Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-180

318 A Nemzetgyűlés 180. uïése 1921. évi április hó 25-én, hétfőn. ministeri osztálytanácsos, hanem egy egész sereg állami tisztviselő, egy képviselőtársunk s maga a rendőrség intézménye is súlyosan meg van gyanúsítva. Már most arra a védekezésre, hogy a képviselő ur ezt nem irta alá, válaszom egyszerűen a következő : A magyar büntetőtörvénykönyv a rágalmazást nem köti aláíráshoz, még írásbeliséghez sem. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A rágalmazás vétsége elkövethető szóval, írásban, tettel, gesztussal, képes ábrázolattal. Az a körülmény, hogy a képviselő ur ezt az iratot maga adta a belügyminister ur kezébe, mely alkalommal valószínűleg nem folyt némajáték, hanem kellett, hogy valamit mondjon is, mert hiszen ennek alapján megindult az eljárás, már maga is a legteljesebben kimeríti a rágalmazás tényálladékát, tekintettel arra, hogy az iratban olyan vádak foglaltatnak, melyek valódiságuk esetén nemcsak a közmegvetésnek- tennék ki az illetőket, hanem bűnvádi eljárás megindithatásának okául is szolgálnának. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) De van tovább is. A képviselő ur a mentelmi bizottság előtt elhallgatta azt a körülményt, hogy ebben az ügyben megindult Barkóczy László ellen a fegyelmi eljárás, elhallgatta azt a körülményt, hogy az Barkóczy Lászlót teljesen rehabilitálta és egy nagyarányú vizsgálat után kisült, az illető tisztviselőnek teljes, tökéletes korrektsége, tisztakezüsége. Drózdy Győző: De viszont nagy botrányok is kisültek. Meskó Zoltán : Tisztakezü becsületes emberről van szó! Dömötör Mihály: Elhallgatta végül a képviselő ur azt a körülményt, hogy a megindított fegyelmi eljárás során a képviselő ur kihallgattatta magát s ez alkalommal ezeket a vádakat megismételte. Tehát nem mondhatja azt, hogy nem tette azokat magáévá. Zákány Gyula: Majd felelek! Dömötör Mihály : Ma, amikor a tisztviselőknek fizetést is alig tudunk adni, az egyetlen, amit nekik az állam adhat, a dignitás az, hogy a becsületüket megvédje. (Taps a jobboldalon.) A mentelmi jog nem lehet menlevél, Freibrief, képviselők részére rágalmazások elkövetésére. En tehát súlyos közjogi aggodalmat táplálok ez ügyben, s kívánom, hogy a képviselő ur menjen a bíróság elé s igazolja ott a vádjait, mert most itt hiába fog a képviselő ur adatokkal előállani. Az a tény, hogy a fegyelmi vizsgálat során a fegyelmi bíróság kimondotta, hogy Barkóczy László ebben az ügyben ártatlan és tisztakezü, azt a vélelmet kelti, hogy ez igy is van. Ha a képviselő ur mást akar bizonyítani, tessék, ott a független bíróság, adja elő ott az igazát, de itt ne bújjon mentelmi joga mögé. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Minthogy a megkeresés illetékes hatóság részéről történt, s minthogy kétségtelenül büntetendő cselekmény forog fenn és ennélfogva zaklatás esete fenn nem forog, a mentelmi bizottság javaslatával szemben bátor vagyok tisztelettel indítványozni, hogy a Nemzetgyűlés a jelen esetben Zákány képviselő ur mentelmi jogát függessze fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Bassay képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Magához a kérdés érdeméhez nagyon keveset kívánok hozzászólni, mert azon tény következtében, hogy Dömötör t. képviselőtársam ismertette itt ezt a beadványt, ugy érzem, hogy azonnal érdekelt lettem ebben az ügyben s igy nekem más szavam nem lehet, mint hogy természetszerűleg kérjem a mentelmi jog felfüggesztését. (Helyeslés a jobboldalon.) Ettől függetlenül kénytelen vagyok azonban megállapitani részben Zákány képviselő ur jóhiszeműségének igazolására, hogy ő megjelent nálam egy interpelláció elmondása előtt és a kollegialitás kötelezettségére való hivatkozással r közölte velem azt a bizonyos beadványt. Én erre képviselőtársamnak azt mondtam, hogy olyan őrült hülyeség az, ami ott le van irva, — bocsánatot kérek a kifejezésért, de igazán nem tudtam rá mást mondani — hogy csak azt az egyet kérem tőle, hogy olvassa fel a Házban. Ezt azonban ő nem tette meg, hanem azt mondta, hogy előbb érdeklődni akar. Azért kívántam, hogy a beadvány itt felolvastassék, mert az ilyen dolgokat csak ugy lehet elintézni, ha azzal valaki nyíltan kirukkol és módot nyújt arra, hogy az abban érdekelt azonnal megfelelően nyilatkozhassak. Nekem ez a mód akkor nem adatott meg, most vagyok kénytelen tehát kijelenteni, hogy ezek az urak életemben soha klienseim nem voltak, hogy Baksay ügyvéd úrral, akiről ott szó van, legalább egy év óta nem is beszéltem, utoljára talán a Wenckheim-palotában, mikor együtt voltunk, továbbá, hogy ezen uraktól természetszerűleg soha egy fillért nem kaptam. Felhívom a volt belügyminister urat, államtitkárját vagy bárkit, jelentkezzék, aki el tudja rólam mondani, hogy valaha is internálási ügyben még a lábamat is betettem ezekbe a hivatalokba. Orbók Attila : Ez nem dehonesztál ! Nem szégyen ! Sajnos, nagyon sok ártatlan ember van internálva. Rassay Károly : Nem azt akarom ezzel mondani, hogy bűn volna internálási ügyben eljárni, hisz, amint épen hallottam, Zákány t. képviselőtársam is eljárt és felteszem, hogy igazságos ügyben járt el, ami mindenesetre csak dicséretére válik, de megvetendőnek tartom azt a képviselőt, aki képviselői minőségének felhasználásával, anyagi előnyért (Ugy van!) akár internálási ügyben, akár bármilyen polgári vagy bűnügyben eljárt. Epen ezért hivatkoztam én nyugodtan arra, hogy soha életemben nem jártam el. Azt hiszem,