Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-183

370 A Nemzetgyűlés 183. ülése 1921. évi május Jió 3-án, Tceâdôn. de facto nem képezhette szigorú kritika tárgyát I abban a tekintetben, hogy egyes tételek kihagyandók-e vagy pedig fentartandók ; hanem inkább csak azokat az irányelveket jelölte meg a bizottság a különböző tárcák költségvetése keretében, amelyeknek alkalmazását a jövő költségvetésben a takarékossági szempontok megfelelő érvényesüléséért kívánatosnak tartjuk. Ebből az alkalomból a pénzügyi bizottság szükségesnek látta azt is, hogy bizonyos irányelveket állapítson meg abban a tekintetben, hogy a pénzügyi politikát is milyen módon és milyen irányban akarja vezettitni s a maga részéről teljes mértékben honorálta helyeslésével azt a pénzügyi politikát, amelyet Hegedüs pénzügyminister ur inaugurált és amelynek jellegzetes tulajdonságát képezik különösen azok a tételek, amelyeket ő a Nemzetgyűlésen tartott beszédeiben ismételten előadott s amelyeket a Nemzetgyűlés is a maga helyeslésével honorált. Ezeknek fő sarkpontja az, hogy fedezetlen bankjegyeket a jövőben kibocsátani nem szabad, továbbá, hogy a vagyon váltságból befolyó jövedelem elsősorban az államadósságok törlesztésére, nem pedig folyó kiadásokra használtassék fel. Végre az, hogy adórendszerünk és illetékügyünk is ugy ki lesz épitve a Hegedüs-féle pénzügyi rendszer törvényerőre emelkedése folytán, hogy itt további uj adóemelésre gondolni nem lehet, amennyiben ezek a javaslatok teljes mértékben ki fogják meríteni a magyar adóóz közönség erejét. E három tételhez kapcsolódik természetesen az a fontos tétel, amit a takarékossági szempontok érvényesítésének keretébe foglalhatunk és amely- , nek alapgondolata az, hogy a CFoaka Magyarország természetszerűleg képtelen elviselni azt a nagy államháztartást es költségvetést, amely a nagy Magyarország testéhez volt idomítva, tehát szükséges, hogy minden vonalon a legszigorúbb takarékossági elvek érvényesüljenek. Ha figyelembe veszszük, hogy a szomszéd államok, különösen Ausztria nagy deficitje milyen visszatetszést kelt a világ népeinél, e szempontból is teljes mértékben kell honorálni azt a törekvést, amely minden irányban a legnagyobb mérvű takarékosságot akarja az •államháztartás keretében keresztülvinni. A pénzügyi bizottság ezeket a szempontokat alapos mérlegelés tárgyává tette és ennek folytán különösen két dolog domborodott ki a bizottság tárgyalása alatt. Az egyik az, hogy helyes volna egy országos bizottság kiküldése, amely felülvizsgálná az államháztartás rendszerét és megtenné javaslatait, hogy a takarékossági elvek miként volnának érvényesíthetők, a másik pedig az, hogy a bizottság helyeslőleg vette tudomásul a pénzügyi kormány ama törekvését, hogy minden tárca tisztviselőinek s alkalmazottainak létszámát alapos vizsgálat alá veszi és megteszi javaslatait arra vonatkozólag, hogy a csonka Magyarország állami szervezete miképen volna összevonható. Ezzel kapcsolatban a bizottság helyeslőleg vette tudomásul a pénzügyminister ur azon bejelentését, hogy ő a ministerium egyik államtitkárát, Kállay Tibort bizta meg azzal, hogy az egyes tárcák referenseivel érintkezésbe lépve, a redukciót alapos vizsgálat tárgyává tegye, hogy a költségvetés már ebben az uj formában kerüljön legközelebb a Ház elé. Ebben a helyzetben, amehben jelenleg vagyunk, természetszerűleg hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a pénzügyi bizottság tiltó szavát emelte fel minden olyan kiadás ellen, amely a magyar állam költségvetésének megduzzasztását eredményezné akkor, amikor tényleg elsősorban az állam financiális helyzetének rendezését kell szem előtt tartanunk. Ezek után, t. Nemzetgyűlés, bátor vagyok még előadni azt, hogy a pénzügyi bizottság az egyes tárcák tételeit alapos vizsgálat tárgyává tette és fejezetenként vizsgálván át a költségvetést, megtette észrevételeit, amiket a jelentésébe is belefoglalt, hogy miként lehetne az egyes tárcáknál a redukciókat keresztülvinni és a takarékossági, szempontokat érvényesíteni az ország azon érdekeinek állandó szemmeltartása mellett, amelyeket természetesen a takarékosság hangsúlyozása esetén sem szabad figyelmen kivül hagyni. így pl. a kormányzói hivatalra és a főudvar nagyi bíróságra vonatkozólag a bizottság megállapította, hogy e kiadási rovatoknál feltétlenül valami redukció lehetséges. Egyébként itt hangsúlyoznunk kell azt, hogy maga a kormányzó ur őfőméltósága is teljes készségét fejezte ki abban az irányban, hogy a redukcióhoz a maga részéről is készségesen hozzájárul és ennek folytán olyirányu propoziciót vagyunk bátrak tenni, hogy már a legközelebbi költségvetésben a redukciók itt is eszközöltessenek Nevezetesen a tíz autó helyett, amely eredetileg fel volt véve, csupán 5 álljon a kormányzó hivatal rendelkezésére ; azonkívül a gazdasági hivatal keretében is redukciók eszközöltessenek ; s bár a tállyai kir. szőlő karbantartását és prosperitását helyesléssel kiséri, tekintettel a borexport fontosságára, de szükségesnek tartja, hogy egyéb kiadások lehetőleg redukáltassanak és nevezetesen azoknak a károknak a -helyreállítása, amelyek egyrészt a román invázió, másrészt a kommunizmus következtében ugy a kir. várlakban, mint Gödöllőn az ottlévő bútorok elpusztítása következtében előállottak, olyan időkben történjék, amikor ezek a pótlások kevesebb költséggel lesznek végrehajthatók. A legfőbb Állami Számvevőszék tételénél a pénzügyi bizottság különösen hangsúlyozta a számvevőszéki elnöki állás betöltésének mielőbbi szükségességét, ami azóta egyébként meg is történt, tekintettel arra, hogy óriási hátralékok vannak s ennekfolytán az Állami Számvevőszék működésének biztosítására nagyon fontos, hogy az Állami Számvevőszék elnöki állása kipróbált és szakavatott kezekbe kerüljön.