Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. nya csaknem teljesen elpusztult, (Egy hang balfelöl: Nemzeti érték!) Helyesnek tartom a'törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, hogy a vadőrök eddig élvezett kedvezményét elveszi, ellenben arra kérem a t. pénzügyminister urat, hogy az erdészeti akadémia hallgatóinak kedvezményét a jövőben is fentartani méltóztassék. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Helyes! Reischl Richárd: Ezek jövő pályájukon vadászattal is fognak foglalkozni, feltétlenül szükséges tehát, hogy ezzel mint hallgatók is foglalkozhassanak. Helyesnek tartom azt is, hogy a javaslat a vadászati adót a progresszivitás alapján akarja kivetni. A mai megélhetési viszonyok, továbbá a vagyonokban és a jövedelmekben bekövetkezett eltolódások mellett ez teljesen» indokolt. Ellenben nem tartom helyesnek, hogy a tisztviselői karnak kedvezményt adjunk, mert hiszen a javaslat indokolása kimondja, hogy a vadászat fényűzésnek számit. En nem viseltetem a tisztviselőkar iránt semmiféle ellenszenvvel. Teljes mértékben méltánylom az ő államfentartó munkájukat, de azt tartom, hogy azt nem lehet ilyen apró kedvezményekkel jutalmazni. Ha majd a tisztviselői kar megélhetéséről lesz szó, akkor hajlandó leszek bármily áldozatot is meghozni. Ha egészségi szempontból szükséges ez a kedvezmény, akkor ugyanilyen jogon hasonló kedvezményt kellene adnunk a banktisztviselőknek, az ülő foglalkozást folytató iparosoknak, a takarékpénztári tisztviselőknek stb., (Ellenmondások) mert hiszen azok épolyan hasznos elemei az államfentartó rendnek. A részletes vita alkalmával leszek bátor majd többféle módosító inditványt benyújtani, most még csak azt kivánom megemlíteni, hogy nem helyeslem azt sem, hogy a javaslat 4. §-a a 30 napos vadászati időre 1000 K adót állapit meg. Itt nincs meg az összefüggés. Méltóztassék ezt az adót akként megállapítani, hogy az mindenkor az illetőre kirótt vadászati adó felét tegye ki. A fegyveradóra vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy vannak fegyverek, amelyek a személybiztonsághoz szükségesek; ezek leg*többször ismétlő Mannlicher-fegyverek. Az ilyen ismétlőfegyverekre miért vessünk ki 200 K adót? Ez is olyan adózás alá kell hogy essék, mint az első bekezdésben foglalt fegyverek, vagyis hogy a vadászatra alkalmas lőfegyver minden egyes csöve után 50 K legyen az adó. Ha azonban az ismétlőfegyver önműködő, akkor legyen 200 K az adó. A javaslatot egyébként általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván még valaki szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A minister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Mindegyik felszólaló igen t. barátomnak nagyon köszönöm, hogy a javaslatot áltaévi márc. hó 17-én, csütörtökön. 31 lánosságban elfogadni szives volt. A részleteknél módosításokra hajlandó vagyok. Ami különösen Karafiáth Jenő t. barátom felszólalását illeti, készséggel elfogadom indítványát, és a földmivelésügyi minister t. barátomnál készséggel közbe fogok lépni aziránt, hogy mielőbb megalkossuk az uj vadászati törvényt. Hiszen ez nekem anyagi érdekem is. Azonban bátor vagyok figyelmeztetni őt arra, hogy a jelenlegi vadászati törvény 50. §-a felsorolja az összes illetékes ministereket, de ezek között a pénzügyminister nem szerepel, ugy hogy nem az én hatáskörömbe tartozik. Ami már most azt a megjegyzést illeti, hogy próbálkoztam a progresszivitással, igenis próbálkoztam, tovább azonban nem mentem bele azért, — s ez szól Drozdy t. képviselő urnák is — mert az adókivetés oly komplikált lett volna, melynek folytán a vadászati idényre sohasem lehetett volna kapni vadászati jegyet. Kénytelen voltam tehát a progresszivitásnak ezen a fokán megállani. Kernelem, hogy utódom tovább fog menni. Ami azt a sokat hánytorgatott kérdést illeti, hogy a vadászati adó fényűzési adó-e vagy sem, az nekem mindegy ; nekem pénz kell, hogy milyen címen, az mindegy. (Elénk derültség.) Nagyon jól tudom, — s ez vonatkozik Reischl t. képviselőtársamra is, — hogy ezzel az adóval nem tettem magam nagyon népszerűvé a vadászok között, és hogy mikor az emberek az első vadászjegyet ki fogják váltani, nevemet különféle kacskaringós mondások kíséretében fogják emlegetni, melyek nem lesznek reám nézve nagyon hizelgőek. (Derültség.) Erről azonban nem tehetek és ez még a legkisebb, amit le kell nyelnem. Mindezek alapján tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. A magam részéről Karafiáth Jenő t. barátom indítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Csak egész röviden kívánok a felszólalásokra reflektálni s konstatálni, hogy a felszólaló urak elkövették azt a hibát, hogy a vadászatra vonatkozó anyagi jogi törvényt, az 1883: XX. tc.-et összekeverték az 1883 : XXIII. tc.-el, a vadászati pénzügyi törvénnyel. Ezt a disztinkciót megtette ugyan Karafiáth t. képviselőtársam, de azután önmagával ellentétbe jőve azokat a szempontokat domborította ki, melyek nem ezen törvény, hanem azon novella tárgyalásánál lesznek fontosak, mely a vadászati anyagi jogi törvényekre fog vonatkozni. Epen ezért ezen felszólalásokra, illetőleg észrevételekre nem reagálok, bármily hálás téma is lenne. Magam is konstatálom, hogy a vadászati törvény tényleg nem jó, sőt tovább megyek, nem is elég demokratikus, de annak tárgyalása itt nem helyénvaló. Arra az indítványra vonatkozólag, amelyet Karafiáth képviselő ur pótlólag tett, a pénzügyminister ur által elmondottakhoz még azt va-