Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-184

412 A Nemzetgyűlés 184. ülése 1921. évi május hó 4.-én, szerdán. intézkedéseket szándékozik tenni ?« (Helyeslés jobb­felől.) Elnök ; Az interpelláció kiadatik a minister­elnök urnák. A ministerelnök ur kivan válaszolni. Gr. Bethlen István ministerelnök: Tisztelt Nemzetgyűlési (Halljuk/ Halljuk!) Czeglédy Endre t, képviselő urnák az interpellációjára az adott okot, hogy programmbeszédemben nem ter­jeszkedtem ki azon teendőkre, amelyek a termelési munka megindítása és segélyezése céljából a kor­mány részéről terveztettek. Ez azonban nem feledékenységből történt, hanem tisztán azon okból, mert hiszen a kormány gazdasági programmját elsősorban a költségvetés juttatja kifejezésre. Gondoltam, hogy már az 1920—21-iki költségvetés rendjén abban a hely­zetben leszünk, hogy erre vonatkozólag részlete­sebben tájékoztathatjuk a t. Házat, Sajnos azon­ban, az 1920—21. évi költségvetés még a múlt kormány munkája lévén, abban kifejezésre nem juthattak mindazok, amiket a kormány ez irány­ban tervez. így az 1921—22. évi költségvetésnél leszünk abban a helyzetben, hogy ebben a tekin­tetben részletesebb programmot adjunk. Azonban nagy vonásokban mármost tájékoz­tatni kivánom a Házat egyik és másik kérdésre vonatkozólag, amelyeket a t. képviselő ur is fel­vetett s amelyekre nézve az ország szempontjá­ból is fontosnak tartom, hogy a kormány állás­pontja közismertté váljon. De azzal a megszorí­tással teszem ezt, hogy — miután az 1921—22. évi költségvetés még az egyes resszortministerek között is a tárgyalások anyagát képezi s végleges döntés egyik-másik kérdésben még nincsen — ennek folytán méltóztassék válaszomat ugy tekin­teni, mint olyant, amely egészen tüzetesen a 21—22. évi költségvetésben fog azután kifejezésre jutni. Ami az iparra és kereskedelemre vonatkozó­lag az általános irányelveket illeti, a t. képviselő ur beszédéből ugyan nem, azonban egy másik kép­viselő urnák, kivált báró Szterényi Józsefnek be­szédéből azt látom, mint hogyha a kormány­programul bizonyos kereskedelem- és iparellenes irányzatot juttatott volna kifejezésre. Ez tőlünk teljesen távol áll. Az, hogy magában a programmban ezekre a kérdésekre nem terjeszkedtünk ki, tisztán abból az okból fakadt, amelyet már megjelöltem. De hiszen magam rámutattam arra, hogy politikánk, irányelveink egyik fő hibája az volt 50 éven ke­resztül, hogy nem gondoskodtunk kellően arról, hogy a keresztény magyar intelligencia a gazda­sági pályát fölkeresse. (Ugy van! jobb felől.) — Ez a kormány el van szánva ennek előmozdítására ugy az oktatási ügy terén, mint a gazdasági téren is, —• az illető resszort-minister urak e kérdéssel behatóan foglalkoznak — ugy hogy ez okból sem tehető föl e kormányról, hogy bármilyen ipar­és kereskedelemellenes irányzat vezetné. Azonban most már rátérek azokra a főbb princípiumokra, amelyeket ismertetni akarok, s azután egypár defcail-kérdésre, különösen a beruházási programmra, mivel nézetem szerint ez a legfontosabb az ipar és kereskedelem szem­pontjából, mert a beruházások azok a teendők, amelyek segítségével a kormány a termelő-munka hóna alá nyúlhat. Ami az iparral és kereskedelemmel szem­ben az általános elveket illeti, ugy elsősorban rá kívánok mutatni arra, hogy mint a mező­gazdaság terén, ugy az ipar és kereskedelem terén is a szabadforgalom felé akarjuk a magyar állam és a magyar közgazdaság szekerét irányí­tani. (Helyeslés a jobbközépen.) Hogy ebben a tekintetben milyen mérvet, milyen tempót kez­deményezhetünk, az attól függ, hogy a szomszéd államok ebben az irányban milyen álláspontot fognak elfoglalni. De hogyha ott megértésre találunk, mindenesetre mi rajtunk nem fog múlni, hogy az ipar és kereskedelem kívánsá­gainak eleget tegyünk. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) A másik kérdés, amellyel foglalkozni kell: az iparvédelem kérdése. (Ugy van! a középen.) Bár talán ma nem látszik aktuális kérdésnek, de a kormánynak elő kell készülnie arra, hogy adott esetben a magyar ipart megfelelő vám­védelemben részesíthesse. Ebből a szempontból a vámtarifa már az előkészítés stádiumában van és annak idején a ház elé fogunk jönni ezzel a kérdéssel. Az iparfejlesztésnek korábbi, régebbi mó­dozatait ez a kormány magáévá nem teheti. Hiszen abban az időben is az iparfejlesztés azon módjai, amelyek igénybevétettek, tulajdonkópen szurrogátumot képeztek, mert nem volt önálló vámterületünk, amelynek segítségével az ipart fejleszthettük és védhettük volna. Azonban ez a kijelentésem nem vonatkozik a kisiparra és a középiparra, amelynek életképességét a magunk részéről megfelelő segítséggel lehetővé akarjuk tenni. Kerekes Mihály: Ugy van! Arra szüksé­günk van ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Az ipar és kereskedelem tekintetében különben a követ­kező négy főszempontot akarjuk szem előtt tar­tani : először is a közszállitási szabályzatokat lehetőleg szigorúan kívánjuk megtartani. Másod­szor, egyik baja iparunknak az, hogy a szén­helyzet olyan, hogy sok ipartelep épen ebből a helyzetből kifolyólag nem tud működni. Ezért a szénkérdéssel behatóan kell foglalkoznunk s a szénbányászatnak fejlesztését, különösen mun­kásházak, munkástelepek építése utján fokoz­nunk kell. A közlekedés javításáról és a szociális kér­désekről már részben az általános programm keretében szóltam, részben azonban most külö­nösen a, beruházások rendjén kívánok nyilat­kozni. Áttérek most a beruházások kérdésére, amely nézetem szerint ezen komplexumban fő­fontossággal bir. Itt első helyen állanak a vas­úti beruházások. Ha azt akarjuk, hogy köz-

Next

/
Thumbnails
Contents