Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-180
A Nemzetgyűlés 160. ülése 1921, évi április hó 25-én, hétfőn. 315 Paczek Géza mentelmi jogának megsértését fennforogni nem látja, mert a panaszos részéről a terheltek által irt és becsatolt levelek elegendő támpontot a mentelmi jog megsértésére nem adnak, úgyszintén nem ok a mentelmi jog megsértésének kimondására azon tény sem, hogy panaszos sürgönye rendeltetési helyére nem érkezett meg, mert a szándékosság meg nem állapitható, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy panaszos előadása szerint is a belügyministernek ugyanakkor feladott sürgönye szintén nem érkezett meg. Kérem tehát, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését tudomásul verni. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat : msltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Paczek Géza nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség.) A többség a mentelmi bizottság jelentését tudomásul vette. (Mozgás a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Az egységes párt !) Orbók Attila : A mentelmi jog nem pártkérdés ! Balla Aladár; A szabadságjog kérdése! Elnök : Csendet kérek képviselő urak, hogy az előadó ur elmondhassa előadmányát. Következik a mentelmi bizottság jelentése, Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő ur által bejelentett mentelmi jogi sérelem ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Legeza Pál előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés 1920. évi szeptember hó 14-én tartott ülésén Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának megsértését jelentette be, azt adván elő, hogy a Fehérvári-útnak vámkörüli részén egy tartalékos hadnagy igazolásra szólította fel. A mentelmi bizottság a panaszt vizsgálat tárgyává tévén, Dinich Vidor képviselő ur mentelmi jogának megsértését fenforogni nem látta, mert a lefolytatott bizonyítás alapján tényként állapíttatott meg, hogy katonai okokból a főváros ezen részén a kiállított őrszemek mindenkit kötelesek voltak igazolásra felszólítani. Ezen igazoltatás tehát panaszos képviselő ur személye ellen nem irányult, sem őt képviselői működésében nem akadályozta. Tisztelettel kérem, hogjr a mentelmi bizottságnak ezt a jelentését tudomásul venni méltóztassanak. Elnök : Kivan valaki a jelentéshez hozzászólni ? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést : miltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Dinich Vidor nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Határozatképen kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését Dinich Vidor képviselő ur mentelmi ügyében tudomásul vette. Következik a menteimi bizottság jelentése Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Szilágyi Lajos : Azelőtt tíz esztendő alatt sem volt ennyi mentelmi sérelem ! Akkor volt jogrend ! (Mozgás jobb felől.) Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő a Nemzetgyűlés 1920. évi július hó 23-án megtartott ülésén bejelentette Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését. A tényállás szerint Rupert Rszső nemzetgyűlési képviselő ur 1920 július hó 1-én 11 óra óra tájban Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő társaságában az Erzsébet királyné-szálló étterméből hazafelé tartott, s amidőn az étterem bejárata előtt Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselőtől elvált, találkozott egy civilruhás fiatalemberrel, aki őt tettlegesen inzultálta. Az illetőről kiderült, hogy Szappanos József szolgálaton kivüli alhadnagy. Rassay Károly : Mi az, hogyszolgálatonkivüli ? Orbók Attila : Az mindjárt kiderül ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek t. képviselő urak. Mindenki hozzászólhat a mentelmi ügyekhez. Rubinek istván előadó: A támadás után Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur támadója ellen a budapesti kir. törvényszéknél feljelentést tett. A bűnvádi feljelentés után a nyomozás során a kihallgatott tanuk vallomásából tényként volt megállapítható, hogy az inzultusnak oka Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő urnák a Nemzetgyűlésen elmondott beszéde volt, amelyben ő kitért a nemzeti hadseregre is. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezen tényállást rmgerősiti Rupert Rszső nemzetgyűlési képvselő vallomása is, amelynek során kijelentette, hogy ő Szappanos Józsefet azelőtt sohasem látta, nem ismeri, az inzultusra tehát semmi okot nem szolgáltatott. Ezen tényekből a mentelmi bizottság meg« állapította, hogy a támadás célja ne;n lehetett más, nixnt az, hogy Rupero Rezső nemzetgyűlési képviselő urat törvényhozói munkájában gátolja, a jövőre nézve megfélemlítse, illetőleg befolyásolja, amiért is ezen cselekményen a mentelmi bizottság Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának legsúlyosabb megsértését látta. (Helyeslés.) Ez okból a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, állapítsa meg, hegy Szappanos József budapesti lakos, s a büntető nyomozás adatai szerint szolgálatonkivüli alhadnagy Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát megsértette, s utasítsa a in. kir. igazságügyimoister urat, hogy a szükséges megtorló lépéseket helyezze folyamatba. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki hozzá szólni ? Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor a vitát berekesztem. Felteszam a kérdést : méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Rupert Rezső nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében elfogadni, és kimondani, hogy Rupert Rezső-nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga megsértetett, igen,
