Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-184

A Nemzetgyűlés 184. ülése 19.21. évi május hó 4-én, szerdán. 403 mithatunk Anglia közvéleményében, a határ ­kiigazítás kérdése. (Halljuk! Halljuk!) A mi magyar álláspontunk természetszerű­leg az, hogy először jogot kell biztosítani és adni — ami különben magától értetődik — arra, hogyha egy, a békében megállapított területlemondást nem akar foganatosítani az a két állam, mely érdekelve van, és ha ez a le­mondás megfelel az érdekelt népek akaratának is, — amit különböző módon lehetne megálla­pítani — akkor az entente ne követelje a béke nevében ezen feltétel keresztülvitelét és a terü­let átengedésének foganatosítását. (Helyeslés.) Másodszor álláspontunk az, hogy az a határ­kiigazitó-bizottság valóban minden igazságtalan­ságot szanálhasson, ha panasz kerül elébe, és ne legyen arra szorítva, hogy csak az egészen minimális részletek dolgában hozhat Ítéletet, amint most helyenként az annak idején tett Ígéretet magyarázzák ! Az angol kormány szűk­keblűbben magyarázza a dolgokat, mint ahogy én szeretném és mint ahogy — ugy látszik — az angol közvélemény kezdi magyarázni. A Miller and-féle kísérőlevelet szintén ugy értel­mezi, mintha az csak arra adna jogot, hogy bizonyos apróbb részletekben térjen el a meg­állapodástól. Ez azonban szerintem teljesen ellenkezik a népek önrendelkezési jogának leg­minimálisabb értelmezésével, a méltányosság min­den követelményével, mert csakugyan abszurd dolog és csakis hódítási politikai célokból, imperia­lisztikus célokból, olyan célokból, melyeket ők folyton elitélnek, indokolható, hogy egy terület­változás mindenáron keresztülvitessék, ámbár az érdekeltek hajlandók volnának attól eltérni, ámbár belátják, hogy nagy igazságtalanság rejlik benne: Ez az álláspont az angol paramentben ér­vényre is jutott. Több szónok hangsúlyozta, hogy szükség lesz egy nagyobb szabadságra, mint amit az angol kormány koncedál. így Robert Cecil azt monda, reméli, hogy nagyobb szabadsága lesz a határkiigazitó-bizottságnak, mint ahogy a szószerinti értelem azt jelentené, csak akkor lesz állandóság és béke Európában, ha a népek azon kormányzata alatt élnek, ame­lyet maguk kivannak. (Helyeslés és taps.) En­nek tehát nem lehet az útjában a béke holt betűje. Herbert az összes határkérdéseknek uj megállapítását sürgeti (Helyeslés a középen.) és azt kívánja, hogy azok utasíttassanak vissza a nemzetek ligájához, (Helyeslés balfelöl és a kö­zépen.) hogy az az igazságnak megfelelőleg új­ból állapítsa meg azokat. Elliot azt mondja, hogy a magyar béke teljesen tarthatatlan, ellen­kezik a természet törvényeivel, (Igaz ! Ugy van !) és minél hamarább helyre kellene hozni az el­követett bűnöket. Spoor elitéli, hogy épen Ma­gyarországon egyetlen plebiszcitumot sem ren­deltek el, épen ott, ahol olyan komplikált a helyzet és a nemzetiségek olyan keverten lak­nak. Newton azt mondja: Próbáljuk meg ezt a békét, de ha nem fog beválni, — mi tudjuk, hogy nem fog beválni és sok angol lord is rájött, hogy nem fog beválni, de ő nem tarto­zik ezek közé —- ha nem fog beválni, vigyük minél, hamarább a nemzetek ligája elé. 0 ugyan nem bizik az intézményben, (De­rültség a jobbközépen.) de ha ennek az intéz­ménynek sikerülni fog reformálni a békét, akkor el fogja ismerni, hogy rendkívül nagy szolgála­tot tett az emberiségnek. (Helyeslés.) Kenworthy szintén azt mondja, hogy ha helyes volt a ple­biszcitum Schleswigben és Felső-Sziléziában, akkor nem érti meg, hogy miért nem rendelik el Magyarországon. (Ugy van ! balfelöl és a középen.) B. Szterényi József: Ezen fordul meg tel­jesen a kérdés ! Gr. Andrássy Gyula : Azt mondja, hogy ha nem kérdezik meg a nemzetet, akkor örökös nyugtalanságot fog okozni, hogy három millió magyart elszakítottak az országtól. (Ugy van ! Igaz !) T. Nemzetgyűlés! Ezek után bocsánatot kérek, hegy ily sok citátummal untattam be­cses figyelmüket. (Halljuk ! Halljuk !) De végül legyen szabad ezekből a következtetéseket le­vonnom. (Halljuk! Halljuk!) Látjuk, hogy halad az igazság, látjuk, hogy a világ közvéleménye (Halljuk! Halljuk!) be kezdi látni, hogy az entente óriási hibát köve­tett el akkor, amikor Magyarországot darabokra törte. (Ugy van! Ugy van! a Ház minden oldalán.) Merítsünk ebből bizalmat, erősödjék meg azon elhatározásunk, hogy kitartunk abban az útban, hogy békésen ugyan, (Ugy van! jobb' felöl.) de törhetetlen energiával . . . Patacsi Dénes : Egyesült erővel ! Gr. Andrássy Gyula : ... dolgozunk arra, hogy testvéreinket megmentjük, hogy testvé­reink nemzeti érzését megmentjük, hogy az azokkal való közös kulturális életet biztosítjuk, (Helyeslés.) a gazdasági forgalmat velük helyre­állítjuk. Tartsunk ki ezen alapelvek mellett (Elénk helyeslés.) s azt hiszem, hogy majd érett gyümölcsként fog a visszakapcsolás ölünkbe hullani. Azonban minél többet beszélünk a fegyveres retorzióról, (Ugy van! balfelöl.) minél több a kard csőr tetés, minél kevésbé győzzük meg a világot békés szándékainkról, ez annál később fog bekövetkezni. (Zaj. Halljuk! Hall­juk! Elnök csönget.) Én ezekből azt a tanul­ságot merném meríteni, hogy ne siessünk el semmi irányban semmit. Várjunk. Mikor hal­lom azt, hogy milyen irányzat, milyen orien­táció kell s az egyik azt mondja: angol orien­táció, a másik : francia orientáció, a harmadik : olasz orientáció... Sándor Pál: Magyar! Gr. Andrássy Gyula: ...én azt mondom: magyar orientáció olyan értelemben, hogy orien­tálódjunk a világ közvéleménye felé, (Úgy van! balfelöl.) hassunk a világ közvéleményére ós 51*

Next

/
Thumbnails
Contents