Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-167

A Nemzetgyűlés 167. ülése 1921. nya csaknem teljesen elpusztult, (Egy hang bal­felöl: Nemzeti érték!) Helyesnek tartom a'törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, hogy a vadőrök eddig élvezett kedvezményét elveszi, ellenben arra kérem a t. pénzügyminister urat, hogy az erdészeti akadémia hallgatóinak kedvezményét a jövőben is fentar­tani méltóztassék. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Helyes! Reischl Richárd: Ezek jövő pályájukon vadászattal is fognak foglalkozni, feltétlenül szükséges tehát, hogy ezzel mint hallgatók is foglalkozhassanak. Helyesnek tartom azt is, hogy a javaslat a vadászati adót a progresszivitás alapján akarja kivetni. A mai megélhetési viszo­nyok, továbbá a vagyonokban és a jövedelmekben bekövetkezett eltolódások mellett ez teljesen» indokolt. Ellenben nem tartom helyesnek, hogy a tisztviselői karnak kedvezményt adjunk, mert hiszen a javaslat indokolása kimondja, hogy a vadászat fényűzésnek számit. En nem viseltetem a tisztviselőkar iránt semmiféle ellenszenvvel. Teljes mértékben méltánylom az ő államfentartó munkájukat, de azt tartom, hogy azt nem lehet ilyen apró kedvezményekkel jutalmazni. Ha majd a tisztviselői kar megélhetéséről lesz szó, akkor hajlandó leszek bármily áldozatot is meg­hozni. Ha egészségi szempontból szükséges ez a kedvezmény, akkor ugyanilyen jogon hasonló kedvezményt kellene adnunk a banktisztviselők­nek, az ülő foglalkozást folytató iparosoknak, a takarékpénztári tisztviselőknek stb., (Ellen­mondások) mert hiszen azok épolyan hasznos elemei az államfentartó rendnek. A részletes vita alkalmával leszek bátor majd többféle módosító inditványt benyújtani, most még csak azt kivánom megemlíteni, hogy nem helyeslem azt sem, hogy a javaslat 4. §-a a 30 napos vadászati időre 1000 K adót állapit meg. Itt nincs meg az összefüggés. Méltóztassék ezt az adót akként megállapítani, hogy az mindenkor az illetőre kirótt vadászati adó felét tegye ki. A fegyveradóra vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy vannak fegyverek, amelyek a személybiztonsághoz szükségesek; ezek leg*­többször ismétlő Mannlicher-fegyverek. Az ilyen ismétlőfegyverekre miért vessünk ki 200 K adót? Ez is olyan adózás alá kell hogy essék, mint az első bekezdésben foglalt fegyverek, vagyis hogy a vadászatra alkalmas lőfegyver minden egyes csöve után 50 K legyen az adó. Ha azonban az ismétlőfegyver önműködő, akkor legyen 200 K az adó. A javaslatot egyébként általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván még valaki szólni? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A minister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Mindegyik felszólaló igen t. barátom­nak nagyon köszönöm, hogy a javaslatot álta­évi márc. hó 17-én, csütörtökön. 31 lánosságban elfogadni szives volt. A részleteknél módosításokra hajlandó vagyok. Ami különösen Karafiáth Jenő t. barátom felszólalását illeti, készséggel elfogadom indít­ványát, és a földmivelésügyi minister t. bará­tomnál készséggel közbe fogok lépni aziránt, hogy mielőbb megalkossuk az uj vadászati tör­vényt. Hiszen ez nekem anyagi érdekem is. Azonban bátor vagyok figyelmeztetni őt arra, hogy a jelenlegi vadászati törvény 50. §-a fel­sorolja az összes illetékes ministereket, de ezek között a pénzügyminister nem szerepel, ugy hogy nem az én hatáskörömbe tartozik. Ami már most azt a megjegyzést illeti, hogy próbálkoztam a progresszivitással, igenis próbálkoztam, tovább azonban nem mentem bele azért, — s ez szól Drozdy t. képviselő urnák is — mert az adókivetés oly komplikált lett volna, melynek folytán a vadászati idényre soha­sem lehetett volna kapni vadászati jegyet. Kény­telen voltam tehát a progresszivitásnak ezen a fokán megállani. Kernelem, hogy utódom tovább fog menni. Ami azt a sokat hánytorgatott kérdést illeti, hogy a vadászati adó fényűzési adó-e vagy sem, az nekem mindegy ; nekem pénz kell, hogy milyen címen, az mindegy. (Elénk derültség.) Nagyon jól tudom, — s ez vonatkozik Reischl t. képviselőtársamra is, — hogy ezzel az adóval nem tettem magam nagyon népszerűvé a vadászok között, és hogy mikor az emberek az első vadász­jegyet ki fogják váltani, nevemet különféle kacskaringós mondások kíséretében fogják emle­getni, melyek nem lesznek reám nézve nagyon hizelgőek. (Derültség.) Erről azonban nem tehetek és ez még a legkisebb, amit le kell nyelnem. Mindezek alapján tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. A magam részéről Karafiáth Jenő t. barátom indítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Csak egész röviden kívánok a felszólalásokra reflek­tálni s konstatálni, hogy a felszólaló urak el­követték azt a hibát, hogy a vadászatra vonat­kozó anyagi jogi törvényt, az 1883: XX. tc.-et összekeverték az 1883 : XXIII. tc.-el, a vadá­szati pénzügyi törvénnyel. Ezt a disztinkciót megtette ugyan Karafiáth t. képviselőtársam, de azután önmagával ellentétbe jőve azokat a szempontokat domborította ki, melyek nem ezen törvény, hanem azon novella tárgyalásánál lesznek fontosak, mely a vadászati anyagi jogi törvényekre fog vonatkozni. Epen ezért ezen felszólalásokra, illetőleg észrevételekre nem rea­gálok, bármily hálás téma is lenne. Magam is konstatálom, hogy a vadászati törvény tényleg nem jó, sőt tovább megyek, nem is elég demok­ratikus, de annak tárgyalása itt nem helyénvaló. Arra az indítványra vonatkozólag, amelyet Karafiáth képviselő ur pótlólag tett, a pénzügy­minister ur által elmondottakhoz még azt va-

Next

/
Thumbnails
Contents