Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-181

A Nemzetgyűlés ISI, ülése 192. Gr. Ráday Gedeon belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Tegnap nem voltam a teremben az alatt az idő alatt, amikor Zákány igen t. képviselő ur mondotta el beszédet. Csak utólag értesültem róla és ma a gyorsírói jegyzetekből állopitottam meg azt, hogy az igen t. képviselő ui beszédében a zalaegerszegi internálási tábor ügyét tette szigorú kritikí. tárgyává. Egyelőre legyen szabad megjegyeznem, hogy a zalaegerszegi internálási tábornak ügyét a legszigorúbb vizsgálat tárgyává fogom tenni ; (Élénk helyeslés a half elől és a középen. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Feloszlatni !) sőt bejelenthetem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy már jóval a t. képviselő ur felszólalása előtt, úgyszólván kinevezésünk napján a ministerelnök úrral megbeszéltük a dolgot és megállapodtunk abban, hogy a legközelebbi időben személyesen óhajtunk kiszállni a zalaegerszegi táborban, hogy személyesen meggyőződjünk ae ottani állapotokról. (Helyeslés.) Nagyon kérem at. Nemzetgyűlést, hogy ennek a vizsgálatnak lefolytatásáig és addig, mig személyes tapasztalatainkról beszámolni képesek vagyunk, véleményének kialakulását felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Tisztán csak azt akarom itt még megjegyezni, hogy az ilyen felszólalások, amelyekkel ilyen erős kritikát gyakorolunk itt, nem. jól szolgáljuk a magyar ügyet, (ügy van! jobb felől.) mert ha jól tudom is azt, hogy a felszólaló képviselő urnák más a nézete és bizonyára nem az az intenció] ilyen erős kritikákkal azoknak malmára hajtja a vizet. akik — mondjuk — a Bécsi Magyar Újság, A^ Ember és rokongondolkozásu lapokkal diszkreditálják a magyar ügyet a külföld előtt, (ügy van! jobbfelől.) Drozdy Győző: Azok diszkreditálják a magyar ügyet, akik elkövetik a gazságokat. Elnök : Következik a mentelmi bizottság jelentése Hegedüs György nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó : T. Nemzetgyűlés i A budapesti kir. főügyészség a nagykanizsai kir. törvényszék mint büntetőbíróság megkeresése alapján nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés címén Hegedüs Gj^örgy nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A tényállás a következő : A »Zalai Közlöny« 1920. évi május 16-iki számában »Megbotolott intéző« cím alatt egy közlemény jelent meg, melynek egyes kitételeit Chôma Ödön letenyei lakos magára nézve sértőnek találta s amelynek alapján a cikk szerzője ellen — a cikk szerzőségét Hegedüs György nemzetgyűlési képviselő vállalta — sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés címén feljelentést tett. A cikkben szóvá teszi a cikk irója, hogy Chôma Ödön letenyei lakost dr. Lakó Imre megbotozta. A mentelmi bizottságnál elfekvő iratokból megállapít hatóla g Chôma Ödön dr. Lakó Imre NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — IX. KÖTET. !. évi április hó 26-án, kedden, 329 ellen épen a cikkben megirt esetből kifolyólag súlyos testi sértés bűntette címén b"nvádi feljelentést tett. Megállapítható tehát a mentelmiiratokból magukból és különösen a feljelentő vallomásából, hogy ez a tényállás, amelyet a cikk leközölt, a valóságnak megfelel. Mivel ily módon a mentelmi bizottság az előadott okokból kifolyólag Hegedüs György nemzetgyűlési képviselő ellen folyamatba tett büntetőeljárás kapcsán a zaklatás esetének tényálladékát látja fenforogni, azzal a javaslattal járul a t. Nemzetgyűlés elé, hogy ebből az ügyből kifolyólag Hegedüs György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Kivan valaki hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan hozzászólni, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentését tudomásul venni és elfogadni azt az indítványát, hogy Hegedüs György képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel : - igen vagy nem % (Igen !) A Nemzetgyűlés tehát a mentelmi bizottság jelentését tudomásul vette és Hegedüs György képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag fel nem függesztette. Következik a mentelmi bizottság előadójának jelentése őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyéről. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Mohácsi Lajos lapszerkesztő, pápai lakos feljelentést tett őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő ellen az 1914 : XVI. te. 1. §-ába ütköző és ugyanezen törvénycikk 3. §-ának első pontja szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A lefolytatott nyomozás után a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbírója őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A tényállás a következő : őrgróf Pallavicini György nemzetgyűlési képviselő a Pesti Hirlap című napilap 1920 február 20-án megjelent számában »Pallavicini levele« felitat alatt közzétett cikkben foglalt levélben a többek közt ezeket mondja (olvassa) : »Nem alapul téves információn azon kijelentésem sem, hogy a párt olyan hivatalos jelölteket is állított, akik a kommün alatt erősen kompromittálva voltak. Nem kívánok más hivatalos jelöltet megjalölni mint Mohácsi Lajost, aki a proletárdiktatúra alatt Pápán lapot szerkesztett !...<« Drozdy Győző: Be volt zárva! Rubinek István előadó : . . . »és abban a proletárdiktatúrát dicsőítő és a polgári társadalmat legvéresebben támadó cikkeket irt.« (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A Pesti Hirlap felelős szerkesztője Lenkei Gusztáv a cikkért a felelősséget nem vállalta, ellenben kijelentette, hogy a cikk irója őrgróf Palavicini Gjrörgy nemzetgyűlési képviselő volt, akinek egyébként eredeti aláírásával ellátott levele a mentelmi iratok közt fekszik. Minthogy abban az esetben, ha a cikkben Írottak a valóságnak megfelelnének, Mohácsi Lajos ellen a Btk. 172-ik §-ába ütköző izgatás bűntette címén bűn42