a tanácskozás rendjét. Haller István : Nagyon kihívó ! Andaházy-Kasnya Béla: Tényleg szomorú dolog az, t. képviselőtársam, ha a 95%-os magyar kereszténységet el tudja nyomni az 5%-os zsidóság. Haller István: 7%í Andaházy-Kasnya Béla: Hiszen akkor szégyelnünk és tagadnunk kellene mindnyájunknak azt, hogy keresztények és magyarok vagyunk. (Nagy mozgás és zaj.) Fangler Béla: Mikor ilyen keresztények vannak ! Csizmadia Sándor : Tovább ! Tovább ! (Derültség.) Andaházy- Kasnya Béla : Nem a templombajárás adja meg a keresztény mivoltot. (Zaj.) A numerus claususnak bizonyos részleteire kívánok még kitérni. Fangler Béla : A sabeszgójok rontják el a helyzetet ! Andaházy-Kasnya Béla: Az urak azt mondják, hogy a numerus clausus nem más, mint az elnyomott szegény keresztény fajnak a védelme. Én tiltakozom a kereszténység nevében az ellen . . . (Derültség.) Haller István : Ki bizta meg, hol van a mandátuma erre ? Csizmadia Sándor: Mindszent bizta meg! Haller ur, ön hiába járt ott is, meg Orosházán is ! Haller István : Majd meglátjuk, hogy másod-